A pampaszarvas (Ozotoceros bezoarticus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása Dél-Amerikában fordul elő.Geist, Valerius. Deer of the world their evolution, behaviour, and ecology. Mechanicsburg, Pa: Stackpole Books, 1998 A következő országokban található meg: Argentína, Bolívia, Brazília, Uruguay és Paraguay.

E területeken, összesen körülbelül 80 ezer példány él; ezeknek a többsége Brazíliában található meg.IUCN Mammal Red Data Book. Gland, Switzerland: IUCN, 1982 Mivel vadásszák és elfoglalják az élőhelyét ez a szám évről évre csökken.

Alfajai Ennek a szarvasfajnak 3-5 alfaja van:

Ozotoceros bezoarticus arerunguaensis González, Álvares-Valin & Maldonado, 2002 Ozotoceros bezoarticus bezoarticus (Linnaeus, 1758) Ozotoceros bezoarticus celer Cabrera, 1943 Ozotoceros bezoarticus leucogaster (Goldfuss, 1817) Ozotoceros bezoarticus uruguayensis González, Álvares-Valin & Maldonado, 2002

Megjelenése Testhossza 110-140 centiméter, marmagassága a sutáknál 60-65 centiméter, míg a baknál 65-70 centiméter.Mattioli, S. (2011). Pampas Deer (Ozotoceros bezoarticus), p. 437 in: Wilson, D.E., & Mittermeier, R.A., eds. (2011). Handbook of the Mammals of the World, Hoofed Mammals, Vol. 2. Lynx Edicions, Barcelona. Farokhossza 10-15 centiméter; a farok rövid és bojtszerű. A bak testtömege 24-34 kilogramm, de akár 40 kilogramm is lehet, míg a suta általában 22-29 kilogrammos. Szőrzete sárgás; a hasán és lábainak belső részein világosabb. Az évszakok változásával a bunda színe nem változik. Ajkain és nyakán fehér pontozások, illetve foltozások láthatók. A bak az agancsát augusztusban és szeptemberben hullatja el, és már decemberre újat növeszt.

Életmódja Az alföldek füves pusztáit választja élőhelyül. Azokat a helyeket kedveli, ahol füvek magasabbak nála..P., Walker, Ernest. Walker's Mammals of the world. Baltimore: Johns Hopkins UP, 1991 Egyaránt bokorevő és legelő állat. Nincs területe vagy párja, bár a bakok között kialakul egy ranglétra. 2-6 fős csordákban járnak. Főleg nappal táplálkozik, de néha éjszaka is tevékeny lehet.

A vadonban körülbelül 12 évig él; a fogságban ennél többet.

Szaporodása A pampaszarvas suta az év bármelyik szakaszában világra hozhatja utódát, bár az ellések többsége szeptember és november között történik meg. Amikor eljön az ellés ideje a suta távozik a csordától és néhány napig rejtve tartja gidáját. Az ellést követő 48 órában újból párosodik. A gida kicsi és pettyes; a pettyeket 2 hónaposan veszíti el. 7 hónapos vemhesség után, általában egy 2,2 kilogrammos gida jön világra. Körülbelül 6 hetesen már szilárd táplálékot is fogyaszt és elkezdi az anyját követni. Körülbelül egy évig, azaz míg eléri az ivarérettséget, az anyja mellett marad.

Képek

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)

Fordítás

További információk

Kategória:Őzformák Kategória:Emlősfajok Kategória:Monotipikus taxonok Kategória:Dél-Amerika emlősei