A texasi csörgőkígyó (Crotalus atrox) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a viperafélék (Viperidae) családjába tartozó faj.
Az angol nyelvterületen Western diamondback rattlesnake-nek is nevezik, ami „nyugati gyémánt csörgőkígyót” jelent, míg a gyémánt csörgőkígyót (Crotalus adamanteus) Eastern diamondback rattlesnake-nek, azaz magyarul „keleti gyémánt csörgőkígyónak”.Wright AH, Wright AA. (1957). Handbook of Snakes. Comstock Publishing Associates. (7th printing, 1985). .Norris R. (2004) "Venom Poisoning in North American Reptiles" in Campbell JA, Lamar WW. The Venomous Reptiles of the Western Hemisphere. Comstock Publishing Associates, Ithaca and London. .
Előfordulása A texasi csörgőkígyó Észak-Amerika délnyugati területeinek sivatagos és félsivatagos tájain él; nyugaton Kaliforniáig, keleten Arkansasig terjed az állománya. Nem veszélyeztetett faj, noha csökken az egyedszáma.
Megjelenése bélyegkép|balra|250px|A figyelmeztető csörgője
Az állat átlagos hossza 120 centiméter, de a 213 centimétert is elérheti. Testtömege 1,8-6,7 kilogramm között van.Klauber, 1972http://eol.org/pages/795269/details A szemek és az orrlyukak között elhelyezkedő üreg, amely a gödörszerv, hőérzékeny sejteket tartalmaz. Segítségével a csörgőkígyó észleli a 0,3 Celsius-fokos hőmérséklet különbséget is, így akkor is rátalál a meleg vérű kisemlősökre, amikor teljes sötétség honol. Hasított nyelvét szüntelenül öltögeti a kígyó, ennek segítségével érzékeli a zsákmányra utaló szagnyomokat. A hosszanti irányú pupillarés lehetővé teszi a csörgőkígyó számára, hogy maximálisra tágítva a lehető legtöbb fény jusson a szemébe. A hosszú, üreges méregfogak harapás közben úgy működnek, mint a fecskendő. Ezekből lövell ki a méreg a préda testébe. Az elsődleges fogak mögött elhelyezkedő pótfogak az elülsők helyébe ugranak, ha azok megsérülnek. A kígyó csörgője elszarusodott bőrszelvényekből áll. Minden egyes vedléskor egy további ízzel bővül a csörgő. Az egyes szelvények laza láncba rendeződnek, az egészet egy kis függelék rögzíti a kígyó testéhez. Amikor a kígyó elérte végleges testhosszát, a csörgő méretei sem változnak többé, ugyanis a régi ízek az újak keletkezésével azonos ütemben válnak le.
Életmódja A texasi csörgőkígyó magányosan él, de fajtársai közelségében telel át. A felnőtt állat tápláléka kisemlősök és madarak; a fiatal állatok tápláléka békák, varangyok és gyíkok. A texasi csörgőkígyó 20 évig is élhet.
Szaporodása Az ivarérettséget 3-6 éves korban éri el. A párzási időszak tavasszal és ősszel van. A texasi csörgőkígyó ál-elevenszülő hüllőfaj. A tavaszi párzást követően a vemhesség 3-4 hónapig tart. Egy alomban 2-24 utód jöhet a világra, a nőstény méretétől függően.
Húsának fogyasztása Az indián őslakosok már a gyarmatosítás előtt gyakran fogyasztották a csörgőkígyó húsát. Napjainkban is kedvelt csemege Texasban, Mexikóban és néhány másik amerikai államban. Sok ételkülönlegesség, így még kolbász is készül csörgőkígyóhúsból, sőt a grillezéshez is kedvelt alapanyag. Az íze változatos, egyes kígyók húsa hasonlít a csirke-, hal-, fürj- avagy borjúhúshoz. Jellemzője még, hogy azokhoz képest kicsit keményebb.Exotic Meat Market – Rattlesnake meat (exoticmeatmarkets.com)
Jegyzetek
Források
Kategória:Viperafélék Kategória:Hüllőfajok Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok hüllői Kategória:Mexikó hüllői Kategória:A nearktikus ökozóna élővilága