Oda Nobunaga (japánul: 織田 信長) (Nagoja, 1534. június 23. – Kiotó, 1582. június 21.) a japán történelem szengoku-korszakának (hadakozó fejedelemségek kora) egyik legjelentősebb daimjója, „Japán nagy egyesítője”. Oda Nobuhide második fiaként született,Oda Nobunaga . Samurai Wiki. Elérés ideje: 2007. szeptember 15.Jansen, Marius. (2000). The Making of Modern Japan, p. 11. édesapja sugo (katonai kormányzó) volt, családja, amely a legkisebb daimjófamíliák közé tartozott, viszonylag jelentéktelen méretű földterületekkel rendelkezett Ovari tartományban. Nobunaga egész életét véget nem érő háborúskodással töltötte és élete végére Japán jelentős részét meghódította. Már egészen fiatalon azt vette a fejébe, hogy egyesíti a több száz egymástól független daimjó által uralt országot. Zseniális hadvezetési képességekkel rendelkezett, néhány ezer emberrel képes volt több tízezres seregek megfutamítására nyílt terepen. Kellően kegyetlen volt ahhoz, hogy ellenfelei és követői egyaránt féljék nevét, ugyanakkor az adakozásban és jóindulatban sem akadt párja, ha emberei hűségének honorálásáról volt szó vagy éppen politikai érdekei úgy kívánták. Kulturális és gazdasági reformjai elindították Japán fejlődését, felvilágosultsága, nyílt gondolkodása a katonai ügyektől a kultúráig mindent érintett. Halálához árulás vezetett: egyik legnagyobb hatalmú hűbérese, Akecsi Micuhide csalta csapdába a Honnódzsi-összeesküvés során. Micuhide azonban nem érte el, amit kívánt, ugyanis Nobunaga utóda az a Tojotomi Hidejosi lett, aki villámgyorsan megbosszulta az összeesküvést és akinek mestere munkásságára alapozva mindössze másfél év alatt sikerült uralma alá hajtania egész Japánt és ezzel lényegében véget vetnie a hadakozó fejedelemségek korának.
Élete 1534. június 23-án született Nagoja kastélyában és gyermekkorában a nevet viselte.Oda Nobunaga . Samurai Wiki. Accessed September 15, 2007. Apja Oda Nobuhide, anyja Cucsida Gozen, apja felesége volt, ő volt az első közös gyermek. Fiatalkorában kicsapongó életvitele miatt sokan az gúnynévvel illették. Ismert volt a Japánba csak nemrég bekerült tűzfegyverek iránti érdeklődéséről és arról is, hogy származása ellenére szívesen barátkozott a társadalmi ranglétra bármely fokán álló kortársával.
Ovari egyesítése 1551-ben apja váratlanul meghalt. A temetés alatt Nobunaga felháborítóan beszélt, a füstölőket az oltárhoz vágta. Ez a tett sok Oda-vazallust idegenített el, meggyőzte őket Nobunaga kiszámíthatatlanságáról és fegyelmezetlenségéről. Ezután a család tagjai elfordultak tőle, inkább szelídebb és jobb modorú testvére, Oda Nobujuki mellé álltak. Hirate Maszahide, Nobunaga mestere és egyik hű vezére a szégyenteljes eset után szeppukut követett el. Ez akkora hatással volt Nobunagára, hogy később építtetett egy templomot Maszahide tiszteletére.
Bár Nobunaga Nobuhide törvényes utóda volt, az Oda család működését a frakciókra tagozódás nehezítette. A család tartományi szinten jelentős befolyással rendelkezett, hiszen uralma alatt tartotta Ovari tartomány sugóját, Siba Josimunét. Nobunaga nagybátyja, Oda Nobutomo, Kijoszu ura, a sugo helyettese gyakorolta a valódi hatalmat, aki unokaöccse vagyonára áhítozott, ezért ellene fordult. Tudomást szerzett ura azon szándékáról, hogy vele szemben Nonubagát támogatná, ezért meggyilkoltatta. thumb|left|Az Oda-család jelképe Hogy megnövelje a hatalmát, Nobunaga rábeszélte Oda Nobumicut, Nobuhide egy másik testvérét, hogy csatlakozzon csapataival és döntsék meg Nobutomo hatalmát. A győzelem után Nobunaga megtette a Kijoszu-kastélyt székhelyévé és több mint tíz évig onnan szervezte birtokait. Siba Josikane követte apját, Josimunét a sugoi tisztségben. Eközben Nobunaga szövetségre lépett a Szuruga tartomány Imagava családjának és Mikava tartományi Kira családjának gyengülő sugojával. Továbbá a szövetség azzal az előnnyel járt, hogy az Imagavák felhagytak Ovari határainak támadásával.
Bár Nobujuki és a támogatói még mindig szabadlábon voltak, Nobunaga úgy döntött, seregeket küld Mino tartományba, Szaitó Dószan segítségére, miután fia Szaitó Jositacu ellene fordult. A hadjárat megbukott, miután Dószant megölték és Yositacu 1556-ban Mino új uralkodója lett.
Néhány hónappal később Nobujuki, Sibata Kacuie és Hajasi Hideszada támogatásával fellázadt Nobunaga ellen. A három összeesküvőt legyőzték az Inói csatában. Ám Cucsida Gozen, Nobunaga és Nobujuki szülőanyjának közbenjárására megbocsátottak a lázadóknak. A következő évre Nobujuki újabb lázadást eszelt ki Nobunaga ellen. Amikor Sibata Kacuie informálta erről Nobunagat, az betegséget színlelt, hogy közelebb kerüljön Nobujuki-hoz és a Kijoszu kastély falai közt legyilkolta.
1559-ig családon belül és egész Ovari szerte, leszámolt ellenségeivel. Hogy más daimjókkal szövetségre lépjen Nobunaga, Siba Josikane nevével takarózott. Mikor ezt Josikane megtudta, szövetségre lépett a Kira és Imagava családokkal, hogy kiűzze Nobunagát és helyreállítsa a Siba család birtokait. Nobunaga végül elűzte és további szövetségeket alakított a Siba család nevében.
Az okehazamai csata
1560-ban Imagava Josimoto összegyűjtött egy huszonötezer fős sereget,Takeucsi, Rizó. (1985). Nihonshi shōjiten, p. 233. amit elindított Kiotó felé a törékeny Asikaga-sógunátus megsegítésére. A Mikava tartományi Macudaira család szintén csatlakozott a Josimoto erőkhöz. Ehhez képest az Oda család mindössze fős sereget tudott felsorakoztatni, amit még a határ menti erődökben fel is kellett osztani. A szörnyű körülmények közt Nobunaga bejelentette, hogy végrehajtja a kedvenc Acumori táncát, előtte néhány kísérőjével ellovagol valamelyik szent helyre imádkozni. thumb|right|Nobunaga zászlaja Az Oda család tábornokai nem hitték, hogy a háborút megnyerhetik. A csata előtti éjszakán Sibata Kacuie megpróbálta lebeszélni Oda Nobunaga-t a frontális támadásról, emlékeztetve Nobunagát a közös hadseregre, a munkaerőben tátongó hatalmas hiányra és az Imagava seregek negyvenezer fős létszámáról szóló hírekre. Hajasi Szado no Kami Hideszada, Nobuhide idejéből megmaradt tanácsadó is vitába szállt a feladásért, hasonló véleményeket hangoztatva mint Sibata. A család krónikása szerint ezen az éjjelen Nobunaga a következőket ordította:
"Imagava negyvenezer ember élén masírozik felénk? Én nem hiszem el ezt. Csak huszonötezres serege van. Igen, ez is rengeteg. Szóval Szado, azt kívánod tőlem, hogy adjam meg magam. De mi van, ha megadjuk magunkat? Elégedett leszel, ha majd vesztesként egész életedben cipelned kell ezt a terhet? Vagy mi van, ha várunk addig, amíg Kacuie is engem akar? Mi van, ha várunk, ebben a kastélyban, bezárkózva, amíg Imagava kiéhezve le nem állítja seregeit és haza nem kullog? Képesek vagyunk 5-10 nappal tovább kihúzni náluk és amit nem tudunk megvédeni, az úgyis menthetetlen. Mi most tényleg a gödör alján vagyunk, tudod. S most a sorsunk érdekes. De ez az, hogy látom azt, hogy ez csupán egy életben lévő élet. Nem engedhetem meg magamnak, hogy ezt elveszítsem. Inkább akarod tölteni az egész életedet azzal, hogy az életedért imádkozol? Abban az elrendeltetésben születtünk, hogy meghaljunk! Aki velem van, eljön holnap reggel a csatatérre. Bárki, aki nincs mellettem, akárhol legyen is, láthatja majd győzelmemet!"
Nobunagának igaza volt, Josimoto szándékosan szivárogtatott ki eltúlzott számú információkat serege létszámáról, hogy ráijesszen az Oda családra. A Imagava család írnoka megírta a középkori csatáknál szokásos eltúlzott számokat.
Nobunaga kémjei jelentették, hogy Josimoto pihenteti seregeit egy Dengaku-hazama nevű helyen, az Okehazama nevű kis falu közelében. Ezt a vidéket Nobunaga nagyon jól ismerte. Dengaku-hazama egy keskeny szurdok volt, ami tökéletes helyet biztosított egy váratlan támadásnak, ha a körülmények megfelelőek. A kémek hozzátették, hogy a hadsereg itallal és étellel ünnepelte a győzelmet, míg Josimoto megnézte a leszelt fejeket. Így hát Nobunaga, Imagava tábora közelében felállította csapatait. Rengeteg zászlóból, maradék sisakokból, és szalmából készült álsereggel tartották fenn a látszatot, amíg az igazi Oda erők egy gyors menettel, Josimotoék sarkába kerültek. A szerencse és az időjárás is Nobunaga oldalára állt, a déli fojtogató meleget, felváltotta egy rettentő égi vihar. Amíg az eső megóvta őket, Nobunaga felvonultatta csapatait, majd amint alább állt, elkezdték a támadást a szurdokba szorult ellenségre. Olyan hirtelen volt a támadás, hogy Josimoto először az emberei közti civakodásnak hitte. Azonban rá kellett jönnie, hogy ez egy támadás amikor két szamuráj rárontott. Az első dárdacsapást elhárította a kardjával, a második azonban fejét szelte Imagavának. Valószínűleg e csata során tűnt föl Nobunagának elsőként a szandálhordozó Tojotomi Hidejosi tehetsége.
Miközben az Imagava család rohamosan gyengült, elvesztette uralmát a Macudaira család felett. 1561-ben Nobunaga és Macudaira Motojaszu (később Tokugava Iejaszu) szövetségre lépett, tekintet nélkül a két család közti több évtizedes ellentétekre.
Tenka Fubu A minoi Szaitó Jositacu 1561-ben betegség következtében váratlanul meghalt és fia Szaitó Tacuoki lépett a helyébe. Tacuoki mindazonáltal még túl fiatal volt és sokkal hatástalanabb uralkodónak, stratégának és katonai vezetőnek bizonyult, apjával és nagyapjával összemérve. A helyzetet kihasználva Nobunaga áttette székhelyét Komaki kastélyába és elindította hadjáratát Minóba. Szaitót elhagyták a csatlósai inkompetenssége és bolondsága miatt. Nobunaga jelentősen meggyengítette a Szaitó családot, végül felszerelkezett egy végső csatára 1567-re. Inabajama kastélynál elfogta és száműzetésbe küldte Tacuokit.
Miután Nobunaga birtokba vette a kastélyt, megváltoztatta annak és a körülötte lévő városnak is a nevét Gifu-re. Nobunaga, gifui tartózkodásának maradványait őrzi ma a Gifu Park.Gifu City turista térképe. Gifu Lively City Public Corporation, 2007. Gifu-t a legendás kínai Qi hegyről (岐山 Qi Mandarin nyelv-ben) nevezte el, ahonnét a Zó dinasztia indult. Ekkor támadt fel benne az elhatározás egész Japán meghódítására. Elkezdett használni egy új pecsétet, amit Tenka Fubu-nek (天下布武) hívtak.Gifu Castle . Oumi-castle.net. Elérve: 2007. december 5. Ami annyit tesz, "Kardja mindent eltakar az Ég alatt". ("a menny alatti"). 1564-ben Nobunaga nővére Oicsi, a déli Ómi tartományban tartózkodott, hogy hozzámenjen annak daimjójához, Azai Nagamaszához. A frigy segített később Nobunagának kiköveztetni a Kiotóba vezető utat.
1568-ban Asikaga Josiaki elment Gifuba és megkérdezte Nobunagát, elindítanak-e egy hadjáratot Kiotóba. Josiaki az Asikaga család meggyilkolt tizenharmadik sógunjának Jositerunek volt a testvére és égett a bosszúvágytól, hogy megölje a gyilkosokat akik egy báb sógunt Asikage Josihidét rakták bátyja helyére. Nobunaga beleegyezett, hogy segít Josiakinak az új sógunná válnia és kapzsiságának megfelelő alkalom volt Kiotóba való behatolása, így elindították hadjáratukat. Mindazonáltal a déli Ómi tartomány, Rokkaku családja akadálynak bizonyult. A vezér Rokkaku Josikata által a család megtagadta, hogy sógunnak ismerjék el Josiakit és készen álltak, hogy megvívják a háborút. Válaszul Nobunaga indított egy gyors támadást amivel kiűzte a Rokkakukat a váraikból.
Rövid időn belül elértek Kiotóba és Nobunaga kiűzte a Mijosi családot a városból. Josiakit tették meg az Asikaga család 15. sógunának. Nobunaga visszautasította a kanrei posztot, inkább elkezdte korlátozni a sógun erőit és szándékában állt azt bábuként használni, hogy tiszta útja legyen a jövőbeli hódításaihoz. Josiaki azonban nem volt kiegyezve a bábu szerepével és titokban, különböző daimjókkal létrehozott egy Nobunaga-ellenes szövetséget. thumb|left|280px|Az anegavai csata Az Aszakura család különösen megvető volt az Odák hatalmi terjeszkedései láttán, ugyanis történelmileg az Aszakurák alárendeltjei voltak. Bár Aszakura Josikage védte Asikaga Josiakit, de nem volt hajlandó Kiotóba menetelni. Így az Aszakura család szintén megvetette Nobunagát sikerei többségéért.