A felsőbbrendű rákok vagy magasabbrendű rákok az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a rákok (Crustacea) altörzsének egyik osztálya. Ebbe az osztályba tartozik a rákok mintegy kétharmada, köztük a legkisebb és legnagyobb fajok.
Megjelenésük, felépítésük bélyegkép|balra|200px
Testüket kitinből és mészből álló páncél borítja; ahogy növekszik, a rák ezt a páncélt többször levedli. Az új páncél mindig a gyomorban található mészből képződik újra. A rák páncéljában kétféle színező anyag fordul elő: kék és piros. A kék festék meleg hatására elbomlik, ezért a főtt rákok pirosak.
A rák teste két részből áll: fejtorból és potrohból. A fejtoron növő két pár ízelt csáp rövidebbike villásan elágazik, a hosszabbik pedig általában hátracsapódik. A fejtor hasi oldalán található a rák szájnyílása, erős állkapoccsal. Ugyancsak a hasán nő az 5 pár, nem egyforma ízelt láb is. Az első pár láb ollóban végződik. A potroh sokkal keskenyebb a fejtornál, és hét szelvényből áll, minden szelvényben erős izmokkal. Az első öt szelvény hasi oldalán 1-1 pár egyszerű lábacska nő ún.( potrohlábak). Az utolsó két szelvény hosszanti irányban ellaposodott, a rák ezekkel úszik.
Életmódjuk, élőhelyük
Vedlés
A rákoknál és általában a „páncéllal” rendelkező fajoknál a növekedés sokkal több problémával jár mint, mint emlős társaiknál. Mivel a páncél merev, ezért az nem tud folyamatosan együtt nőni az állat belső szerveivel, ezért időnként be kell következzék a vedlés. A szervezet ugyanis a páncélba van zárva, és mikor elér egy bizonyos nagyságot, a páncél egy szegély vagy varrat mentén felszakad, így biztosítani tudja, hogy az új páncél képződni tudjon. Amikor eljön a csere ideje (az alsó páncél már szinte teljesen kifejlődött), a régi páncél végleg leválik a testről. Viszont mivel az új páncél még puha, nem szilárdult meg, ezért a rák vízzel vagy levegővel felduzzasztja, hogy kissé nagy legyen a test fejlettségi szintjéhez, így biztosítja azt, hogy ismét tudjon nőni az állat.
Légzés
A fejtor két oldalán a páncél kissé eltávolodik a testtől, az így kialakult üreg a kopoltyú. Ahogy a víz áthalad a kopoltyún, az kiszűri az oxigént a vízből.
Helyváltoztatás
Amikor a rák úszik, behajlítja a potrohát és a farokúszójával a hasa alá hajtja a vizet. Ez által előre hajtja a vizet, miközben a rák teste hátrafelé mozdul el. A mederfenéken a fejtor hasi oldalán levő 4 pár lábán jár (az első lábpárat ekkor sem használja, mert az ollós).
Rendszerezésük
Az osztályt az alábbi alosztályokra, öregrendekre és rendekre tagolják:
Phyllocarida alosztályba 1 élő rend tartozik †Archaeostraca †Hoplostraca †Canadaspidida pajzsosfejűrákok (Leptostraca) Hoplocarida alosztályba 1 rend tartozik sáskarákok (Stomatopoda) Eumalacostraca alosztályba 3 öregrend tartozik Syncarida †Palaeocaridacea Bathynellacea Anaspidacea Peracarida Spelaeogriphacea Thermosbaenacea Lophogastrida hasadtlábú rákok (Mysida) Mictacea felemáslábú rákok (Amphipoda) ászkarákok (Isopoda) Tanaidacea Cumacea Eucarida világító rákok (Euphausiacea) Amphionidacea tízlábú rákok (Decapoda)''
Kapcsolódó cikkek
Fővárosi Állat- és Növénykert fajlistája
Források Papp, L. (1997): Zootaxnómia (Egységes jegyzet). - MTM - Dabas-Jegyzet Kiadó pp. 382. A Tudás Fája: Állatok és Növények/(25) A Rákok (93-98 old.) Biológia, Tankönyv a VI. osztály számára, Maria Brandosiu és Constata Androne, Kiadó: Edit. did. si ped. Bucuresti 2006 / Rákok (56-57. old.)
Kategória:Rákosztályok