Az Édes Anna Kosztolányi Dezső egyik legismertebb regénye. A mű 1926-ban íródott. A regény cselekményének megértéséhez fontos a történelmi háttér ismerete. A műbeli történések 1919 és 1922, pontosabban a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása és a Népszövetségbe való csatlakozásunk közti időszakban zajlanak. Ez a tény, illetve a megírás éve is jelzi: Kosztolányi a bethleni konszolidáció első néhány évébe röpíti az olvasót. A fő cselekményszál a Budapestre, a Vizy családhoz érkező vidéki cselédlány, Édes Anna körül fonódik.

Az alapötlet A regény alapjául szolgáló ötlet kipattanásának történetét Kosztolányiné Harmos Ilona részletesen elbeszéli a férjéről írt regényes életrajzában:

Előzménye Hagyomány a Kosztolányiról szóló irodalomban, hogy az Édes Anna kapcsolódását az életmű más szövegeihez nem korlátozza a cselédproblémára, jóllehet ez áll a középpontban. A cselédtéma iránti érdeklődés egész pályáján végigkíséri. Az Édes Anna egyik korai előzménye Kosztolányinak a Liliom című Molnár Ferenc-darab 1909-es bemutatójáról írt kritikája, amelyben először bukkan fel a szava nélkül szerető kiscseléd alakja. Még fontosabb előzmény az 1921-ben megjelent Egy pohár víz című karcolat, amely a cselédekről folyó vitát előlegezi az Édes Anna nevezetes uzsonnajelenetében. Egy látszólag jelentéktelen helyzet nyújt alkalmat Kosztolányi számára, hogy kifejtse a szociális kiszolgáltatottság iránt érzett iszonyát és lelkifurdalását.

Szereplők Vizy Kornél: Hivatalnok a Tanácsköztársaság idején. Az Attila utca 238-as szám alatti lakóház tulajdonosa. Az újonnan kialakult politikai rendszerben minisztériumi helyettes államtitkárnak nevezik ki. Életét, cselekedeteit (feleségéhez hasonlóan) a társadalmi rang, az úrhatnámság, a karriervágy irányítja, a politikán kívül semmi sem érdekli. Házassága feleségével rideg, hideg, érzelemmentes. Sem testi, sem lelki kapcsolat nem fűzi őket egymáshoz. Feleségét udvariasan és finoman, de folytonosan csalja. Vizy Angéla: Kornél felesége. Gyermeke, Piroska elvesztését követően idegösszeomlást kapott, évekig szanatóriumban élt. Férjével való házassága üres, érzelmetlen. A folytonosan rosszkedvű, monomániás, a társaságtól és az emberektől teljesen elidegenedett asszony a cselédekkel való foglalkozásba menekül. Életének az ideális cseléd megtalálásán kívül nincs értelme. Ficsor: Vizyék házmestere. Feleségével a ház földszinti lakásában élnek. A Tanácsköztársaság idején a vörösökkel szimpatizál, ezt több ponton érezteti Vizyékkel is. Miután megbukik a Tanácsköztársaság és kezdetét veszi a fehérterror, látva és félve a kínzásoktól és bebörtönzésektől beajánlja Vizyéknél rokonát: Annát. Cselekedeteit a megtorlásoktól való félelem irányítja. Képmutató, köpönyegforgató ember. Édes Anna: Balatonfőkajárról Budapestre került cseléd. Először Wild raktárnoknál, majd a Bartos családnál szolgál, ezt követően Ficsornak köszönhetően Vizyékhez kerül. Ösztönlény, érzelmeivel nincs tisztában, nehezen kommunikál, meglehetősen alul kvalifikált. Patikárius János: Vizy Angéla unokaöccse. Bohó, korhely, életvidám fiatalember. Álma, hogy Hollywoodban filmszínész lehessen. Érdeklődését csak felszínes dolgok kötik le. A felesleges ember irodalmi figuráját testesíti meg. Druma Szilárd: Fiatal ügyvéd. Feleségével és csecsemő lányukkal Vizyék házának második emeletén élnek. Politikai nézeteit anti-bolsevizmus jellemzi, Anna gyilkosságában is a bolsevizmus utolsó kilengését látja. Moviszter Miklós: Vizy háziorvosa, feleségével a második emelet egyik lakásában élnek. Ő Kosztolányi véleményének szócsöve. Ő az egyetlen, aki valósan értelmezi Anna cselekedetét és megérti a lány helyzetét. A humanizmus és a normalitás szellemi megtestesítője. Etel: Moviszterék cselédje. Talpraesett, tapasztalt cseléd. Vizyné szerint már ő tartja cselédként Moviszteréket. Stefi: Drumáéknál szolgáló fiatal cseléd. Etelhez képest finomabb, kényesebb személy. Katica: Vizyék korábbi cselédje. Lusta, szeret sokáig kijárni.

Történelmi háttér Az Édes Anna egyik legfeltűnőbb vonása, hogy cselekménye történelmi közelmúltban játszódik. Maga Vizy Kornél hangsúlyozza, hogy milyen nevezetes „történelmi nap” 1919. július 31., a kommün bukásának tényleges időpontja, amikor a regénytörténés indul.

Augusztus 4-én foglalták el a román csapatok Budapestet, november 16-án vonult be a nemzeti hadsereg élén a fővezér, Horthy Miklós. Augusztus 14-én lépi át Édes Anna Vizyék lakásának küszöbét. Az emlékezetes uzsonna valamikor szeptember elején, Patikárius János érkezése pedig szeptember második felében történik. Az egri szüret négy napja és Jancsi úrfi elköltözése októberre esik. Az 1919-es évet az Attila utca 238. számú ház lakóinak bensőséges karácsonya zárja. Nem sokkal később, Háromkirályok napján (azaz január 6-án) derül ki Vizyné számára, hogy Annának komoly udvarlója akadt. Február elején felmond, rövidre utána tör ki asszonya hisztérikus rohama, amely kikényszeríti a felmondás visszavonását. Patikárius János február 16-án látja vendégül barátait egykori törzshelyén. (Ugyanezen a napon gyűlt össze az első nemzetgyűlés.) Húsvét napján közlik az újságok Vizy Kornél helyettes államtitkári kinevezését. Május 28-án tartják meg Vizyéknél a végzetesnek bizonyuló estélyt. (Pontosan egy héttel később írták alá a trianoni békediktátumot.) Csak november közepén kerül sor Édes Anna perének tárgyalására. 1921 januárjában szállítják el Márianosztrára, a női fegyházba. Az utolsó fejezet 1922 őszét nevezi meg a beszámoló időpontjául. Az egyetlen jelentős politikai esemény, amit megemlít, Csonka-Magyarország Népszövetségbe való felvétele 1922. szeptember 18-án. Túlságosan pontos az időrend ahhoz, hogy ne feltételezzünk mögötte gondos tervezést. Maga Kosztolányi később azt írta az Édes Annáról, hogy ebben a művében fejtette ki leginkább politikai meggyőződését, s a berendezkedő ellenforradalom kritikus rajza valójában segített visszaszerezni Kosztolányi hitelét a sértett baloldal előtt.

A regény kézirata A regényt először a Nyugat 19. évfolyama közölte, folytatásokban, 1926. július 1-től november 16-ig (13-22. szám). Édes Anna regény. Az Édes Anna kézirata töredékesen maradt fenn. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában található az Ms 4614/32-44. jelzett alatt. Kosztolányi Ádámtól került az MTAK Kézirattárába. A regény húsz fejezetéből az első 15 egészben vagy részben fennmaradt. A mottó, az első, a nyolcadik és a tizenegyedik szövege hiánytalanul megvan. A másodikból, a harmadikból, a hetedikből és a tizenötödikből egy-egy rövid részlet hiányzik. A negyedik, az ötödik, a hatodik, a kilencedik és a tizedik fejezetből egy-két kéziratlap elveszett, de nagy részük megvan. A tizenkettedik, a tizenharmadik és a tizennegyedik csupán töredékesen maradt fenn. Az utolsó öt fejezet teljesen hiányzik.Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Ikon, 1992

Cselekménye

Mottó A regény mottója a Circumdederunt Me kezdetű ima a Rituale Romanum című 1614-ben megjelent imakönyvből.

I. fejezet – Kun Béla elrepül

1919. július 31-én Kun Béla elrepült Magyarországról, arisztokraták elkobozott kincseivel együtt. Egy ilyen aranylánc a repülőből leesett a Vérmezőre, és ezt egy Patz Károly József nevű személy meg is találta. thumb|right|250px|A regény fő helyszíne: a Krisztinaváros

II. fejezet – A méltóságos úr, az elvtárs és a méltóságos asszony

A Vizy családnál vagyunk, ahol Katica – a szolgáló éppen kimenőre készül. Vizy a Vörös Újság utolsó számát tartotta a kezében, melyben a cím: „Veszélyben a proletárhaza“ volt. Vizy lement az utcára, a proletárok vezető nélkül maradva bizonytalanok voltak. A hegy felől még hallatszott a Föl, föl ti rabjai… kezdetű dal. Katica még a kimenője előtt elrakodott, becsukta az ablakokat, majd Vizy hozzálépett és megsúgta, hogy megbuktak a vörösök, de ez Katicát nem érdekelte különösebben. Ekkor kopogtak. Vizy ment ajtót nyitni. Ficsor elvtárs volt, a házmester, aki Vizyt újra méltóságos úrnak és miniszteri tanácsosnak szólította, Vizy viszont még elvtársnak szólította. Ficsor is elmondta, hogy „megbuktak a zsiványok, már szedik a sátorfájukat, kitűzték a nemzeti színű zászlót a várra”, majd rátért a cselédhívó csengettyűre, ami már régen nem működött Vizyéknél, ezt jött most negyedéves késéssel megjavítani. Katica ünneplőben vitte Ficsornak a létrát, és az megjavította a telepet. Ekkor jött haza Vizyné. Ő úgy hallotta, hogy románok szállják meg Pestet. Vizy szerint ez képtelenség, a nagyhatalmak ezt nem hagynák. Vizyné nem fogadta Ficsor köszönését, hanem Vizyt kérdezte, hogy minek van itt. Mikor megtudta, elszörnyedt: az ilyen mocskos bolsevikot ki kellene rúgni. Már ment is volna megmondani Ficsornak, hogy tudtára adja: nem tartanak igényt a szolgálataira, amikor megszólalt a villanycsengettyű; Ficsor befejezte a munkát, és rögtön felajánlott egy cselédlányt a méltóságos úréknak, aminek Vizyné nagyon megörült és rögtön behívta, hogy megbeszélje vele ezt. Hosszas kérdezősködés után Ficsor elment.

III. fejezet – Fanyar vacsora

Vizy próbálgatta az új csengőt, aminek nagyon örült. Vacsorára öt deka vajat és kukoricakenyeret evett. Felesége, Angéla már évek óta beteg volt, részint idegbeteg, lánya, Piroska halála miatt (aki 6 évesen halt meg fertőző vörhenyben 6 óra alatt), részint gyomorbeteg (ami a kommün alatt újult ki). Mindig három sötétzöld labdacsot szedett. Vacsora közben elmesélte, mit hallott délután. Vizy határtalanul gyűlölte a bolsevikokat, mert elvették tőle a házát, az állását, mindenfélével megvádolták. Egyszer feleségét asztalkendő-kirázás miatt letartóztatták, mondván, hogy jeleket ad a fehéreknek. Házának első emeletén éltek ők (4 szoba), a második emeleten háziorvosa, Moviszter Miklós, valamint Druma Szilárd (egy snájdig fiatal ügyvéd) és felesége lakott. Vizy visszaemlékszik a vörös terrorra, amikor meggyalázták az Oltáriszentséget, és hogy a Krisztina téren tiltakoztak az emberek, amire a vörösök a tömegbe lőttek, majd a hős ludovikásokat ellenforradalmároknak nevezték („süvölvények“). Ezután Vizyné panaszkodott Katicára, aki nagyobb úrnak képzeli magát, mint ők. Most is elment egy Hack Lajos nevű matrózzal, és minden házimunkát a méltóságos asszonynak kellett elvégeznie. Ezután felsorolja a régi cselédeket, az egyik lopott, a másik lusta volt, a harmadik zabált, a negyedik bujálkodott stb. Vizynének kapóra jött Ficsor ajánlata, az új lány egyelőre Bartoséknál szolgál (a családfő pénzügyőr). Az asszony állandóan a cselédekről beszélt, azonban Vizyt ez nem érdekelte, így az asszonyra hagyta.

IV. fejezet – Különböző izgalmak thumb|right|250px|Román katonák Budapesten