250px jobbra|80px A zöld füzike (Phylloscopus trochiloides) elterjedési területe Ázsiában.Darren Irwin: The greenish warbler ring species A fényképen egy indiai példány látható. A biológiában, illetve a rendszertanban a fajok elkülönítésének egyik jellemző példája a gyűrűfajok esete. Gyűrűfajról akkor beszélünk, ha két reprodukciós izolációban lévő populációt egymással szaporodni képes köztes populációk sora kapcsolja össze.Irwin DE, Irwin JH, Price TD. (2001) Ring species as bridges between microevolution and speciation. Genetica. 112-113:223-43. A probléma lényege, hogy a teljes gyűrűt egy fajként kezeljük-e (annak ellenére, hogy nem minden populáció egyedei képesek szaporodni egymással), vagy inkább külön-külön fajoknak tekintjük-e az egyes populációkat (annak ellenére, hogy a szomszédos populációk képesek szaporodni egymással).
A gyűrűfajok példáján keresztül bepillantást nyerhetünk a fajképződés folyamataiba, s megfigyelhetjük, hogyan vezetnek apró változások fajszintű különbségekhez.
A gyűrűfajok létrejöttéhez olyan földrajzi feltételek szükségesek, melyek lehetővé teszik, hogy egy faj egy olyan földrajzi akadályt megkerülve terjedjen, melynek környéke folyamatosan biztosítja a megfelelő élőhelyet. A kiterjedés sebességének elég lassúnak kell lennie ahhoz, hogy a populációk találkozása előtt szaporodást megakadályozó különbségek jöhessenek létre.
Példák A nyugat- és a kelet-szibériai zöld füzike (Phylloscopus trochiloides viridanus és plumbeitarsus) élőhelyei átfedik egymást, azonban egymás között nem szaporodnak. A két populációt a Tibeti-fennsíkot körülölelő, jegyeikben folyamatos változást mutató populációk sora köti össze, melyek között megfigyelhető a génáramlás. A zöld füzikék eredetileg jelenlegi elterjedési területük déli részéről származnak, s két útvonalon terjeszkedtek északi irányba. Útja során mindkét populáció változáson ment keresztül, s mire a két útvonal Közép-Szibériában találkozott, a különbségek elérték azt a mértéket, hogy szaporodás nem jön létre köztük.
A kaliforniai Központi-völgy környékén élő Enschscholtz-szalamandra (Ensatina eschscholtzii) esetében is megfigyelhető hasonló jelenség. Az Ensatina szalamandrák két, színben meglehetősen különböző csoportja él közös élőhelyen Dél-Kaliforniában, köztük ritka a kereszteződés. A két populációt észak felé a Központi-völgyet körülvéve színben és mintázatban fokozatos átmenetet képviselő populációk kötik össze.Darren E. Irwin (2002) Ring Species: Unusual Demonstrations of Speciation An ActionBioscience.org original article
Jegyzetek
Kategória:Evolúció