thumb|250px| A két hidasgyík-faj jelenlegi elterjedése. A körök az Északi-szigeti tuatarát, a négyzetek a Brothers Island-i tuatarát jelölik.
A hidasgyík vagy tuatara (Sphenodon punctatus) a hüllők osztályába, a felemásgyíkok (Sphenodontia vagy Rhynchocephalia) rendjébe és a hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) családjába tartozó, Új-Zélandon őshonos faj. Maori nyelven a neve tuatara. Típusalfaja a S. punctatus punctatus,
A Cook-szoros egyik szigetén (North Brother Island) egy másik hidasgyíkalfaj, a Brother-szigeti hidasgyík (Sphenodon punctatus guntheri) él. Egy második faj, a Sphenodon diversum csak kövületekből ismert. Csak ez a faj él ma a Sphenodontiából.
Elterjedése Új-Zéland északi partjainál, valamint a Cook-szoros szigetein honos. Jelenleg 32 apró védett szigeten élnek. Wellingtonban 2005-ben létesítették a 250 hektáros Karori-rezervátumot az őshonos madarak, rovarok és egyéb állatok védelmezésére és tenyésztésére.
2016 januárjában a Chester Zoo bejelentette, hogy őshazáján, Új-Zélandon kívül először sikerült fogságban szaporítani a tuatarát.Az Independent cikke, 2016. január 31.
Megjelenése Az idős hímek teste a 75 cm hosszúságot is elérheti, de átlagos testhossza nem haladja meg a fél métert. Pikkelyekből álló taraj van a háti oldalon. Szabadon álló hasi bordái is vannak, amelyek nem érintkeznek a gerincoszloppal. Ez a dinoszauruszokra jellemző sajátosság. Megfigyelések szerint 35 év körül élnek a vadonban, de sokkal tovább, akár több mint 100 évet is fogságban.
Érdekessége a „fejtetői szem” (a tobozszem), amely a feje tetején helyezkedik el, félúton a két igazi szem között.
Amikor a fiatal tuatara kikel, furcsa „csőrt” visel az orra hegyén (ezzel vágja fel a pergamenszerű tojáshéjat), és a feje búbján világosan látható a tobozszem. Fedetlen folt ez, amit virágszirmokhoz hasonlóan pikkelyek vesznek körül sugarasan. A pikkelyek fokozatosan benövik ezt a szemet, és mire az állat felnő, a folt már nem látható. Sok kísérlettel próbálták megállapítani, hogy használja-e valamire a tuatara ezt a szemet (különféle hullámhosszúságú elektromágneses sugarakat bocsátottak rá, köztük hősugárzást is), de a „szem” funkciója azóta is rejtély a kutatók számára.Gerald Durrell: Vadászat felvevőgéppel, Táncsics Könyvkiadó, 1970
Rendszertani helye thumb|left|A ma élő pikkelyes hüllők kladogramjaFry BG et al. 2005. "Early evolution of the venom system in lizards and snakes." Nature (online 17 November 2005). (1. hidasgyíkok, 2. gyíkok, 3. kígyók, 4. krokodilok, 5. madarak). Jól látható, hogy a „gyíkok” csoportja polifiletikus. Az ágak hossza az ábrán nem arányos a elágazások idejével, csak azok sorrendjét szemlélteti.
Életmódja A felnőtt állat szárazföldi és éjjeli életmódot folytat, bár gyakran sütkérezik a napon, hogy felmelegítse a testét. A fiatal egyedek a fák és kövek alatt bújnak meg és nappal aktívak valószínűleg azért, mivel a felnőtt fajtársaik hajlamosak a kannibalizmusra. A hidasgyík más hüllőkhöz képest jóval hidegebb hőmérsékletet is képes elviselni, ugyanakkor téli álmot alszik. Aktív marad még 5 °C-os hőmérsékleten is, addig a 28 °C feletti hőmérséklet már végzetes a számára. A tuatara optimális testhőmérsékete 16-21 °C, ami a legalacsonyabb az összes ismert hüllő közül. Testhőmérséklete más hüllőfajokéhoz képest alacsonyabb, egy nap során átlag 5,2–11,2 °C, míg általában a hüllők napi testhője 20 °C körül mozog. Alacsonyabb testhője révén lassú az anyagcseréje.
Fészkelési időszakban a különböző viharmadárfélék egy szigeten osztoznak a tuatarával. A hüllők a madarak által vájt odúban találnak menedékre vagy pedig maguknak ásnak egy saját „lakosztályt”. A tengeri madarak ürüléke segít fenntartani az ízeltlábúak populációit, amelyek a hidasgyík táplálékának jelentős részét teszik ki; ezek lehetnek bogarak, tücskök és pókok. Ugyanakkor ehet még békát, gyíkot, madártojást és -fiókákat. Teljes sötétségben semmilyen táplálkozási kísérletet nem figyeltek meg. A tengeri madarak tojásai és fiókái, mint szezonális táplálékforrások, jótékony zsírsavakat biztosítanak a hidasgyík számára. Mind a hím, mind a nőstény territoriális, a betolakodóval szemben fenyegetően viselkednek, sőt meg is haraphatják. A harapása súlyos sérülést okozhat. A hidasgyík harap, ha megközelítik és a lehetséges támadót nem engedi el egykönnyen..
bélyegkép|261x261px|Portré
Források
Jegyzetek
Fordítás
További információk Szaporodik a háromszemű ősgyík
Kategória:Felemásgyíkok Kategória:Hüllőfajok Kategória:Új-Zéland hüllői Kategória:Új-Zéland endemikus állatai