James Francis Cameron (Kapuskasing, Ontario, 1954. augusztus 16. –) háromszoros Oscar-díjas kanadai rendező, forgatókönyvíró, vágó és producer. Az 1980-as évektől forgat egész estés játékfilmeket. Az Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült Terminátor – A halálosztó (1984) című futurisztikus akciófilmje tette világhírűvé. Alkotásai világszerte igen sikeresek voltak. Pályafutása csúcspontját a Titanic (1997) című produkcióval érte el, amely 11 Oscar-díjban részesült.
Ő alapította a Lightstorm Entertainment, Digital Domain és az Earthship Productions produkciós cégeket.
Életrajz James Cameron édesapja, Phillip Cameron, villamosmérnök volt, édesanyja, Shirley művészi hajlamokkal megáldott ápolónő. James az Ontario állambeli Chippawában nevelkedett. Fivére, Mike később kaszkadőr lett, testvére filmjeiben is szerepelt. A család 1971-ben a kaliforniai Brea városába költözött. James fizikát tanult a Call State-Fullerton egyetemen. A filmek iránti rajongása miatt minden alkalmat megragadott, hogy az University of California, Los Angeles filmarchívumát látogassa. A diploma megszerzése után teherautósofőrként kezdett dolgozni. 1977-ben látta George Lucas világsikerű filmjét, a Csillagok háborúját, és az élménytől fellelkesülve elhatározta, hogy a filmszakmában keres munkát magának.
Forgatókönyvíróként kezdte,Az IMDb-n saját első (rövid)filmje, a Xenogenesis szerepel első forgatókönyvírói munkájaként. majd művészeti rendezőként (ezalatt főleg makettkészítést kell érteni) foglalkoztatták olyan filmekben, mint a Csata a csillagokon túl (1980) és a Menekülés New Yorkból (1981). Roger Corman mellett tanulta a szakmát: a producer olcsó filmjeiről volt nevezetes, és arról, hogy nem fizeti túl jól az alkalmazottait, viszont vele dolgozni felér egy filmfőiskola elvégzésével. Cameron Corman ajánlására kapta első rendezői megbízását 1981-ben , a Piranha 2: Repülő gyilkosok elkészítését. Valószínű, hogy a forgatókönyvet is ő írta H. A. Milton néven. A forgatás Jamaicában zajlott, meglehetősen mostoha körülmények között.Az angol nyelvű Wikipédia szerint a Kajmán-szigeteken forgattak, és Cameron azután vette át a rendezést, hogy az eredeti rendező otthagyta a stábot. Az internet egyéb helyein található infók szerint viszont Ovidio G. Assonitis elsőre Cameront választotta, ám egy idő után ejtette őt, mivel elégedetlen volt a munkatempójával. Személyesen fejezte be a forgatást, és nem engedte, hogy Cameron részt vegyen a vágásban. A rendező állítólag mégis bement a vágószobába, hogy dolgozzon az anyagon, mire Assonitis perrel fenyegette meg. A moziban bemutatott változat Assonitis elképzelései szerint lett összevágva. A stábtagok nagy része alig vagy egyáltalán nem beszélt angolul, a költségvetés irreálisan alacsony volt, a makettek pedig annyira pocsékak, hogy Cameron inkább maga készített újakat. Ovidio G. Assonitis producer állítólag egyáltalán nem volt együttműködő partner. Cameron számára csupán az egyik főszereplővel, Lance Henriksennel kialakult barátsága jelentett pozitív élményt. Nem volt meglepő, hogy a film megbukott, maga a rendező sem várt mást.
jobbra|bélyegkép|250px|Cameron 1986 szeptemberében Cameron ötször nősült. Első felesége Sharon Williams volt, állítólag róla mintázta az első Terminátor-film számára Sarah Connor alakját. Az 1978-ban kötött házasság épp a Terminátor forgatása idején, 1984-ben bomlott fel. James szívét a készülő film producere, Gale Ann Hurd hódította meg. 1985-ben volt az esküvőjük, 1989-ben váltak. Szerelmük A mélység titka elkészítésének időszakában hűlt ki, de szakításukat csak a forgatás végén jelentették be a nyilvánosságnak. A harmadik Mrs. Cameron Kathryn Bigelow rendezőnő lett, 1989 és 1991 között voltak házasok. Barátságban váltak el, és Cameron nemcsak átengedte felesége számára a Strange Days – A halál napja című, általa kitalált sztorit, hanem segített is az 1995-ös film elkészítésében. Bigelow utódja Cameron magánéletében Linda Hamilton lett, a Terminátor-filmek női sztárja. Évekig együtt éltek, mire 1997-ben megházasodtak. Két év múlva már el is váltak: Cameron a Titanic forgatásán ismerte meg Suzy Amis színésznőt, akit 2000-ben vett nőül. Hamiltontól 1, Amistől 3 gyermeke született.
Fontosabb filmjei Terminátor Római tartózkodása idejénAz olasz fővárosban zajlott a Piranha 2 vágása. Cameron egyszer azt álmodta, hogy egy tűzből kiemelkedő gép meg akarja ölni őt. E rémálom jelentette újabb filmterve, a Terminátor kiindulópontját. Az Amerikai Egyesült Államokba való visszatérése után kezdett el a forgatókönyvön dolgozni. Mindenképpen szerette volna saját maga rendezni a filmet, ezért az írás végeztével megpróbálta a forgatókönyvet eladni valamelyik nagyobb filmcégnek. A megkeresett vállalatok érdeklődést mutattak ugyan a szkript iránt, de elzárkóztak attól, hogy olyasvalakire bízzák a rendezést, aki addig csupán egy alacsony költségvetésű, megbukott filmet készített. A Hemdale Filmnél azonban beleegyeztek abba, hogy ő legyen a rendező. A gyártásba beszállt egy újonnan alakult cég, a Pacific Western Productions is, melynek tulajdonosa, Gale Ann Hurd korábban szintén Roger Cormannél dolgozott. Hurd jelképes összegért, 1 dollárért vette meg a forgatókönyvet, és James hozzáláthatott a forgatáshoz.
Ahogy Hollywoodban lenni szokott, a címszerepre számos jelölt neve felmerült. Így például az akkoriban Amerikában filmező német Jürgen Prochnowé vagy a színészként sem ismeretlen sportolóé, O. J. Simpsoné: őt az illetékesek állítólag azzal utasították vissza, hogy túlságosan rokonszenves egy hidegvérű gyilkos eljátszásához. Mel Gibson nem vállalta a szerepet. Cameron szerette volna, ha barátja, Lance Henriksen játszaná a Terminátort, és az újdonsült sztár, Arnold Schwarzenegger a jó fiú Kyle Reese-t. Az osztrák izomember azonban sokkal érdekesebbnek találta a címszerepet, és a személyes találkozás után maga Cameron is úgy vélte, hogy talán tényleg jobb lenne vele játszatni a gyilkológépet, mint Henriksennel. A jó barátnak be kellett érnie Vukovich nyomozó kisebb szerepével. Kyle alakját végül a rokonszenves és tehetséges, bár akkoriban nem túlzottan ismert Michael Biehn keltette életre. Sarah Connor szerepére Linda Hamiltont szerződtették, de szóba került Jennifer Jason Leigh és Rosanna Arquette is. A forgatást 9 hónappal el kellett halasztani, mert Schwarzeneggernek kötelezettsége volt a második Conan-film (Conan, a pusztító, 1984) elkészítésére. Ezt a kényszerszünetet Cameron egy másik forgatókönyv, az Aliens megírására szánta. A mindössze 6,5 millió dollárból forgatott Terminátor busásan behozta a gyártási költségeit, annak ellenére, hogy Cameron mindjárt az elején összekülönbözött az Orion Pictures forgalmazó céggel, mert az ottani illetékesek nem jósoltak nagy sikert a filmnek, és nem igazán akarták népszerűsíteni. A Terminátor legendáját még az sem árnyékolta be, hogy Harlan Ellison sci-fi-író plágiummal vádolta meg Cameront. Azt állította, hogy a film története a The Outer Limits (1963) című tévésorozat általa írt két epizódjából származik, a SkyNet motívuma pedig az I Have No Mouth and I Must Scream című novellájából. Végül peren kívül megegyeztek, sőt a film újabb kiadásain azóta állítólag szerepel egy Ellisonnak szóló köszönetnyilvánítás is.
Rambo 2 Az Aliens forgatókönyve Ridley Scott klasszikusnak számító sci-fi-horrorja, A nyolcadik utas: a Halál (1979) történetét folytatta. Mellette Cameronnak jutott még ideje arra is, hogy egy másik sikeres film, a Rambo (1982) folytatásának forgatókönyvén dolgozzon. A film sztárja, Sylvester Stallone azonban átdolgozta a szkriptet, bár Cameron nevét feltüntették forgatókönyvíróként a Rambo II. (1985) stáblistáján. George P. Cosmatos alkotása nagy mozisiker és nagy kritikai bukás volt. Az ítészek egymással versenyezve köszörülték nyelvüket a filmen és a Stallone által megformált főhősön, és a negatív dicsőségből kijutott Cameronnak is: mint társ-forgatókönyvíró, ő is megkapta az Arany Málnát. Egyébként ő maga azt állította, hogy csupán az akciórészek megírását végezte, a mű sokat vitatott politikai tartalma Stallone közreműködésének eredménye. A magyarázat teljesen hihető, hiszen Stallone másik akkori filmje, a Rocky IV. (1984) ugyanolyan politikailag kétes értékű, hidegháborús hangulatú produkció volt, mint a Rambo 2.
A bolygó neve: Halál (Aliens) jobbra|bélyegkép|250px|Gale Anne Hurd és Cameron az Aliens plakátjával (1986 szeptembere) A nyolcadik utas: a Halál producereinek, David Gilernek és Walter Hillnek tetszett Cameron Aliens forgatókönyve, és a Terminátor is megnyerte a tetszésüket. A film sikere után pedig ők maguk ajánlották, hogy Cameron rendezze meg A bolygó neve: Halált (1986). A rendező vállalta a megbízást azzal a feltétellel, hogy Gale Ann Hurd is beszállhat a film gyártásába. A forgatásra a londoni Pinewood Studiosban került sor. A munka most sem volt könnyű, mert bár a költségvetés nagyvonalúbb volt, mint Cameron előző filmjei esetében, ám kevesebb annál, mint amennyire egy ilyen nagyszabású vállalkozáshoz valójában szükség volt. A stáb ott takarékoskodott, ahol tudott. Így például felhasználták az első rész megmaradt kellékeit, illetve különféle optikai trükkökkel éltek. A női főszereplő, Sigourney Weaver eleinte nem mutatott túl sok érdeklődést a folytatás iránt, ám miután elolvasta a forgatókönyvet, megváltozott a véleménye. A gyártó 20th Century Fox illetékesei azonban tartottak attól, hogy nem sikerül a gázsiban megállapodni, ezért utasították Cameront, hogy írjon egy alternatív szkriptet Ripley figurája nélkül. Cameron ezt megtagadta, mondván, hogy Ripley kihagyhatatlan személy. Hicks tizedes szerepét a rendező James Remarnak adta, de rövidesen „művészi nézeteltérések” miatt lecserélte őt Michael Biehnre, akivel a Terminátor forgatásán barátkozott össze. E filmből került át A bolygó neve: Halálba egy másik új barát, Bill Paxton is, és persze Lance Henriksennek is jutott feladat. A 18 millióból forgatott film az első körben 80 milliót jövedelmezett, és 7 kategóriában Oscar-jelölést kapott. (A legjobb hang- és vizuális effektekért járó Oscarokat meg is kapta.) Számos kritikus és rajongó szerint jobb lett, mint az első rész, márpedig folytatásokkal ilyesmi ritkán történik meg. James Cameron „A” kategóriás rendező lett, immáron nem kellett kilincselnie a filmterveivel, hanem a nagy stúdiók versenyeztek a kegyeiért. A film történetéhez azonban hozzátartozik, hogy a Fox nem engedte a mozikba Cameron változatát, mert túl hosszúnak találták. Sigourney Weaver azonban a rendező mellé állt, és kilátásba helyezte, hogy nem fog több Alien-filmet vállalni, ha nem mutatják be Cameron verzióját. Kompromisszumos megoldás született: a mozikban a vágott verziót játszották, később lézerlemezen azonban a bő negyedórával hosszabb rendezői változat jelent meg először.
A mélység titka