George Fărcaș, magyarosan Farkas György (? – 1812) nagyváradi görögkatolikus egyházmegyei pap, később kanonok és prépost, az erdélyi iskola képviselője.
Élete Erdélyből került a nagyváradi egyházmegyébe, ahol eleinte plébános, majd a görögkatolikus káptalan létesítése után, annak éneklő kanonokja lett. Feladata volt az iskolák és a rítus fölötti felügyelet is. Faluról-falura járva próbálta csatlakozásra bírni az ortodox hívőket.
Nagyváradon Samuil Vulcan püspök környezetében részese volt a román kulturális élet felélénkülésének. Latin nyelvű egyházi beszédei mellett több egyháztörténeti és teológiai munkát írt román nyelven, ezek kéziratban maradtak fenn a nagyváradi görögkatolikus egyházmegye könyvtárában. Gheorghe Șincai, aki 1802 körül meglátogatta, úgy vélte, hogy munkái „jók és hasznosak lehetnek a román papság és nép számára,” és Elegia című művében nagy elismeréssel emlékezett meg három nyomdakész egyháztörténeti kéziratáról.
Munkái Dissertatio de Cyclo Pashali (1799) Antidoto miscellana ex S. S. et nonullarum prophanorum anthorum selecta (1800) Tractatus de forma consecrationis in Orientali et Occidentali Ecclesia et de Confirmationis Sacramento (1801) Tâlcuirea Sf. Scripturi a Noului Testament (1802) Preces selectae ex Psalmis, S. Augustino et S. Ephremo Syro (1798) Istoria bisericească a Testamentului vechiu și nou (1798) Istoricii Bisericii Testamentului Vechiu (1798-99) Latin nyelvű egyházi beszéd Samuil Vulcan püspök beiktatására (1807. június 29.) Comentaria in Testamentulu Nou (Az új szövetség magyarázata)
Források
Kategória:Románok Kategória:Görögkatolikus egyházi személyek Kategória:Nagyváradiak Kategória:A 18. században született személyek Kategória:1812-ben elhunyt személyek Kategória:Nagyváradi görögkatolikus egyházmegye