Farkas Mihály (Pest, Terézváros, 1833. április 7.A Pest-terézvárosi római katolikus plébániatemplom keresztelési anyakönyve, 1833. év. – Nagytétény, 1900. június 28.) jogász, gazdasági író, kertészeti szakíró, növénytermesztő. 220px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (9/2-1-11/12) Élete

Farkas Mihály asztalosmester és Szautner Éva fiaként született. Nemesi származású földbirtokos, budapesti polgár és fővárosi képviselő volt. A párizsi kiállításról hozta be Magyarországra 1867-ben a Cantaloup-dinnyét, majd meg is honosította. Számos dinnyefajta előállítása fűződik a nevéhez. Kertészete Kőbányán állt, ehelyütt végezte kísérleteit, melyek a bogyósgyümölcsűek termesztésére irányultak, majd hazánkban elsőként jött rá a bogyósok gyors jövedelmezőségére a gyümölcstermesztésben. Méhészete is nagy hírnévre tett szert, az első országos jelentőségű méhészgyűlést az ő vezetésével tartották meg kőbányai kertjében 1861. szeptember 16-án. 1871-től a Magyar Gazdasági Egyesület rendes tagja, 1873-tól a XII. Méhészeti szakosztály alelnöke volt. Az 1885. évi nemzetközi zöldség- és gyümölcskiállításon hasznos „növények honosításáért” Kiállítási nagyérmet kapott.

Elhunyt 1900. június 28-án délután 3 órakor, életének 68., házassága 45. évében. Örök nyugalomra helyezték június 30-án délután a Fiumei úti sírkertben a római katolikus egyház szertartása szerint. Neje Wanko Sarolta volt.

Munkái

Magyar méhészkönyv, vagyis útmutatás a sikeres méhtenyésztésre, tekintettel a különböző tenyésztési módokra. Pest, 1861. (2. kiadás Pest, 1870. Ezen címmel is: Falusi Könyvtár I. 3. k. 1876. 4. k. 1885. Bpest.) Takarmánynövények ismertetése, és tenyésztése, rétmivelési és takarmányozási naptárral és számos fametszetvénynyel fölvilágosítva. Pest, 1864. (Ezen címmel is: Falusi Könyvtár III. 2. kiadás. Bpest, 1873.) Kertészet kézikönyve (Pest, 1865. Galgóczy Károly munkájának 2. kiadása, melyet F. M. átnézett és jegyzetekkel bővített, úgy szintén a 3. kiadást Bpest, 1874.), a 4. kiadás 1880-ban. Apró majorság, vagyis a baromfitenyésztés foglalatja. Pest, 1870. (Ezen címmel is: Falusi Könyvtár VII. 2. kiadás. Bpest, 1882.) A bogyár-gyümölcs tenyésztése, mint egyik hasznos s leggyorsabban jövedelmező ága a kertgazdászatnak különös tekintettel a szőlőlugas-mivelésre, Pest, 1872. (Ezen cz. is: Falusi Könyvtár VIII.) A dinnyetenyésztés foglalatja és a legjelesebb honi és külföldi csemegefajok ismertetése. Pest, 1873. (Ezen cz. is: Falusi Könyvtár IX. 2. kiadás. Bpest, 1883.) Magyar kertészkönyv. A belterjes (intensiv) kertészgazdászat foglalatja. Bpest, 1876. Az év tizenkét hónapja Mezei és kertgazdászati teendők havi emlékeztetője. Kiváló tekintettel hazánk éghajlati viszonyaira, Budapest, 1892, Franklin Társulat

Kezdetben méhészeti rovatvezetője, majd szerkesztője volt a Falusi Gazda című szaklapnak 1865. április 5-től 1868. december 28-ig, mikor a lap megszűnt; szerkesztette a Politikai Ujdonságok mellékletét a Magyar Gazdát 1873–1874-ben; a Falusi Gazda Naptárát 1865–74-re és a Kertészgazda Naptárát 1879-re és 1880-ra Budapesten.

Több száz cikket írt a gazdasági lapokba, nevezetesen a Családi Lapokba (1857), a Magyar Néplapba (1857), a Kerti Gazdaságba (1858–60), a Falusi Gazdába (1861–68), a Kertész Gazdába (1869–72), a Gyakorlati Mezőgazdába (1872), a Gazdasági Lapokba (1872), a Magyar Gazdába (1873–74), a Földmivelési Érdekeink-be (1874–1875), és a Falusi Gazda Naptárába (1865–74).

Jegyzetek

Források (Tévesen apja, id. Farkas Mihály (1799–1880) életrajzi adatait közli a cikkben.) Magyar életrajzi lexikon

Gyászjelentése

További információk Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.

Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar mezőgazdászok Kategória:Pestiek Kategória:1833-ban született személyek Kategória:1900-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek