A sárgaarcú ara (Orthopsittaca manilatus), korábban vöröshasú ara, a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Orthopsittaca nem egyetlen faja.
Rendszerezése A fajt Pieter Boddaert holland ornitológus írta le 1783-ban, a Psittacus nembe Psittacus manilatus néven. Sorolták az Ara nembe Ara manilata néven is.
Előfordulása Dél-Amerikában, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, síkvidéki esőerdők és szavannák, valamint ültetvények és vidéki kertek. Vonuló faj.
Megjelenése, felépítése Testhossza 51 centiméter, testtömege 290–360 gramm.
Szaporodása Egy fészekalja 3–5 tojás, amin a tojó 25 napig kotlik. A fészeklakó fiókák csak további 11 hét múlva repülnek ki.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
További információk Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
Parrotland.hu Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
Kategória:Papagájfélék Kategória:Madárfajok Kategória:Bolívia madarai Kategória:Brazília madarai Kategória:Kolumbia madarai Kategória:Ecuador madarai Kategória:Guyana madarai Kategória:Peru madarai Kategória:Suriname madarai Kategória:Trinidad és Tobago madarai Kategória:Venezuela madarai