Alsóviszokai Gerlóczy Gedeon (Budapest, 1895. június 28. – Budapest, 1975. július 30.) magyar építész, Csontváry hagyatékának megmentője.
Családja és származása Az alsóviszokai Gerlóczy családban született, amely egy régi horvátországi birtokadományos nemesi család; ez a család eredetileg a Mattekovich vezetéknevet viselte de 1848-ban Mattekovich Imre felvette a "Gerlóczy" vezetéknevet. A Gerlóczy család híres orvos dinasztia is volt, de ő a családi hagyományokat megtörve a Budapesti Királyi József nádor Műegyetemen szerzett diplomát. Apja dr. alsóviszokai Gerlóczy Zsigmond (1863–1937) orvos, belgyógyász, higiénikus, anyja galántai Fodor Margit (1868–1897) volt. Apai nagyszülei alsóviszokai Gerlóczy Károly (1835–1900) jogász, Budapest első alpolgármestere, és munkácsi Barkassy Amália (1841–1937) voltak. Anyai nagyszülei galántai Fodor József (1843–1901) orvos, egyetemi tanár, főorvos, az MTA tagja, Reizinger Amália (1848–1892) voltak.
Életpályája-munkássága Professzora, Hültl Dezső irodájában kezdett dolgozni, majd Münchenben folytatta mérnöki tanulmányait, az ottani Politechnikumban Thirsch professzor mellett. Külföldi tartózkodása alatt járta a múzeumokat, műemlékeket, gyűjteményes kiállításokat és ezek képeiről-tárgyairól színes krétarajzokat készített.
1919-ben jött haza és újból beállt Hültl Dezső irodájába dolgozni. Ebben az időben fedezte fel a Csontváry-képeket, melyeket az örökösök fillérekért akartak eladni. A képek árverésén meg is vette a legtöbbet. A húszas években önálló tervezőirodát nyitott. Néhány vidéki – gyulai evangélikus templom (1927), békéscsabai 100 ágyas sebészeti pavilon (1935) – tervezési feladat után (közel négy évtizeden keresztül) Budapesten dolgozott mint elismert, jó nevű építész.
Korai tervezési periódusának talán legjelentősebb alkotása a Magyar Rádió Stúdiópalotája (1928, a világ első stúdiópalotája, amelyet 2024-ben pusztítottak elhttps://epiteszforum.hu/a-magyar-radio-epuletei--virtualis-leletmentes-modern-orokseg. Néhány eklektikus, neobarokk villája is épült ebben az időben, majd részese lett a Budapest II. kerület Napraforgó utcában Bauhaus-mintára felépülő kísérleti lakótelep létrehozásának. Tervei szerint épült meg a Napraforgó utca 19. sz. villa, amely már egyértelműen a modernista felfogásra utal.
Az 1930-as évek elején épített villái után 1938-ban első díjat nyert a tabáni gyógyszálló tervpályázaton (Dávid Károly -al, Lauber Lászlóval és Nyiri Istvánnal). 1940-ben – Körmendi Nándorral és Grundböck Bélával együtt – készített terv szerint épült fel az (OTI) Országos Társadalombiztosítási Intézet Baleseti kórháza a Fiumei úton. 1941-ben kivitelezték az általa tervezett Madách Kamaraszínházat és a Petőfi Sándor utca – Párisi utca saroktelkére épített lakóházat, földszintjén passzázzsal, mely utóbbi Budapest egyik legsikerültebb modern bérpalotája. Ez időben vett részt a Nemzeti Sportcsarnok pályázatán, ahol több pályázóval együtt első díjat nyert (Rimanóczy Gyula, Müller Miksa, Sinkovits Lajos, Tóth Imre). A megbízást az első díjban részesített tervezők együtt kapták meg, így a megvalósult Nemzeti Sportcsarnok közös alkotásuk.
1944–1948 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, majd 1950-től 1961-ig az Ipari Épülettervező Vállalatnál dolgozott nyugdíjazásáig. IPARTERV-i tevékenységéről nincsenek ismert adatok, azon kívül, hogy 1962-ben az Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri Elméleti tömbjére kiírt tervpályázaton – Südi Ernővel és Wagner Lászlóval együtt – első díjat nyert (a megvalósult épület Wagner László munkája). Építész tervezői tevékenységét 67 éves korában, 1962-ben fejezte be.
Csontváry gyűjtemény megmentése Szakíróként is működött. Kiemelkedő érdeme Csontváry hagyatékának felfedezése és megőrzése. Négy évtizeden keresztül fáradozott azért, hogy a művek művészi értékük szerinti megbecsülésben részesüljenek.Pethő Tibor: Baalbek és a klímaláda, mno.hu , 2015. június 14.
Lakása Budapesten a Galamb utca 3. szám alatt, a VI. emeleten volt, ahol a 42 darabos gyűjteményt is tárolta. Ismert építészként ráígért a budapesti fuvarosok által a Csontváry-vásznakért felkínált összegre, a kocsisok pedig lemondtak a vásznakról, amiből pedig jó minőségű zsákokat, kocsiponyvákat varrathattak volna. Ötven éven át Gerlóczy építész lakásában porosodtak az alkotások.
Az utolsó években a főváros legfrekventáltabb helyén, a belvárosi bérházban rakódott rájuk a cserépkályhás lakások füstje, korma, amely az évek szellőztetései alatt ülepedett le, ami a lakás ablakaiból nyíló gyönyörű panorámás kilátásnak ára volt. A korom úgy beette magát, hogy eltávolítása restaurátori feladat volt. 1975 nyarán a lakásban készített interjú alkalmával a gyűjtemény fényképes dokumentálásra is került a polgári lakókörnyezetben.Amikor a Magányos cédrus még egy nappalit díszített
Művei Megépült épületei Gyulai evangélikus templom, 1927 Budapest VIII., Bródy Sándor utca 5-7. Magyar Rádió udvari szárny, 1927-1928 Budapest XI., Fehérvári út 37. Rendőr lakótelep, 1928 Budapest XIII., Reitter Ferenc utca 7. lakóház, 1929 Debrecen Magyar királyi csendőrlaktanya, 1929–1930 Budapest II., Napraforgó utca 19., villa, 1931 Budapest VIII., Őr utca 4., lakóépület, 1932–1933 Budapest XIV., Bonyhádi út 17., neobarokk villa, 1934–1935 Békéscsabai kórház, 100 ágyas sebészeti pavilon, 1935 Budapest VII., Madách sugárút torkolatára kiirt tervpályázat, 1935 (a megvalósult épületet Wälder Gyula tervezte) OTI Baleseti kórház. Budapest VIII., Fiumei út 13–17. (Körmendi Nándorral együtt) 1937–1939 Budapest XIII., Katona József utca 5., lakóépület, 1937 Budapest XII., Roskovics utca 8., lakóház, 1939–1940 Budapest II., Jurányi utca 6., lakóház, 1940 Madách Színház. Budapest VII., Madách tér 6., 1940 (ma Örkény Színház) Budapest III., Szépvölgyi út 3/a, lakóház, 1941 Budapest VII., Rumbach Sebestyén utca 17., lakóépület, 1941 Budapest XIV., Gizella út 37/a, villa-lakóépület, 1941–1942 Budapest V. Petőfi Sándor utca 12. – Párisi utca 6., sarok lakóház, 1941–1942 Nemzeti Sportcsarnok. Budapest XIV., Istvánmezei út 1–3. (tervezőtársak: Rimanóczy Gyula, Müller Miksa, Sinkovits Lajos, Tóth Imre) Budapest XIV., Kerékgyártó utca 4., lakóház, 1933
Könyvei Építészet városesztétika (Budapest, 1949) Csontváry-emlékkönyv: válogatás Csontváry Kosztka Tivadar irásaiból és a Csontváry-irodalomból: művészet és elmélet. Szerkesztette: Gerlóczy Gedeon Németh Lajossal (Budapest. Corvina, 1977) Csontváry-emlékkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból; vál., emlékezéseivel kieg. Gerlóczy Gedeon, bev., jegyz., szerk. Németh Lajos; 3. bőv., átdolg. kiad.; Corvina, Bp., 1984 (Művészet és elmélet)
Krétarajzairól nincs közelebbi információ, kiegészítésre vár.
Képgaléria
Emlékezete bélyegkép|jobbra|200px|Emléktábla, Budapest V. kerület,Galamb utca 3. bélyegkép|jobbra|200px|Emléktábla, Budapest XI. kerület,Bartók Béla út 36-38. Elsősorban mint a Csontváry-gyűjtemény megmentője ismert. Erről számos dokumentum tanúskodik. (A gyűjtemény Pécsett látogatható.) Építészi kvalitásait kevesen ismerik, pedig a két világháború közötti építészet neves személyisége volt. Kiállítás Gerlóczy Gedeon grafikai gyűjteményéből (Home galéria) Budapest V., Galamb utca 3. Gerlóczy Gedeon domborműves emléktábla. 1997 (Czinder Antal szobrászművész alkotása) Csontváry (1976) és Gerlóczy (2005) emléktábla (Budapest XI., Bartók Béla út 34) Posztumusz Ybl Miklós-díj 2010
Jegyzetek
Források Tér és Forma.1940-7. sz., 1941-2. sz. [ Magyar életrajzi lexikon] Kereső.hu online lexikon Rados Jenő: Magyar építészet története (Műszaki könyvkiadó, 1971) Művészeti kislexikon. Akadémiai Kiadó, 1973
Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században (Műszaki könyvkiadó, 1980) Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. 116., 122., 169., 171., 205. oldal (Műszaki könyvkiadó, 1986) Építészeti kalauz (Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. 1997)
Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. 1995 (159, 211, 303, 344, 477) Ferkai András: Pest építészete a két világháború között. 2001 (43, 143.5, 154, 176, 182.1, 198, 199.2, 202, 332.2, 364, 421, 489, 508, 529, 533, 535)
További információk Kereső.hu Gerlóczy Gedeon HIK tankönyv artPORTAL. Gerlóczy Gedeon Jeles napok Budapest 1918 és 1940 között Gerlóczy plakett Építészetünk a két világháború között. Képző és Iparművészeti osztály gyüjteménye Fonyód. Szaplonczay emlékmű Örkény Színház Madách Színház MULT-KOR történelmi portál Szép korúak otthona Gyula város Merényi: 1867-1965, CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE (Római Magyar Akadémia kiadvány, 1965) Gerlóczy Gábor: Gerlóczy Gedeon. A képmentő építész; Holnap, Bp., 2019
Kategória:Magyar építészek Kategória:Ybl Miklós-díjasok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1975-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Gedeon Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek