A szirticápák vagy korallcápák (Carcharhinus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó nem.
Előfordulásuk A szirticápák főként a trópusi tengerekben fordulnak elő. Egyes fajok meleg, mérsékelt övi tengerekben is megtalálhatók. A cápákat világszerte veszélyezteti a sporthalászat és az a módszer, hogy a cápauszonyleveshez levágják az úszóikat. A megcsonkított cápákat visszadobják a tengerbe, ahol elpusztulnak.
Megjelenésük A szirticápák hossza fajtól függően 1,5-3,5 méter között van. Testük torpedó alakú. Az úszókon és a test hátsó részén hegek találhatók. Ezek a hímtől származnak, amely párzás közben harapdálja a nőstényt, hogy ne tudjon elúszni. A hímnél a hasi úszó párzószervvé (mixopterygium) alakult; ezzel juttatja a spermát a nőstény testébe. Az úszók végének színezete fajtól függően különböző.
Életmódjuk A szirticápák nappal is és éjjel is egyaránt vadásznak. Táplálékuk főként halak, rákok és tintahalak. A szirticápák nem állnak meg, mert lesüllyednek és elpusztulnak, ezért az áramlatokban pihennek.
Szaporodásuk Az ivarérettséget körülbelül 2 éves korban érik el. A párzási időszak nyáron van. E porcos halnem fajai elevenszülők, a kis cápák az anyjukban fejlődnek ki, amihez 8-12 hónap kell. Az utódok száma körülbelül 14 lehet, és születésükkor már úgy néznek ki, mint a szüleik.
Rendszerezés A nembe az alábbi 34-35 faj tartozik:
feketeorrú cápa (Carcharhinus acronotus) (Poey, 1860) fehérfoltú szirticápa (Carcharhinus albimarginatus) (Rüppell, 1837) nagyorrú cápa (Carcharhinus altimus) (Springer, 1950) Carcharhinus amblyrhynchoides (Whitley, 1934) szürke szirtcápa (Carcharhinus amblyrhynchos) (Bleeker, 1856) Carcharhinus amboinensis (Müller & Henle, 1839) Carcharhinus borneensis (Bleeker, 1858) bronzcápa (Carcharhinus brachyurus) (Günther, 1870) fonócápa (Carcharhinus brevipinna) (Müller & Henle, 1839) Carcharhinus cautus (Whitley, 1945) Carcharhinus cerdale Gilbert, 1898 Carcharhinus coatesi (Whitley, 1939) Carcharhinus dussumieri (Müller & Henle, 1839) selyemcápa (Carcharhinus falciformis) (Müller & Henle, 1839) Carcharhinus fitzroyensis (Whitley, 1943) galápagosi cápa (Carcharhinus galapagensis) (Snodgrass & Heller, 1905) Carcharhinus hemiodon (Müller & Henle, 1839) Carcharhinus humani White & Weigmann, 2014 Carcharhinus isodon (Müller & Henle, 1839) Carcharhinus leiodon Garrick, 1985 bikacápa (Carcharhinus leucas) (Müller & Henle, 1839) feketevégű cápa (Carcharhinus limbatus) (Müller & Henle, 1839) óceáni fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) (Poey, 1861) Carcharhinus macloti (Müller & Henle, 1839) Carcharhinus macrops Liu, 1983 - talán nem önálló faj; meglehet, hogy azonos vagy sötétcápával vagy a galápagosi cápával feketeúszójú szirticápa (Carcharhinus melanopterus) (Quoy & Gaimard, 1824) - típusfaj sötétcápa (Carcharhinus obscurus) (Lesueur, 1818) karibi szirticápa (Carcharhinus perezii) (Poey, 1876) homokpadi cápa (Carcharhinus plumbeus) (Nardo, 1827) Carcharhinus porosus (Ranzani, 1839) Carcharhinus sealei (Pietschmann, 1913) Carcharhinus signatus (Poey, 1868) foltosfarkú cápa (Carcharhinus sorrah) (Müller & Henle, 1839) Carcharhinus tilstoni (Whitley, 1950) Carcharhinus tjutjot (Bleeker, 1852) Carcharhinus osbsolerus
Források
Carcharhinus FishBase Mojetta, Angelo: Cápák. Alexandra Kiadó, Pécs, 168 pp., 2005. et al. 2011: Validating the occurrence of Caribbean reef sharks, Carcharhinus perezi (Poey), (Chondrichthyes: Carcharhiniformes) in the northern Gulf of Mexico, with a key for sharks of the family Carcharhinidae inhabiting the region. ISSN 1175-5326|Zootaxa, 2933: 65–68. Preview White, W.T., 2012. A redescription of Carcharhinus dussumieri and C. sealei, with resurrection of C. coatesi and C. tjutjot as valid species (Chondrichthyes: Carcharhinidae). Zootaxa 3241:1-34.
Kategória:Halnemek