Hunfalvy János (Nagyszalók, 1820. január 21. vagy június 9.Keresztelés dátuma 1820.június 11. bejegyezve Nagyszalók születési anyakönyv 1820.év 30.sorszám – Budapest, 1888. december 6.) a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, Hunfalvy Pál öccse.

Életpályája Szepes vármegyei szász családban született, eredeti neve Johann Hunsdorfer. Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen végezte, majd Berlinben és Tübingenben járt egyetemre. 1846-ban a statisztika és történelem tanára lett a késmárki líceumban, de a szabadságharcban való részvétele miatt állásától megfosztották és börtönbe zárták. Onnan kiszabadulva Pestre költözött, s mint nevelő és író kereste kenyerét, így például szerkesztette Greguss Ágosttal a Család Lapját; míg 1866-ban Pálffy Móric felszólítására a királyi József műegyetem tanára lett; 1870-ben a Pesti Egyetemen (az Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje) alapított földrajzi tanszékre nevezték ki, melyet haláláig nagy buzgalommal töltött be. Időközben többször utazott külföldön, a magyar kormány küldötteként részt vett a Hágában, Szentpéterváron, Párizsban, Londonban, Velencében és Rómában tartott nemzetközi statisztikai és földrajzi kongresszusokon, valamint a világkiállításokon is. Itthon tevékeny részt vett a Magyar Földrajzi Társaság működésében, melynek 1872-es megalapításától kezdve elnöke volt, továbbá a Magyar Tudományos Akadémián, a közoktatásügyi tanácsban és a fővárosi képviselő-testületben. Nagy érdemeiért számos tudós társaság választotta tiszteleti tagjává s több érdemrendet kapott s a főváros már életében Hunfalvy utcának keresztelte el azt az utcát, ahol lakóháza állt. Rokonszenves egyéniségén kívül körülbelül 50 kötetre tehető munkáinak s tömérdek értekezéseinek száma, melyek nagy hírnevet szereztek számára, s ennek köszönhetően minden körben vezéralaknak tartották.

Ezenkívül írt számos tankönyvet, röpiratot, valamint szerkesztette Keleti Károllyal az Akadémia nemzetgazdasági és statisztikai közleményeit. Ő bocsátotta közzé és adta ki németül is Magyar László afrikai útleírásait, akit az utazásai alatt folyton támogatott és buzdított.

Végső nyugalomra a Németvölgyi temetőben lévő családi sírboltba helyezték,Gyászjelentése. — OSZK. Pannon Digitális Egyesített Archívum amelyet folyamatosan koszorúztak a Hunfalvy János felsőkereskedelmi iskola diákjai. Az 1960-as évek elején az akkor Kerepesi úti temetőbe a 9/2. és a 34/2. számú parcellába átkerült néhány sír a Németvölgyi temetőből,Tóth Vilmos (a bevezető tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította): A Kerepesi úti temető. I. A Kerepesi úti temető másfél évszázada In: Budapesti Negyed 24. (1999. nyár) 106. oldal így a Hunfalvy család sírja is.

Művei

Egyetemes történelem (Pest, 1850) 3 kötet: 1. kötet. Az ókor történetei 2. kötet. A közép kor történetei 3 kötet. Magyarország és Erdély képekben (Pest/Darmstadt, 1856) 3 kötet Ludwig Rohbock képeivel: 1. kötet. I/1. Magyarország 2. kötet. I/2. Magyarország 3. kötet. II. Erdély Ujabb utazások és kalandok (Pest, 1859) Budapest és környéke (Pest, 1859) Ludwig Rohbock képeivel. A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leirása (Pest, 1863–1865) 3 kötet: 1. kötet. 2. kötet. 3. kötet. Az Osztrák Birodalom rövid statisztikája (Pest, 1867) Hazánk közlekedési eszközeiről (Pest, 1867) Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása (Pest, 1867) Bányászat és ipar (Pest, 1869) Jelentés az Antwerpiában 1871-ik évi augusztus 13–22-éig tartott nemzetközi geografiai congressus munkálatairól (Pest, 1873) Ég és föld, vagyis csillagászati földrajz. (Pest, 1873) Egyetemes földrajz (Budapest, 1881–1889) 3 kötet, az utolsó Thirring által befejezve:Ez az utóbbi mű 5 kötetre volt tervezve és a tudományos földrajz kézikönyve lett volna, de csak az Európára vonatkozó rész készült el. A második, Magyarországot tárgyaló kötet 56 ívre rúg. A sorozat befejezésében halála gátolta meg. I. köt., REAL-EOD

Emlékezete Nevét viseli a BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum. Nevét viseli a 231368 Hunfalvy kisbolygó.

Kapcsolódó szócikkek A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K)

Irodalom Márki Sándor, H. János (Földrajzi Közl. 1889); Keleti Károly, H. emlékezete (Akadémiai emlékbeszédek, Budapest 1890).

Képgaléria

Jegyzetek

Források

További információk

Szabó József: Hunfalvy János. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. Pagurka Anna: Hunfalvy János és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

Kategória:Magyar földrajztudósok Kategória:Magyar tankönyvírók Kategória:Magyar történelemtanárok Kategória:MTA-tagok Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc bebörtönzött katonái Kategória:Magyar szaklapszerkesztők Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:1820-ban született személyek Kategória:1888-ban elhunyt személyek Kategória:Nagyszalókiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyarországi németek Kategória:Magyar rektorok Kategória:Késmárkiak Kategória:Pestiek Kategória:A megszűnt Németvölgyi temetőben eltemetett személyek