A szúnyogfélék (Culicidae) a rovarok (Insecta) osztályának kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a szúnyogalkatúak (Nematocera) alrendjébe tartozó család. Egyéb magyar nevei: csípőszúnyogok, valódi szúnyogok vagy igazi szúnyogok.

A család három alcsaládján belül 41 nemük és mintegy 3500 fajuk ismert. A legtöbb idetartozó faj nőstényei más állatok, illetve az ember vérét szívják (hematofágia), így évente emberéletek millióit kioltó járványok fertőzési vektorai lehetnek.

Magyarországon a 2010-es évek végén ötvenféle őshonos és háromféle új, inváziós faj ismert.agrárszektorː Elképesztő felfedezés: ezzel az eljárással búcsút inthetünk a szúnyoginváziónak

Elnevezésük A magyar szúnyog szó ótörök eredetű. Az állat neve csagatáj nyelven szingek, török és türkmén nyelven szinek. A maláriát terjesztő trópusi szúnyogfajokat moszkitóknak is nevezik. Ez a spanyol mosquito („legyecske”) szó átvétele.

Előfordulásuk A szúnyogfélék az egész világon előfordulnak. Kedvelik a meleget és a nedves környezetet; a fajok sokrétűsége ezért a trópusokon a leggazdagabb. A sivatagi területek viszont nem kedveznek ennek a rovarcsoportnak.

Megjelenésük E rovarok hossza általában 8 milliméter. A nőstény csápja fésűs, míg a hímé tollas, és szárnyával lassabban ver, és ezzel zümmögő hangot hallat. A hím ezt a zümmögést tollas csápjával hallja meg.Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. p. 108.

Potrohán és lábán néha csíkok láthatók. A nősténynek hat szúró-szívó sörtéből álló szívókája (stylet) van. Ez nyugalmi állapotban a hosszú, barázdált szájrészben, az alsó ajakban fekszik, mint egy burokban. A vér szívásakor ez a szerv a tápcsatorna. A vért a fejben lévő „szivattyúk” szállítják a középbélbe, ahol tárolódik.

Életmódjuk E rovarok magányosak, bár sokszor nagy csapatban jelennek meg. A szúnyogok hímjei teljesen ártalmatlan, növényi nedvekkel táplálkozó rovarok. A nőstényszúnyogok életük jelentős részében szintén növényi nedveket szívogatnak, de a legtöbb fajnál a sikeres peterakáshoz legalább életükben egyszer madarak vagy emlősök vérét is kell szívniuk. E fajoknál ez látja el a petéket fontos tápanyagokkal, vérszívás nélkül a lerakott peték életképtelenek lesznek.

A szúnyogok látása nem túl jó, de a szaglásuk és a hőérzékelésük rendkívül kifinomult. A vérszívó nőstényszúnyogokat a testből kisugárzódó hő, néhány jellemző illatkomponens, valamint a kilélegzett szén-dioxid vezeti el áldozatához.

Szaporodásuk bélyegkép|200px|balra|A lélegző lárvák

Az európai fajok nőstényei átvészelik a telet és tavasszal rakják le petéiket. A trópusi fajok az esős évszakban szaporodnak.

A nőstényszúnyog rendszerint nedves talajra, levelekre, pocsolyák, viszonylag háborítatlan állóvizek vagy lassan folyó vizek felszínére egyesével vagy csomókban rakja petéit. A peték száma fajtól függően 50–300 között van, melyek „tutajként” úsznak a víz felszínén. A petékből néhány nap alatt kelnek ki a lárvák.

A lárva a farkánál lévő légzőcsövön lélegezve szinte „csüng” a víz színe alatt. Némelyik a vízzel sodortatja magát, és mikroszkopikus méretű planktonnal táplálkozik, mások mozgékony ragadozók. Többszöri vedlés után bebábozódik. A báb nem táplálkozik, de mozog; ha megriasztják, alásüllyed. A bábból – a víz hőmérsékletétől és fajtól függően – 4–7 nap múltán bújik ki a kifejlett rovar.

A hímek csak néhány napig élnek, párosodás után elpusztulnak.

Fajaik thumb|200px|right|Gyűrűs szúnyog

Ismertebb Kárpát-medencei fajaik:

foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis). 5–6 mm. Teste karcsú, csápja és lábai hosszúak. Vérszívás közben a súlyos váltóláz, a malária kórokozóját az emberbe átviheti. Magyarországon a kórokozók kipusztításával a maláriaveszély gyakorlatilag megszűnt. Sekély állóvizekben fejlődik. gyűrűs szúnyog (Culiseta annulata). 5–6 mm. Foltos szárnyairól és fehér gyűrűs lábfejízeiről ismerhető fel. Házakban, pincékben telel át. A lárvája árkokban, emésztőgödrök vizeiben fejlődik. Főleg a madarak vérét szívja, olykor az embert is csípi. dalos szúnyog (Culex pipiens). 4–5 mm. Szárnyai üvegtiszták. Szintén pincékben, barlangokban telel át. Lárvái az esővizes hordókban, tócsákban, árkok vizében fejlődnek. Az embert nem bántja, főleg a madarak vérét szívja.

+Magyarországi szúnyogfajok listája 2022-benMagyar névTudományos névCsípések(Mo.-i csípések %-ban)A magyarországi csípések hány %-áért felel átlagosan.Gyakorisága(Mo. területének %-ban)Magyarország területét lefedő 994 db 10 km × 10 km-es terület hány %-án található meg.Sárgaláz szúnyogAedes aegypti0.00%0.0%Ázsiai tigrisszúnyog Aedes albopictus  0.00%5.3%Balatoni szúnyog Aedes (Aedimorphus) annulipes  18.72%33.5%Erdei szúnyog Aedes (Dahliana) cantans  1.71%36.0%Aranyló szúnyog Aedes (Hulecoeteomyia) caspius  1.00%29.8%Gyakori tavasziszúnyogAedes (Hulecoeteomyia) cataphylla  0.17%16.5%Vöröshátú szúnyog Aedes (Ochlerotatus) cinereus  2.68%32.8%Aedes (Ochlerotatus) communis  0.01%3.0%Aedes (Ochlerotatus) detritus  0.00%0.3%Sziki szúnyogAedes (Ochlerotatus) dorsalis  0.01%8.5%Kampósszelepszőrű szúnyogAedes (Ochlerotatus) excrucians  0.29%18.4%Sárga szúnyogAedes (Ochlerotatus) flavescens  0.37%21.0%Aedes (Ochlerotatus) geminus  0.00%0.6%Díszes szúnyogAedes (Ochlerotatus) geniculatus  0.30%16.4%Magyar csípőszúnyogAedes (Ochlerotatus) hungaricus  0.02%1.1%Ázsiai bozótszúnyogAedes (Ochlerotatus) japonicus japonicus  0.01%10.4%Koreai szúnyogAedes (Ochlerotatus) koreicus  0.00%4.3%Aedes (Ochlerotatus) leucomelas  0.02%4.4%Aedes (Ochlerotatus) nigrinus  0.00%2.4%Aedes (Ochlerotatus) pulchritarsis  0.01%1.7%Aedes (Ochlerotatus) pullatus  0.00%0.4%Zártnyergű szúnyogAedes (Ochlerotatus) punctor  0.01%3.2%Aedes (Ochlerotatus) refiki  0.01%6.0%Hullámtéri szúnyog Aedes (Ochlerotatus) rossicus  1.84%15.7%Téli szúnyogAedes (Ochlerotatus) rusticus  0.11%10.2%Oldalfoltos szúnyog Aedes (Ochlerotatus) sticticus  9.90%49.0%Aedes (Stegomyia) surcoufi  0.01%0.7%Gyötrő szúnyog Aedes (Stegomyia) vexans  34.91%61.4%Vörösbarnahátú maláriaszúnyogAnopheles algeriensis  0.01%3.0%Sziki maláriaszúnyogAnopheles atroparvus  0.01%9.9%Sárga maláriaszúnyog Anopheles claviger  1.11%19.9%Tarkaszárnyú maláriaszúnyogAnopheles hyrcanus  0.89%7.4%Foltos maláriaszúnyog Anopheles maculipennis0.16%33.3%Messea maláriaszúnyog Anopheles messeae  0.04%22.5%Hamvas maláriaszúnyogAnopheles plumbeus  0.20%13.1%Mocsári szúnyog Coquillettidia richiardii  19.35%18.9%Culex hortensis  0.00%8.1%Culex martinii  0.00%2.3%Culex mimeticus  0.00%1.2%Foltos szúnyog Culex modestus  5.96%29.9%Dalos szúnyogCulex pipiens pipiens  0.01%47.0%Házi szúnyogCulex pipiens pipiens biotípus molestus  0.02%3.9%Culex territans  0.01%18.6%Culex theileri  0.01%2.2%Odúlakó szúnyogCulex torrentium  0.00%4.5%Culiseta alaskaensis  0.01%1.8%Gyűrűs szúnyogCuliseta annulata  0.02%30.8%Culiseta fumipennis  0.00%0.3%Culiseta glaphyroptera  0.00%0.3%Culiseta longiareolata  0.00%1.0%Hosszúlégcsövű téliszúnyogCuliseta morsitans  0.00%13.7%Culiseta ochroptera  0.00%0.6%Culiseta subochrea  0.00%0.6%Orthopodomyia pulcripalpis  0.00%0.7%Tarkapikkelyes szúnyogUranotaenia unguiculata  0.10%7.9%

A szúnyog csípése bélyegkép|200px|Szúnyog terjesztette vírusos betegségek

A szúnyogcsípés során a nőstény szúnyogok – mivel a hímek nem szívnak vért – szúró szájszervükkel hatolnak a bőrbe.

Ahhoz, hogy gondtalanul tudjon táplálkozni és emészteni, a szúnyog nyálával antikoaguláns anyagot juttat a szúrás helyére (mintegy beleköpi a sebbe), ami megakadályozza, hogy a vér megalvadjon szívás közben.

Immunrendszerünk felismeri a szervezetünkbe jutott szúnyognyálban lévő idegen fehérjéket, és úgynevezett 1. típusú vagy azonnali túlérzékenységi reakció jön létre. A reakció lényege a „betolakodó”, vagyis az idegen fehérje mielőbbi eliminálása. Ebben főszerepet játszik a szöveti hízósejtekből felszabaduló hisztamin nevű anyag.

A hisztamin elősegíti az erek tágulását és a fehérvérsejtek megjelenését a csípés (szúrás) területén, ami az idegen fehérje gyorsabb eltávolítását szolgálja. Mindemellett a hisztamin erős szövetizgató hatással is bír, az érfal áteresztőbbé válása miatt az érpályából folyadék áramlik ki a szúrás helyén, ez vezet duzzanathoz, a bőrben lévő idegvégződések ingerlése pedig viszketést eredményez. A bőr kipirosodásáért a környező erek tágulata felelős, ami szintén a hisztamin számlájára írható.

A szúnyogcsípés kellemetlen tünetei néhány nap alatt maguktól is elmúlnak. A folyamat antihisztamin hatású krémekkel gyorsítható (pl. Fenistil). A vakarás a fertőzés veszélye miatt nem ajánlott, de természetesen nem könnyű megállni.

A vérszívó szúnyogok elleni védekezési módok Szúnyogháló A szúnyog és más rovarok elűzésére használt spray. Kedvelt megoldás a füstölő spirál. Az általa képződött füst folyamatosan távol tartja és elpusztítja a vérszívókat. Nemcsak lakásban, hanem szabadban is alkalmazható. Léteznek olyan készülékek, melyeket a 230 voltos dugaszolóaljzatba kell csatlakoztatni. Ennek fejlettebb változata az a folyadéktartályos szerkezet, amely általában 45 nap nyugalmat biztosít a szobában. Vigyázni kell azonban, ha kisgyerek vagy asztmás van a családban, mert a szagtalan szerek náluk allergiás reakciókat is okozhatnak. Népi hagyomány szerint elmenekülnek a szúnyogok, ha kis tálkában ecetet vagy gesztenye- és diófalevél-főzetet teszünk a szobába. Ennél is hatékonyabb, ha porrá tört szegfűszeget vagy szegfűszeggel megtűzdelt, pálinkával meglocsolt fél citromokat rakunk az éjjeliszekrényre. Szúnyogűző növények:femina.huː Szúnyogűző növények kakassarkantyú (Plectranthus), bojtocska (Ageratum), gilisztaűző varádics, macskamenta, rozmaring, citronella, levendula, citromfű. A szúnyogokat az emberek bőrszaga és a kiáramló szén-dioxid vonzza. A szúnyogcsípés mindig összefügg az ember vérének a minőségével. Sebestyén Szilvia makrobiotikus táplálkozási szakértő szerint csökkenthető a csípések száma, ha hosszú távon több lúgosító ételt fogyasztunk és csökkentjük a savasító ételeket az étrendünkből.Sebestyén Szilviaː Mi a vitaminok szerepe a makrobiotikus étrendben? Fokhagyma, almaecet, B1-vitamint tartalmazó ételek rendszeres fogyasztása. William Dufty, a Cukor blues írója szerint aki teljesen cukormentesen táplálkozik legalább egy évig, azt utána elkerülik a szúnyogok. A vérben lévő cukor ugyanis vonzza a szúnyogokat, akárcsak a mikrobákat és más élősködőket.William Duftyː Cukor Blues, 243. o., Kétezeregy Kiadó, 2002

Jegyzetek

Megjegyzés

Források

ITIS szerinti rendszerbesorolás European Mosquito Bulletin

Kapcsolódó szócikkek Culiseta

Kategória:Szúnyogalkatúak Kategória:Rovarcsaládok