Prokopp Sándor István János (Kassa, 1887. május 7.familysearch.org – Budapest, 1964. november 4.Gyászjelentése) olimpiai bajnok magyar sportlövész, jogász, fővárosi jegyző.
Életpályája Édesapja Prokopp Sándor posta- és távírótiszt, édesanyja Kosatkó Anna volt. Az apát 1891-ben Budapestre helyezték így a család is oda költözött. Egymást követően több helyen is laktak, így 1897-ben a belvárosi Újvilág (később Semmelweis) utca 3., majd az Irányi utca 7. szám alatt, 1902-ben Kispesten, majd az Üllői út 42. és a Váci utca 58. számok alatt. Eközben az ifjabb Sándor a Károlyi utcai elemi iskolában, majd 1897-től a piarista gimnáziumban tanult, ahol 1905-ben érettségizett.Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, III.9: Pesti gimnázium levéltára, a: Régi korszak, 1: Anyakönyvek, 1897/1898–1904/1905. évi kötetek. Apjához hasonlóan hivatalnoki pályára készült, így a budapesti tudományegyetem jogtudományi karán tanult tovább, és szerzett jogi doktorátust.
A sportlövészetet a Budapesti EAC-ban kezdte. Már az 1908-as londoni olimpián is indult szabadpuska versenyszámban, de helyezést nem ért el. Az 1912-es stockholmi olimpiai játékokra a pestszentlőrinci Szemere-féle lövöldében készült föl,dr. Prokopp Sándor – Deák Bamba - Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény de eredetileg csak tartalék lett volna. Végül Hammersberg Géza lemondása után Prokoppot indították, aki félig önköltségesen indult a svéd fővárosba. A 300 m-es hadipuska fekvő számában indult, és nagy meglepetésként az amerikai Osburn és a norvég Skogan előtt, tíz lövés után elért 97 pontos eredménnyel megszerezte az olimpiai aranyérmet.
Későbbi pályafutása során 1913-ban csapata színeiben csapatbajnokságot nyert hadipuskában. 1924-ig volt a magyar sportlövő-válogatott tagja. 1924-ben gyorstüzelőpisztollyal és szabadpisztollyal versenyzett az olimpián, de nem ért el újabb sikereket. Sportolói pályafutása után fiatalokat edzett. 1928-ban a szakszövettség szabályzatát szerkesztette illetve sportlövészettel kapcsolatos kiadványokba írt.
1914-től Budapest főváros árvaszékénél, a közjogi, az anyakönyvi, és 15 éven át a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályon dolgozott. 1930-tól kerületi munkát látott el. 1939-ben helyezték vissza a fővároshoz, ahol 1949-ig irányította a jogi ügyeket az Út- és csatornaépítési ügyosztályon. Ebből a pozíciójából 1946-ban eltávolították, de Hajós Alfréd közbenjárásának köszönhetően 1949-es nyugdíjba vonulásáig visszahelyezték.
Fia Prokopp László, unokája Prokopp Dóra mentőorvos, televíziós műsorvezető, újságíró.
Az 1990-es évektől a Szlovák Olimpiai Bizottság Prokoppot kassai születése folytán szlovák olimpiai bajnokként tartja nyilván, annak ellenére, hogy magyar színekben szerepelt.
Díjai, elismerései Budapest XVIII. kerületének díszpolgára
Kötete Prokopp Sándor: A Magyar Országos Céllövő Szövetség rend-, lő- és lőverseny szabályai; Hesz és Végh Ny., Tata, 1928
Emlékezete Emléktáblája áll az egykori lakóhelyén, a Ráday utca 52. szám alatt Emléktáblája áll az egykori lőtéren, az Üllői út 452. szám alatt (2012) Prokopp Sándor utca Budapest XVIII. kerületében
Képgaléria
Jegyzetek
Források
További információk Kovács Márk: Prokopp Sándor (1887–1964): Pestszentlőrinc és a magyar lövészet első olimpiai bajnoka; PIHGY, Budapest, 2011 Dávid Sándor–Dobor Dezső–Prokopp László: A Prokopp; BEAC, Budapest, 2018
Kategória:Kassaiak Kategória:Piarista diákok Kategória:Magyar sportlövők Kategória:Magyar olimpiai bajnokok Kategória:Olimpiai bajnokok (1912) Kategória:Olimpiai bajnokok (sportlövészet) Kategória:1887-ben született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek