Kővárhosszúfalu, 1913-ig Hosszúfalu (, korábban Hosufalău) falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése Máramaros megye nyugati részén, Nagybányától 13 km-re délnyugatra fekszik.
Története Először 1405-ben említik Hozyfalw néven, mint román falut (villa olachalis). A kővári uradalom részeként 1555-ig a Drágfiaké, majd kincstári birtok. A 17. században Teleki Mihály birtoka lett. 1699-ben vásár tartására szóló szabadalmat kapott.Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900 A 18–20. században a Teleki család birtokközpontja, innen írta magát a család egyik ága.
A 18. század utolsó évtizedeiben kiterjedt szántóit, kaszálóit a szomszédos falvak lakói és a helyi nemesemberek vették meg vagy vették zálogba. 1803-ban 13 nemesi közbirtokos lakta, mindannyian a Kardos családból, és az egyetlen kővárvidéki falu volt, amelyben a lakók nem emlékeztek sem irtásra, sem foglalásra. A Telekiek igyekeztek allodiális birtoktagjaikat összevonni, ennek során gyakran elfoglalták jobbágyaik úrbéri földjeit, és helyette másutt jelöltek ki számukra tagokat. Az 1790-es–1800-as években cigány jobbágyokat telepítettek be és református hitre térítették őket.Szentgyörgyi Mária: Kővár vidékének társadalma. Bp., 1972, 168–69. o. Ingyenes iskolát alapítottak a faluban, és megpróbálták kitelepíteni a kisnemeseket úgy, hogy más falvakban ajánlottak föl nekik jobb földeket.Uo. 148–59. o. 1802-ben az addig vita tárgyát képező korcsmárlás jövedelmét a helyi református és görögkatolikus egyháznak adták.Uo., 160. o. A református iskolai vizitáció 1844-ben azt kérte a tanítóktól, hogy a magyar nyelvet gyakorolják a kisdiákokkal.Uo., 159–60. o.
1875-ig csupán Hosszúfalva határát tagosították egész Kővárvidéken, és csak itt voltak vízelvezető árkok. Határának kétharmadát tette ki a nagybirtok.De Gerando Attila: Kővárvidék. Földrajzi Közlemények 1875, 377–78. és 381–82. o. 1876-ban, Kővárvidék feloszlatása után Szatmár vármegyéhez csatolták. A 20. század elején gróf Teleki László Gyula uradalma 18 község határában terült el.
Népessége 1850-ben 567 lakosából 374 volt román és 173 magyar nemzetiségű; 381 görögkatolikus és 155 református vallású. 1910-ben 1104 lakosából 689 volt román és 375 magyar anyanyelvű; 744 görögkatolikus, 229 református, 76 római katolikus és 45 zsidó vallású. 2002-ben 1446 lakosából 1315 volt román, 88 magyar és 39 cigány nemzetiségű; 1258 ortodox, 85 református, 29 pünkösdista és 20 görögkatolikus vallású.
Híres emberek Itt született 1806-ban Teleki Blanka, a magyar nőnevelés egyik úttörője, a nők művelődési egyenjogúságának híve. Itt született 1809-ben Teleki Emma emlékíró. Itt született 1954-ben Ioan Groșan prózaíró.
Nevezetességek Teleki-kastély. A 18. század közepén épült egy korábbi kastély helyén, ahol Teleki Mihály többször vendégül látta I. Apafi Mihályt. Kapuja felett a következő felirat olvasható: „Qui bene latuit bene vixit.” ('Aki jól elrejtőzött, az jól élt.') 1891-ben eklektikus stílusban felújították és emeletet építettek rá. A leromlott állagú kastélyt az 1990-es–2000-es években egy vállalkozó luxusszálloda céljára felújította.Kirizsán Imola (szerk.): Száz erdélyi műemlék. Kolozsvár, 2007, 152–54. o. Kis, ötven-hatvan férőhelyes református temploma a 19. század közepén épült.www.welcometoromania.eu Ortodox (eredetileg görögkatolikus) templom (1899).www.welcomeromania.eu A Teleki család sírkertje a Braniște nevű határrészben, a falutól délnyugatra.www.welcometoromania.eu
Jegyzetek
Források Szentgyörgyi Mária: Kővár vidékének társadalma. Bp., 1972 Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidékén: Vallomásos összeírás 1803-ból. Kecskemét, 2007 Vende Aladár: Szatmár vármegye községei. Kővárhosszúfalu. 102–103. oldal
Kategória:Máramaros megye települései Kategória:Szatmár vármegye települései