Rábai Miklós (Békéscsaba, 1921. április 18. – Budapest, 1974. augusztus 18.) táncművész, néptánc-koreográfus, folklorista; Kossuth-díjas (1952), érdemes művész (1967).
Élete Pékmester fiaként Békéscsabán született. Iskolái elvégzése után visszatért szülővárosába vegytan–természetrajz szakos középiskolai tanárnak, s e minőségében a Rudolf Reálgimnázium Batsányi Együttesének volt 1946–48-ban a vezetője. Csoportja az 1948-as kultúrversenyen, Gyulán első helyezést ért el a szabadságharc centenáriumára rendezett országos táncversenyen. 1949-től Budapesten tanított a Testnevelési Főiskola néptánc tanszakán, és az egyetemi és főiskolai hallgatókból válogatott MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) táncegyüttest vezette. Ekkor már készített koreográfiákat. Az 1951-ben megalakult Állami Népi Együttes koreográfusa és a tánckar művészeti vezetője, 1965-től haláláig a teljes társadalmi művészeti vezetője volt. Az együttes bemutatkozásán (Ecseri lakodalmas) korábbi kísérleteit összegezte, így itt jelent meg először az úgynevezett triós műfaj első színpadi kísérlete (Kállai kettős, amelyet Kodály Zoltán egyenesen számukra komponált), az ének–zene–tánckar együttes közreműködése az adott produkción belül. 1958–1961 között szviteken, zsánerképeken, mese- és történeti játékokon, balladákon és tánc-drámákon keresztül új formát, a népi balettet alakította ki. 1960-tól modern, forradalmi témákat próbált a néptánc nyelvén megfogalmazni.
Az Állami Népi Együttes igazgatója lett 1971-ben. Működése alatt az együttes hét koncertprogramot mutatott be, amelyek többségét ő maga koreografálta. Együttese öt világrész több mint 30 országában lépett fel. Koreográfiáiról számos filmfelvétel készült, a magyar Televízió portréfilmet készített Egy óra Rábai Miklósnál címmel. Még ebben az évben javaslatára indult meg a Balettintézetben a hivatásos néptáncos képzés.
Munkássága Koreográfiái: Drágszéli szvit, Békési lakodalmas, A nagyot mondó, Bíró Szép Anna, Ludas Matyi, Este a fonóban, Üveges tánc, Pontozó Népi balettek: Kádár Kata, Jóka ördöge, A Kisbojtár
Békéscsabán és Gyulán utca, Ecseren művészeti központ őrzi emlékét.
Elismerései bélyegkép|jobbra|Rábai Miklós sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-20. Kossuth-díj 1952-ben Érdemes művész 1967-ben SZOT-díj 1973-ban
Jegyzetek
Források A Magyar életrajzi lexikon cikke Hagyományok háza
Port.hu - Rábai Miklós Pesovár Ernő (szerk.): Rábai Miklós élő öröksége. Budapest: Planétás, 1997. Tóvay Nagy Péter: Rábai Miklós emlékezete. Tánctudományi Közlemények, 2021. 2. sz. 10-115.
Kategória:Magyar táncművészek Kategória:Magyar koreográfusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Békéscsabaiak Kategória:1921-ben született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:SZOT-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek