Téry Ödön (Óbéba, Torontál vármegye, 1856. július 4. – Budapest, 1917. szeptember 11.) orvos, a magyar turistamozgalom egyik megalapítója.

Életpályája Apja Téry József (1813– 1879), báró Sina tiszttartója, anyja Szilva Jozefa (1820–1901) volt. Édesapja a "Josephus Rikker" név alatt született és az óbébai uradalomban volt tiszttartó. Fiát még Edmundus Félix Antonius Wilhelmus Rikker néven anyakönyveztette, nevét csak később 1862-ben magyarosíttatta Téryre. 1865-ben a család Budapestre költözött, tanulmányait a VII. osztályig a krisztinavárosi elemi iskolában végezte, majd az 1873–74-es tanévben beiratkozott az egyetem orvosi karára mint rendkívüli hallgató. A nyolcadik félév alatt eleget tett katonai kötelezettségeinek is. 1876. november 7-én a krisztinavárosi plébánián feleségül vette másodunokatestvérét, Mészáros Emíliát, dr. Mészáros Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos és Brozenbach Anna leányát.A budapest-krisztinavárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 62/1876. folyószám. Téry Ödön orvosi diplomáját 1879. április 5-én nyerte el.

1880 szeptemberében a Selmecbánya közelében lévő Stefultóra került, és ott bányászorvosi állást vállalt. Megalapította a Magyarországi Kárpát-egyesület Szittnya-Osztályát, 1882-ben pedig a pénzügyminiszter támogatásával a berlini egészségügyi kiállításra küldték ki, ahol tanulmányozta a bányászatot, kohászatot és a dohányfeldolgozási ipart érdeklő egészségügyi berendezéseket, majd ennek eredményéről terjedelmes jelentésben számolt be.

Az 1883-84. évi himlőjárvány idején nyújtott rendkívüli önfeláldozó teljesítményének elismeréseképpen 100 Ft jutalmat nyert a bányaigazgatóságtól. Azonban anyagi körülményeinek kedvezőtlensége miatt arra kényszerült, hogy máshol próbáljon meg boldogulni. 1884. február 23-án visszaköltözött Budapestre, ahol a közegészségügyi igazgatásban helyezkedett el mint tanácsos.

1890. június 17-én kinevezték közegészségügyi felügyelővé. 1903. márciusában elnyerte a miniszteri osztálytanácsosi címet, 1906. március 14-én pedig közegészségügyi főfelügyelő lett. Ebben a minőségében dolgozott 1912. július 1-ig mint osztályvezető, mikor is a közegészségügyi szolgálat újraszervezése során e munkaköréből felmentették, majd a járványok és a háborús egészségügyi intézkedések körében foglalkoztatták tovább.

bélyegkép|Téry Ödön emlékműve Dobogókőn

Számos dunántúli fogolytábort vizsgált felül 1916 telén, eközben súlyosan meghűlt, s innentől folyamatosan betegeskedett. Mellőzése és két katonáskodó fiáért való aggódása is hozzájárult szervezetének további gyengüléséhez. Asztmája miatt egyre gyakrabban kényszerült ágyban maradni, végül 1916 novemberében a teljes hivatali szolgálati idejének letöltésekor kénytelen volt nyugdíjaztatását kérni. Ekkor nevezték ki miniszteri tanácsossá.

A világháború okozta izgalmak 1917 nyarára alaposan megtörték egészségét, dacára a gróf Esterházy Jánosné nyitraújlaki kastélyában töltött üdülésének, már nem tudta visszakapni régi erejét. Hazatértekor, augusztus 16-án ágynak esett, majd szeptember 11-én hunyta le szemeit örökre.

Házassága és leszármazottjai Téry Ödön és Mészáros Emília gyermekei: Téry Etelka (Pest, 1877. február 28.–Pestszentlőrinc, 1939. március 17.). Férje: csalai Déry József (Pest, 1866. július 18.–Pestszentlőrinc, 1937. október 13.), Ítélőtáblai bíró, tartalékos hadbíró-ezredes, a Ferenc József-rend lovagja, festőművész, turista, hegymászó. Téry Tivadar László Ferenc (Pest, 1878. november 11.–Budapest, 1939. december 22.), az Országos Földbirtokrendező Biróság állandó birája. Felesége: tomkaházi Thomka Róza Mária. Téry Irén Vilma Anna (Pest, 1880. november 26.–Budapest, 1943. július 24.). Hajadon. Téry Ferenc József (Pest, 1883. július 25.–Budapest, 1952. május 29.), mérnök. Neje: Winkle Ilona Mária Krisztina (Budapest, 1906. június 6.). Téry Sára Jozefa Anna (Pest, 1886. január 8.–Budapest, 1954. szeptember 7.). Hajadon. Téry Ödön Ignác László (Pest, 1887. június 25.) Téry Emília Jozefina Anna (Pest, 1888. július 7.–Budapest, 1945. március 27.). Hajadon. Téry Ödön József Ferenc (Pest, 1890. július 8.–Amerikai Egyesült Államok, Belvedere (Dél-Karolina), 1981. június 7.) olimpiai ezüstérmes magyar tornász. Téry Anna (Pest, 1892. szeptember 15.). Férje: Wagner Rajmund Gyula (Pest, 1887. február 2.), banktisztviselő.

A turistamozgalom szervezőjeként

Élete során intenzíven foglalatoskodott a magyarországi turistamozgalom szervezésével. Kezdetben a Pilist és a Börzsönyt járta be, majd a tátrai hegyekben túrázott. Több csúcsot a Magas-Tátrában ő mászott meg először. Az ő nevéhez fűződik az első dobogó-kői menedékház alapítása.

Emlékezete 220px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (9/2-1-41/42) Számos turisztikai hely őrzi a nevét, például a Tátrában a Téry menedékház, a Téry-csúcs, a Téry-horhos vagy a Téry-kuloár, a Visegrádi-hegységben pedig a Téry út. Dobogó-kőn tiszteletére emlékművet állítottak. Szülőfalujában, Óbébán 2006-ban avatták fel mellszobrát. Róla nevezték el a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Programot.141/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról Téry Ödön emlékév

Jegyzetek

További információk

A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka. Magyarországi Kárpát Egyesület Dr. Téry Ödön életrajza

Kategória:1856-ban született személyek Kategória:1917-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar utazók, felfedezők Kategória:Magyar hegymászók Kategória:A Magyarországi Kárpát-egyesület tagjai Kategória:Magyar orvosok Kategória:Budapestiek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek