A kecskedarázs (Vespula vulgaris) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.
A Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyúak gyűjteményében az első darázs egy kecskedarázs volt, mely 1851. augusztus 15-én lett a múzeum tulajdona Fabó András agárdi evangélikus lelkész ajándékaként.Vas Zoltán szerk. (Mocsáry Sándor 1902 és Móczár László 1967 gyűjteménytörténeti publikációi, illetve Móczár László, Papp Jenő, Zombori Lajos és Csősz Sándor személyes közlései alapján: A Hártyásszárnyúak gyűjteményének története , Magyar Természettudományi Múzeum nhmus.hu - 2015. április 23.
Előfordulása A kecskedarázs egész Európában, valamint Ázsiában megél, a Brit-szigetektől kezdve egészen Kínáig fordul elő. A mérsékelt övi területeken található meg.
Megjelenése A királynő hossza 20 milliméter, míg a here és a dolgozó 18 milliméter. A dolgozók, a here és a királynő egyaránt fekete-sárga. A nőstények potroha nagyobb. A két pár hártyás szárny gyors repülést tesz lehetővé. A három pár ízelt láb végén karmok vannak, amelyek segítik a kapaszkodásban. Fullánkján nincs horog, így többször bevethető. Két vese alakú, összetett szeme jó látást biztosít. A királynő erős állkapcsát használja, hogy fákból rostokat tépjen ki a fészeképítéshez.
Életmódja A kecskedarázs a valódi társas rovarok – ilyen a darázs- és méhfajok egy része, illetve valamennyi hangya és termesz – közé tartozik. Társadalmi szerveződésük a rovarállam (azaz családközösség), amit általában egyetlen ivaros nőstény és utódai alakítanak ki.Jókuthy Emese, Vas Zoltán (Hártyásszárnyúak gyűjteménye): Amazonok a szomszédban , Magyar Természettudományi Múzeum nhmus.hu - 2016 november
Fénykedvelő, a nyílt növénytársulásokat kedveli. Lárváit a zsákmányolt feldarabolt rovarokkal (például hernyó, légy, fátyolka stb.) táplálja, míg maga az imágó édes nedveket, rovarok, gyümölcsök és döghús levét, nektárt, mézharmatot fogyaszt.Jermy Tibor - Balázs Klára (szerk.): A növényvédelmi állattan kézikönyve 5. - A növényvédelmi állattan kézikönyve 5., Akadémiai Kiadó - 1994.
Egynemzedékes. A királynő 10 hónapig, a herék és a dolgozók 4 hétig élnek. Csak a királynő vészeli át a telet.
Szaporodása A párzási időszak ősszel van.
Ezután a leendő királynő téli rejtekhelyére vonul. Tavasszal fészkeléshez alkalmas védett hely után néz (a német darázshoz hasonlóan gyakran házak környékén), mely előkészítése után hozzálát az építéshez. A több sorban egymás alatt sorakozó lépeket kívülről papír védőburok veszi körül és gyakran focilabdányi méretű is lehet. Általában a föld alá épít.
Nyár derekán a királynő naponta 300 petét rak a fészekbe. A papírszerű fészek sejtek rendszeréből áll. A petéből való kikeléshez 4–6 nap kell. A kifejlett rovarok a bebábozódás után 2–3 héttel kelnek ki.
Képek
Jegyzetek
Források
Baranek, B., Kuba, K., Bauder, J. & Krenn, H. 2018. Mouthpart dimorphism in male and female wasps of Vespula vulgaris and Vespula germanica (Vespidae, Hymenoptera). Deutsche Entomologische Zeitschrift 65(1): 65–74. doi: 10.3897/dez.65.23593. Reference page. Carpenter, J.M. 2009: Vespula rufosignata Eck, a synonym of Vespula vulgaris (Linnaeus) (Hymenoptera: Vespidae, Vespinae). Boletín de la Sociedad Entomológica Aragonesa, (45): 292. Full article (PDF) on Academia.edu reference page Carpenter, J.M.; Glare, T.R. 2010: Misidentification of Vespula alascensis as V. vulgaris in North America (Hymenoptera: Vespidae; Vespinae). American Museum novitates, (3690) doi: 10.1206/706.1 reference page
Kategória:Hártyásszárnyúak Kategória:Rovarfajok Kategória:Európa ízeltlábúi Kategória:Magyarország hártyásszárnyúi Kategória:A Kárpát-medence rovarai Kategória:Ázsia ízeltlábúi