A vörös kardinálispinty vagy északi kardinálispintyFesztáv (Wingspan) (Cardinalis cardinalis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a kardinálispintyfélék (Cardinalidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ben, a Loxia nembe Loxia cardinalis néven.
Alfajai Cardinalis cardinalis affinis Nelson, 1899 Cardinalis cardinalis canicaudus Chapman, 1891 Cardinalis cardinalis cardinalis (Linnaeus, 1758) Cardinalis cardinalis carneus (Lesson, 1842) Cardinalis cardinalis clintoni (Banks, 1963) Cardinalis cardinalis coccineus Ridgway, 1873 Cardinalis cardinalis flammiger J. L. Peters, 1913 Cardinalis cardinalis floridanus Ridgway, 1896 Cardinalis cardinalis igneus S. F. Baird, 1860 Cardinalis cardinalis littoralis Nelson, 1897 Cardinalis cardinalis magnirostris Bangs, 1903 Cardinalis cardinalis mariae Nelson, 1898 Cardinalis cardinalis phillipsi Parkes, 1997 Cardinalis cardinalis saturatus Ridgway, 1885 Cardinalis cardinalis seftoni (Huey, 1940) Cardinalis cardinalis sinaloensis Nelson, 1899 Cardinalis cardinalis superbus Ridgway, 1885 Cardinalis cardinalis townsendi (Van Rossem, 1932) Cardinalis cardinalis yucatanicus Ridgway, 1887
Előfordulása Észak-Amerikában a Sziklás-hegységtől keletre költ, elterjedési területe Kanada déli részétől délre egészen Floridáig és Mexikóig húzódik. Mivel kedvelt madár betelepítették a Hawaii szigetekre és a Bermudára is.
Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi éghajlati övezetben lévő síkvidéki esőerdők, cserjések, lápok, mocsarak, folyók és patakok környékén, valamint másodlagos erdők és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.
Megjelenése Testhossza 24 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-31 centiméter, testtömege 42-48 gramm. A hím tiszta vörös, fekete pofával, hegyes bóbitával és erős vörös csőrrel. A tojó kevésbé feltűnő. Tollazata barna, vörös bóbitával és csőrrel. bélyegkép|205px|A hímbélyegkép|200px|és a tojó
Életmódja Magokkal, gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik. A faágakon és a földön egyaránt keresi a táplálékot. A fészkelési időn kívül a pintyek kisebb rajokba verődnek és nagy területeken kóborolnak.
Dallamos énekét szinte egész évben hallatja. A hím hangja hangos fütty. A tojó is énekel, de lágyabb hangon és ritkábban.
Szaporodása Elterjedési területének északi részén csak egy fészekaljat nevel tavasszal, de a déli területeken a fészkelés az év bármely részében előfordulhat, és a költőpár akár négy fészekaljat is felnevelhet egy évben. A fészket javarészt a tojó építi. A fészek apró szárakból és mohából készül és szőrökkel vagy finom rostokkal bélelt. A fészekalja 1-5 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik a tojó. A fiókák már 9 naposan gyakran elhagyják a fészket, de a szülőmadarak még három hétig etetik őket.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
– magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Cardinalis Kategória:Madárfajok Kategória:Kanada madarai Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok madarai Kategória:Mexikó madarai Kategória:Belize madarai Kategória:Guatemala madarai Kategória:Bermuda betelepített madarai Kategória:Hawaii betelepített madarai Kategória:A Bahama-szigetek betelepített madarai