bélyegkép|300px|Az első passzívházak egyike Darmstadtban bélyegkép|300px|A darmstadti passzívház másik nézete A passzívház a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott németországi minősítési rendszer. Definíciója szerint: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésük révén akár hagyományos fűtési rendszerrel (pl. padlófűtés), akár hagyományostól eltérő, pl. légfűtéssel is fűthetők (ami lehet költségesebb vagy olcsóbb: egy víz-levegő hőcserélő nagyobb hőcserélő felületet igényel, és költségesebb, mint a hagyományos rendszerek víz-víz hőcserélője, megspórolható sok – egyébként olcsó, kb. 1000Ft/m² – fűtéscső és néhány osztó-gyűjtő : a levegő eleve központi helyen áramlik a hővisszanyerő gépen át, a levegő-gerinc így a levegőfűtő kézenfekvő helye lehet). Valamilyen fűtésre általában szükség van.
A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag kis hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által leadott hőből fedezik (utóbbiak nyáron nem segítik a temperálást, a napsugárzási nyereség viszont megfelelő árnyékolás révén lehet télen nagyobb, mint nyáron).
A minősítési rendszer nem köti ki az épület típusát, lakóházak mellett alkalmazták már például irodaépületekre, iskolákra, illetve korábbi építésű és később felújított épületekre is.
Az első passzívház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. A szabvány gondozásáért és a minősítésért felelős Passivhaus-Institutot 1996-ban hozták létre ugyanott. Azóta több mint 45 000 passzívház-egység épült Európa-szerte (főként Németországban és Ausztriában, de azóta már mindenhol a világon). Az energiatakarékos házak Németországon kívül leginkább Ausztriában és Svájcban, valamint a skandináv országokban, Kanadában, Új-Zélandon és Kínában kedveltek, számuk rohamosan nő világszerte. Az energiahatékony passzívház-technológia reális alapot nyújt az energiafüggőség csökkentéséhez és a széndioxid-semleges épületek elterjedéséhez.
Csak azon épületeket nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. Magyarországon 2009 februárjában adták át az első olyan épületet a Pest megyei Szadán, amely rendelkezik ilyen hivatalos tanúsítvánnyal. Tervezője Szekér László építész, a PHPP számítást Benécs József készítette.Index.hu: Elkészült az első magyar minősített passzív ház, 2009. február 4.
Gyökeresen más irányba fordulhat az építészet az elkövetkező években. A minél magasabb, izgalmasabb és látványosabb épületek helyett új célokat tűznek maguk elé a tervezők: az energia- és környezettudatosságot. Az építészek eljutottak a kérdésig: hogyan lehet energiatakarékos, illetve minél kevesebb káros anyagot kibocsátó házakat építeni? A kérdés különösen aktuális most, amikor ki vagyunk szolgáltatva a központi ellátó rendszereknek, emelkednek az energiaárak, és egyre nyilvánvalóbb a klímaválság. A hagyományos energiaforrások végesek, és a környezetünket sem terhelhetjük a végtelenségig. Egy 2012-es uniós megállapodás szerint 2020-tól a környezettudatos építkezésről szóló előírások szerint az új építésű házaknak kötelező lesz passzív háznak lenniük az Európai Unió országaiban,Kötelező lesz a passzívház Szabadföld hiszen a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával a tagállamok vállalták az üvegházhatású gázok csökkentését. Magyarországon épült már több környezettudatos ház is, a Pest megyei Szadán pedig 2009 februárjában elkészült az első olyan energiatakarékos ház, amely elnyerte a darmstadti Passivhaus Institut hivatalos minősítését, mert megfelelt a passzívházak minden kritériumának. A hivatalos minősítés garanciát jelent arra, hogy a ház valóban „működik”.
Passzívház
A passzívház a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott németországi minősítési rendszer. Definíciója szerint: A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. Az első passzívház 1990-ben épült fel, és Németországon kívül leginkább Ausztriában és Svájcban, valamint a Skandináv országokban kedveltek, számuk rohamosan nő világszerte. Az energiahatékony passzívház-technológia reális alapot nyújt az energiafüggőség csökkentéséhez és a széndioxid-semleges épületek elterjedéséhez.
A passzívház hivatalos kritériumai a Passzívház Intézet verifikációs rendszere alapján
Az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket, Átlátszatlan felületek U értéke 0,15 W/(m²K) alatt legyen, Ablakok, és más átlátszó felületek U értéke 0,8 W/(m²K) alatt legyen, A nyugat, kelet irányú, valamint a vízszinteshez 75 fok alatt hajló átlátszó felület a mögöttük lévő hasznos felület 15%-ánál nem lehet nagyobb, vagy 75% csökkentő tényezőjű napvédelemmel kell ellátni, déli felületeknél a határ a hasznos felület 25%-a. A frisslevegő hőmérséklete a belépésnél 17 °C felett legyen, Minden helyiségben legalább egy nyitható ablak kell (nyári éjszakai szellőzésre), Az összes primerenergia fajlagos igénye nem nagyobb mint 120 kWh/(m²/év) Az épület légtömörsége legfeljebb n(50)<0,6 1/h. A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig méréssel (Blowerdoor-teszt) kell igazolni.
A hagyományos téglaszerkezetű épületek akár 300-400 kWh/m²/év energiát használnak fel A passzív ház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 75-95% energiát is megtakaríthat. bélyegkép|Egy passzívház hőkamerás képe. A háttérben hagyományos házak láthatóak. A jobb szélen hőmérséklet skála látható Passzívház tervezésénél fontos elvek: Megfelelő tájolással a téli szoláris energia hasznosítása Nyári hővédelem biztosítása Extra hőszigetelés Szinte hőhídmentes szerkezetek tervezése Fal, tető, padló szerkezetekre előírt hőtechnikai értékek elérése 3 rétegű, nemesgázzal töltött üvegezésű hőszigetelt ablakszerkezetek Légtömörség biztosítása Nagy hatékonyságú szellőző berendezés hőcserélővel, földhő hasznosítással
A passzívház előnyei: Kellemes hőérzet Extra kevés fűtési költség A kiemelkedő szigetelésnek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete megegyezik a belső levegő hőmérsékletével Nem alakul ki huzat, sem hideg sugárzás Egész évben friss levegő minden lakóhelyiségben Szabályozott a páratartalom és penészedés nem alakul ki az épületben, a szellőzőrendszer kiszűri a bejövő levegőben található pollenek 70%-át Minimális energiafelhasználással a CO₂ kibocsátás is alacsony A passzívház hátrányai:
Nagyjából 8-10%-al drágább mint egy átlagos új ház felépítése Megépítése nagyon bonyolult és igencsak precíz munkát igényel Áramszünet esetén le áll a ház teljes szellőztetése
PHPP A Passzívház Tervezési Csomag (PHPP) egy olyan épületenergetikai szoftver, mely segíti a passzívház tervezést és kivitelezést. A dinamikus szimulációt helyettesítő számításokkal egész évre modellezhető a leendő ház energetikai működése, használata elengedhetetlen a passzívházak tervezéséhez. A PHPP számítási módszere számos ponton eltér a magyar épületenergetikai szabályozás által előírt módszertől, ezért a két számítás eredményét közvetlenül összehasonlítani nem lehet. A PHPP számítás a magyar rendelettől eltérően külső felületre számol, a padlószint alatti rétegek alatt is, részletesebb adatokat vesz figyelembe, klímaadatok, nyílászárók, hőhidak esetén igazolt értékeket vesz alapul, a darmstadti Passivhaus Institut honlapján megadott komponens adatbankból számol a gépészeti berendezésekkel. Magyarországon nem követelmény a PHPP minősítés (ami Darmstadtban megszerezhető), de a számítás egy lehetséges segédlet a magyar előírások szerinti tervezésben.
Technikai adatok A polisztirol-zsalus technológiával készült épület 35 cm grafitadalékos Neopor szigetelést kapott és 150 tonna betont tartalmaz. A vastag szigetelés a szintén nem hagyományos lemezalap alatt is megtalálható és hőhíd-mentesen veszi körbe a házat. A telken 60 méter hosszan csőrendszer kanyarog a földben és a talajhőt átvevő friss levegőt szállítja a házba. A ház „tüdeje” egy 65 négyzetméter felületű hőcserélő készülék, amely 90 százalékos hatékonysággal nyeri vissza a hőt a távozó használt levegőből. A gép két óra alatt képes elvégezni a teljes légcserét, áramfelvétele kisebb, mint egy hűtőé. A vizes helyiségekből (fürdőszoba, konyha) történik az elszívás és a lakóhelyiségekbe áramlik a friss levegő, így a szagok is eltávoznak. A szellőzés intenzitása állítható. Minden elszívási ponton könnyen cserélhető szűrőket szereltek fel. A por- és allergiamentesség pollenszűrők beépítésével érhető el. A vízmelegítést egy 500 literes rétegtározós tartály végzi, amelyben nem mozog a víz, csak hőcsere történik. A víz felmelegítését a napkollektor és szükség esetén elektromos rásegítő végzi.
Jegyzetek
További információk
Passivhaus Institut (német, angol és francia nyelven) Passzívház Magyarország honlapja Passzívház Magyarország videocsatornája: Passzívházépítők FB csoport Minősített passzívháztervező oktatás Magyarországon Facebook: passzívházcentrum Környezettudatos életmód magazin Anton Graf: Passzívházak. 24 megépült ház Németországban, Ausztriában, Svájcban; Valentinyi Edit; Terc, Bp., 2008 I. Alpok-Adria Passzívház Konferencia. Pécs, 2009. szeptember 4-5. Konferenciakötet; szerk. Vajdáné Frohner Ilona; Frohner Bt., Pécs, 2009 II. Magyar Passzívház Konferencia. Budapest, 2009; Magyar Passzívház Szövetség, Bp., 2009 Farsang Attila–Nagy Mihály–Nógrádi Péter: Építsünk passzívházat; Cser, Bp., 2010 Adolf-W. Sommer: Passzívházak. Tervezés, szerkezet, csomópontok, példák; Passzívházak Mindenkinek Kft., Bp., 2010 Farsang Attila–Hegedűs Attila: Építsünk passzívházat. Passzívházak és egyéb energiatudatos építési módok; Építészasszisztens Kft., Kecskemét, 2016 Rezsnyák Péter: Egyszerűen passzívház. Egy tévhitromboló, gyakorlatias kézikönyv építkezőknek idegen szavak nélkül; szerzői, Székesfehérvár, 2020 Magyarországi passzívházak
Kategória:Építészet