Keleti Károly (születési nevén Klette Károly József) (Pozsony, 1833. július 18. – Budapest, 1892. május 30.) elméleti közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A Központi Statisztikai Hivatal alapítója és első igazgatója 1867 és 1892 között.

Életútja bélyegkép|balra|Pollák Zsigmond metszete a Vasárnapi Ujságban (1871) Apja Karl Klette von Klettenhof (1793–1874) drezdai születésű festőművész és rajztanár volt József nádor udvarában, édesanyja Beyer Johanna volt. Testvére Keleti Gusztáv, unokaöccse Kelety Gábor festőművészek voltak.

Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban végezte. Zsenge ifjúként végigküzdötte a szabadságharcot, majd az osztrák fogságból, a kényszersorozás elől megszökve, gyakornok lett a nádor alcsúti uradalmán. Közben befejezte tanulmányait és Pozsonyban a jogba is belehallgatott. A Bach-korszakban ott sem érezhette magát biztonságban, így Budán, majd Szolnokon dolgozott pénzügyi tisztviselőként. Alaposan betekinthetett a kapitalizálódó magyar nagybirtokok szervezetébe, megismerhette azok nehézségeit. Ebben az időben számos e kérdéssel foglalkozó cikket írt, és egy politikai-gazdaságtani kézikönyvet is kiadott. 1861-ben visszatért Pestre, elvette Greguss Ágost író, irodalomtörténész Lívia nevű testvérét. Előbb kisebb lapoknál dolgozott, majd Gusztáv öccse beprotezsálta Eötvös Józsefhez, akinek gyermekei mellett nevelősködött, s a Politikai Hetilap szerkesztője lett. Vezetéknevét 1862-ben változtatta Keletire. 1863. május 1-jén Pesten, a Deák téri evangélikus templomban feleségül vette Greguss Lívia Zsófiát. Az esküvői tanúk Lechner Lajos mérnök és Greguss Gyula gimnáziumi igazgató tanár voltak.A Pest-Deák téri magyar evang. egyházközség házassági anyakönyve, 3/1863. folyószám.

Nem sokkal később ismét banktisztviselő, majd tanácsjegyző lett a Magyar Földhitelintézetnél. Itt még közelebbi ismereteket szerzett a korszerű nagybirtok működtetésének pénzügyi hátteréről is, és folytatta statisztikai, közgazdasági témájú publikációs tevékenységét. A kiegyezés után Gorove István miniszter meghívására a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium osztályvezetője lett, kezdeményezésére és tervei szerint hozták létre a minisztérium keretein belül, de növekvő függetlenséggel a statisztikai hivatalt. Az intézetben komoly, tudományos munkát akart végezni, tanfolyamokat szervezett, ahol a kor legjobb magyar statisztikusai voltak az előadók, illetve tudományos szempontból is jelentős szakkönyvtárat hozott létre.

1869-ben megszervezte a népszámlálást, ápolta a nemzetközi kapcsolatokat, részt vett statisztikai kongresszusokon, tevékenykedett a Nemzetközi Statisztikai Intézet létrehozásában is. Az 1870-es népszámlálás során feltárt nehézségeket látva, kezdeményezésére jött létre a hazai statisztika törvényi háttere, 1874-ben. Közben, 1871-ben megalapították a Királyi Magyar Statisztikai Hivatalt is, amely szakmailag már elkülönült korábbi minisztériumától, s annak első igazgatója lett, miután Fényes Elek a magyar statisztika úttörője nem kaphatta meg, mivel a provizórium (1861–65) idején részt vett a kormány lapjának szerkesztésében. 1880-ban egyéni számlálólapokkal végeztette el az adatfelvételt, ezzel új eredményekre jutva. Munkásságának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1868), rendes (1875), majd igazgató (1890) tagjává választotta; a Budapesti Tudományegyetemen előbb egyetemi magántanár (1875), majd díszdoktor (1880) lett. A „Literis et artibus” érdemrend, az orosz Szent Szaniszló-, az orosz korona- és a spanyol Villaviciosa érdemrend (Comendadore de la Orden de Nuestra Señora de la Concepción de Villaviciosa) tulajdonosa volt.

Főbb írásai bélyegkép|balra|250px|Mellszobra Budapest VIII. kerületében, a Tavaszmező utcában A politikai gazdaság kézikönyve. (Baudrillart Henrik francia műve nyomán) Pest, 1863, 419 oldal A magyar mezőgazdaság. Pest, 1867, 19 oldal Emlékirat egyúttal javaslat Magyarország hivatalos statisztikájának szervezése tárgyában. Pest, 1867 Telekadó és kataszter, közgazdasági és statisztikai szempontból. Pest, 1868, 221 oldal A statisztika hivatalos és tudományos mívelése. Értekezések a társad. tudom. köréből I. 6. Pest, 1868 (akadémiai levelező székfoglaló) A mezőgazdasági termelés. Pest, 1869, 70 oldal Magyarország népesedési mozgalma 1864-73-ban és a cholera Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából. Pest, 1871, 1873, 471 oldal Mezőgazdasági statisztika a nemzetközi statisztikai kongresszusokon. Bp., 1874, 32 oldal Acktenstücke zur Organisation der Landesstatistik in Ungarn. Bp., 1874, 29 oldal A gyakorlati statisztika kézikönyve. Bp., 1875 Magyarország népesedési mozgalma 1864-73-ban és a cholera. Bp., 1875 Magyarország szőlőszeti statisztikája 1860–1873. Bp., 1875, 402 old. Visszapillantás közgazdaságunk egy negyed századára. Bp., 1876, 29 old. (akadémiai rendes székfoglaló) Rapport sur l'état de l'agriculture en Hongrie. Bp., 1878, 240 old. Magyarország közgazdasági és mívelődésí állapotai. Bp., 1879, 299 old. Magyarország népességének szaporodása és fogyása, országrészek és nemzetiségek szerint. Bp., 1879 A nemzetiségi viszonyok Magyarországban, az 1880. évi népszámlálás alapján. Bp., 1882 Tengerészetünk és Fiume jövője. Bp., 1883 Magyarország népességének élelmezési statisztikája phisiológiai alapon. Bp., 1887, VIII+165+363 lap+17 térkép.

További művei:

Emlékezete bélyegkép|jobbra|250px|Keleti Károly emléktáblája Budapest II. kerületében, a róla elnevezett utcában bélyegkép|jobbra|250px|Keleti Károly sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-467/468 Nevét viseli: A budapesti Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar A Keleti Károly Országos Levelező Marketing és Levelező Közgazdaságtan Verseny Budapest egyik utcája a város II. kerületében

Források

Gazda István: Keleti Károly. Nemzeti Évfordulóink 2008. Budapest: Balassi Intézet, Nemzeti Évfordulók Titkársága, 2008, 27. o.

További információk Élet és Tudomány Keleti Károly, az ember Nemes Erzsébet előadása, 2012. 11. 15-16. „Elődeink emlékezete” 90 éves a Magyar Statisztikai Társaság Keleti Károly művei a KSH Könyvtár Fényes Elek tudásbázisában Keleti Károly portréja a Digitális Képarchívumban Keleti Károly igazgatói kinevezése 1871-ben Keleti Károly a törvényhatóságokhoz 1871-ben Keleti Károly (1833-1892); MEK (Hozzáférés: 2015.12.16.) Keleti Károly életrajza, Óbudai Egyetem (Hozzáférés: 2015. 12. 16.) Jegyzetek

Kapcsolódó szócikk A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K)

Kategória:Magyar közgazdászok Kategória:Magyar statisztikusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Pozsonyiak Kategória:Az Egyetemi Katolikus Gimnázium diákjai Kategória:1833-ban született személyek Kategória:1892-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek