A Proxima Centauri (latin proxima: legközelebbi) vörös törpe a Kentaur csillagképben. A Földtől 4,24 fényév (4 km) távolságra helyezkedik el. 1915-ben fedezte fel Robert Innes, a dél-afrikai Union Obszervatórium igazgatója. A Proxima Centauri a Naphoz legközelebbi csillag. Az Alfa Centauri hármascsillag-rendszer tagja. A két fő csillagtól 0,21 fényév ( ± 700 CsE) távolságra helyezkedik el.Wertheimer, Jeremy G.; Laughlin, Gregory (2006) Are Proxima and α Centauri Gravitationally Bound? The Astronomical Journal 132 (5): 1995–1997.
Közelsége miatt a csillag szögátmérője közvetlenül mérhető, a Nap átmérőjének mintegy hetedét teszi ki. Tömege a Nap tömegének nyolcada, átlagos sűrűsége pedig annak 40-szerese.A sűrűség (ρ) kiszámolható úgy, hogy a test tömegét elosztjuk a térfogatával. A Napot alapul véve:
| || = 0,123 · 0,145-3 · 1,41 · 10³ kg/m³ |- | || = 40,3 · 1,41 · 10³ kg/m³ |- | || = 5,68 · 10³ kg/m³ |} ahol a Nap átlagos sűrűsége. Forrás:
Habár luminozitása nagyon alacsony, a Proxima Centauri flercsillag, mágneses tevékenysége folytán véletlenszerűen növekedik a fényessége.Christian, D. J.; Mathioudakis, M.; Bloomfield, D. S.; Dupuis, J.; Keenan, F. P. (2004) A Detailed Study of Opacity in the Upper Atmosphere of Proxima Centauri The Astrophysical Journal 612 (2): 1140–1146. A csillag mágneses mezeje áramlásokat hoz létre a csillag belsejében, ami flereket idéz elő; ennek eredményeképpen pedig a sugárzása lefedi a teljes röntgentartományt.Wood, B. E.; Linsky, J. L.; Müller, H.-R.; Zank, G. P. (2001) Observational Estimates for the Mass-Loss Rates of α Centauri and Proxima Centauri Using Hubble Space Telescope Lyα Spectra The Astrophysical Journal 547 (1): L49–L52. A Proxima Centauri fősorozatbeli csillag; figyelembe véve a relatív alacsony energiatermelési ütemét, valamint a hidrogén áramlását a magjában, még négy billió évig az is marad.Adams, Fred C.; Laughlin, Gregory; Graves, Genevieve J. M. Red Dwarfs and the End of the Main Sequence Gravitational Collapse: From Massive Stars to Planets. Revista Mexicana de Astronomía y Astrofísica Ez az univerzum jelenlegi feltételezett életkoránál 300-szor hosszabb idő.Dunkley, J. Five-Year Wilkinson Microwave Anisotropy Probe (WMAP) Observations: Likelihoods and Parameters from the WMAP data NASA
A Proxima Centauri körül keringő égitestek létezésére irányuló kutatások sikertelenek maradtak, kizárva a barna törpék és a szupernehéz bolygók jelenlétét.M. Kürster (1999) Precise Radial velocities of Proxima Centauri Astronomy & Astrophysics Letters 344: L5–L8Schroeder, Daniel J.; Golimowski, David A.; Brukardt, Ryan A.; Burrows, Christopher J.; Caldwell, John J.; Fastie, William G.; Ford, Holland C.; Hesman, Brigette; Kletskin, Ilona; Krist, John E.; Royle, Patricia; Zubrowski, Richard. A. (2000) A Search for Faint Companions to Nearby Stars Using the Wide Field Planetary Camera 2 The Astronomical Journal 119 (2): 906–922. Precíz radiális sebességmérések szuperföldek jelenlétét is kizárták a csillag lakható övezetén belül.Endl, M. and Kürster, M. (2008). Toward detection of terrestrial planets in the habitable zone of our closest neighbor: proxima Centauri. Astronomy and Astrophysics 488 (3): 1149–1153.Ez valójában az sin kifejezés felső határa, ahol a pályasíkra való rálátás szöge (a földi megfigyelő szemszögéből). A radiális sebességmérésekkel akár nagy tömegű égitestek is észrevétlenek maradhatnak, hogyha a pályasíkjukra való rálátási szög közel 90°. Kisebb objektumok észlelése olyan új eszközöket igényel, mint a tervezett SIM PlanetQuest űrtávcső.Watanabe, Susan (2006 okt. 18) Planet-Finding by Numbers NASA Miután a Proxima Centauri egy vörös törpe és egyben változócsillag, vitatott, hogy egy körülötte keringő bolygón lehetséges-e az élet.Tarter, Jill C. (2007) A Reappraisal of The Habitability of Planets around M Dwarf Stars Astrobiology 7 (1): 30–65.Khodachenko, Maxim L. (2007) Coronal Mass Ejection (CME) Activity of Low Mass M Stars as An Important Factor for The Habitability of Terrestrial Exoplanets. I. CME Impact on Expected Magnetospheres of Earth-Like Exoplanets in Close-In Habitable Zones Astrobiology 7 (1): 167–184. A csillag – közelsége miatt – egy jövőbeni csillagközi utazás lehetséges célpontja.
Megfigyelése Robert Innes a dél-afrikai Johannesburgban található Union Obszervatórium igazgatója, 1915-ben felfedezte, hogy a Proxima Centaurinak az Alfa Centaurival megegyező sajátmozgása van.Queloz, Didier (2002) How Small are Small Stars Really? ESO Nevéhez fűződik a Proxima Centauri név javaslata is.Alden, Harold L. (1928) Alpha, and Proxima Centauri Astronomical Journal 39 (913): 20–23. 1917-ben Joan Voûte holland csillagász a Jóreménység fokán épült Királyi Obszervatóriumban (ma Dél-afrikai Asztronómiai Obszervatóruim, SAAO), megmérte a csillag trigonometrikus parallaxisát, és megállapította, hogy valóban azonos távolságra van, mint az Alfa Centauri. Abban az időben a Proxima Centauri számított a legkisebb luminozitású ismert csillagnak.Voûte, J. (1917) A 13th magnitude star in Centaurus with the same parallax as α Centauri Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 77: 650–651. 1951-ben Harlow Shapley amerikai csillagász bejelentette, hogy a Proxima Centauri változócsillag. A korábban készült fényképek vizsgálata azt mutatta, hogy a képek 8%-án mérhetően nagyobb a csillag fényessége, így a legaktívabb akkoriban ismert változócsillag.Shapley, Harlow (1951) Proxima Centauri as a flare star Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 37 (1): 15–18.
A csillag közelsége lehetővé teszi flertevékenységének részletes megfigyelését. 1980-ban az Einstein Obszervatórium aprólékosan kidolgozott röntgensugárzási görbét készített a Proxima Centauri flerjeiről. További megfigyeléseket végzett az EXOSAT és ROSAT műhold, majd 1995-ben a japán ASCA műhold, amely kisebb (a Napéhoz hasonló) flerek által kibocsátott röntgensugárzást észlelt.Haisch, Bernhard; Antunes, A.; Schmitt, J. H. M. M. (1995) Solar-Like M-Class X-ray Flares on Proxima Centauri Observed by the ASCA Satellite Science 268 (5215): 1327–1329. A legtöbb röntgenobszervatórium, beleértve az XMM-Newtont és a Chandrát, azóta is tanulmányozza a Proxima Centaurit.Guedel, M.; Audard, M.; Reale, F.; Skinner, S. L.; Linsky, J. L. (2004) Flares from small to large: X-ray spectroscopy of Proxima Centauri with XMM-Newton Astronomy and Astrophysics 416: 713–732.
A csillag déli deklinációjának köszönhetően a Proxima Centauri csak a 27. északi szélességi körtől délre látható az égbolton.Egy, a déli égbolton látszódó csillag zenittel bezárt szögét úgy kaphatjuk meg, hogy a szélességi fokból kivonjuk a deklinációt. A csillag akkor válik észrevehetetlenné a megfigyelő számára, ha a zenittel bezárt szöge nagyobb, vagy egyenlő mint 90°. A Proxima Centauri esetében: Legmagasabb szélesség, ahonnan látható = 90° + (−62,68°) = 27,32°. Forrás: A Proxima Centaurihoz hasonló vörös törpék fénye túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel láthatóak legyenek; még a Proxima Centauri A-ról és B-ről is csak akkor látszódna a csillag, ha fényessége elérné az 5 magnitúdót.Proxima Centauri UV Flux Distribution ESA/Laboratory for Space Astrophysics and Theoretical PhysicsKaler, Jim Rigil Kentauros University of Illinois (Hozzáférés: 2010. január 13.) A csillag látszólagos fényessége 11 magnitúdó, megfigyeléséhez még felhőtlen égbolt esetén is legalább 8 cm objektívátmérőjű távcső szükséges. Ahhoz, hogy valóban vizsgálni lehessen, a Proxima Centaurinak magasan a horizont felett kell járnia az éjszakai égbolton.
Jellemzői bélyegkép|260px|Balról jobbra: a Nap, az α Centauri A, az α Centauri B és a Proxima Centauri méretarányos összehasonlítása
A Proxima Centauri vörös törpeként lett osztályozva, mert a Hertzsprung–Russell-diagram alapján a fősorozatban jár, színképosztálya M5,5. További besorolása „késői M-törpe csillag”, amely arra utal, hogy M5,5-ös értéknél tömege közelebb esik az M osztály alsó határához. A csillag abszolút fényessége (vagyis látszólagos fényessége 10 parszek távolból nézve) 15,49. Luminozitása a teljes hullámhossztartományban a Nap 0,17%-a; az emberi szem számára látható fény tartományában azonban csupán a Nap 0,0056%-a. 8. o. A kisugárzott energiájának 85%-a az infravörös tartományba esik.Leggett, S. K. (1992) Infrared colors of low-mass stars Astrophysical Journal Supplement Series 82 (1): 351–394 357. o.
2002-ben a VLT-vel optikai interferenciamérésekkel meghatározták a Proxima Centauri szögátmérőjét, amely 1,02±0,08 milliívmásodpercnek (mas) adódott. Mivel a távolság ismert, kiszámítható a valódi átmérője is, amely a Nap átmérőjének hetede, vagy másképpen a Jupiter átmérőjének a másfélszerese. A csillag becsült tömege a naptömeg 12,3%-a, vagyis 129 szerese a Jupiter tömegének. A fősorozati csillagok átlagos sűrűsége a tömegükkel fordítottan arányos. Ez alól a Proxima Centauri sem kivétel, átlagos sűrűsége . Összehasonlításképpen a Nap átlagos sűrűsége 1409 kg/m³.
A kis tömege miatt a csillag belseje teljes egészében konvektív, ennek eredményeképpen a kisugárzott energia nagyobbrészt a plazma áramlásának következménye, és nem a sugárzási folyamatoké. Ez az áramlás azt jelenti, hogy a hidrogén termonukleáris fúziójából visszamaradt hélium nem halmozódik fel a magban, hanem a csillag belsejében cirkulál. A Nappal ellentétben, amely hidrogénkészletének mintegy 10%-át fogja csak elhasználni a fősorozat elhagyása előtt, a Proxima Centauri ennél jóval nagyobb mennyiséget fog felhasználni, mielőtt a hidrogénfúzió leáll.
Ezek az áramlások a mágneses mező jelenlétéhez köthetők. A mágneses energia a flernek nevezett folyamat során szabadul fel a mezőből, rövid időre megnövelve a csillag fényességét. A flerek a csillaggal megegyező méretre nőhetnek, és hőmérsékletük elérheti a 27 millió kelvint is. Ez a hőmérséklet elegendően forró röntgensugárzás kibocsátásáhozProxima Centauri: The Nearest Star to the Sun Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics A csillag fényessége a röntgentartományban „nyugalmi” állapotban 4–16 watt között mozog; ami hozzávetőleg megegyezik a Nap fényességével. Nagyobb flerek esetén azonban elérheti a 1021 wattot is.
A csillag kromoszférája aktív, és spektrumában erősen látszódnak az egyszeresen negatív magnéziumion 280 nm hullámhosszúságú emissziós vonalai.E. F., Guinan; Morgan, N. D. (1996) Proxima Centauri: Rotation, Chromosperic Activity, and Flares Bulletin of the American Astronomical Society 28: 942. A Proxima Centauri felszínének kb. 88%-a nagy valószínűséggel aktív; ez a Naphoz viszonyítva lényegesen magasabb érték, még a napciklus maximumához képest is. Ez az aktivitás még azokban a „nyugodt” időszakokban is 3,5 millió kelvin körüli hőmérsékletre fűti a koronát, amikor alig, vagy egyáltalán nincsenek flerek. Összehasonlításképpen a Nap koronájának hőmérséklete 2 millió kelvin.Wargelin, Bradford J.; Drake, Jeremy J. (2002) Stringent X-Ray Constraints on Mass Loss from Proxima Centauri The Astrophysical Journal 578: 503–514. Más M-törpékkel összevetve aktivitása alacsony, ami a csillag becsült életkorával magyarázható. Az évmilliók során a csillag tengely körüli forgása lassul, ezzel együtt az aktivitási szintje is csökken.Stauffer, J. R.; Hartmann, L. W. (1986) Chromospheric activity, kinematics, and metallicities of nearby M dwarfs Astrophysical Journal Supplement Series 61 (2): 531–568. Az aktivitási szint periodikus változásokat mutat, egy ilyen periódus 442 napig tart; így rövidebb a 11 éves napciklusnál.Cincunegui, C.; Díaz, R. F.; Mauas, P. J. D. (2007) A possible activity cycle in Proxima Centauri Astronomy and Astrophysics 461 (3): 1107–1113.