A Szojuz–34 (oroszul: Союз 34) szovjet háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított szkafanderes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó. A szovjet-magyar közös űrutazásra tervezett űrhajó személyzet nélkül, automatikus üzemmódban érkezett a Szaljut–6 űrállomáshoz. A magyar űrhajósnak még egy évet kellett várnia az űrrepülésre.
Küldetés Fő feladata a Szojuz–32 biztonsági űrhajó leváltása. A leválasztott teherűrhajó helyére, személyzet nélkül érkezett, leváltva a 108 napos űrbeli tartózkodást meghaladó Szojuz–32 egységet. A Szojuzok űrbeli tartózkodásának üzemidejét 90 napra tervezték. A hosszú üzemidőt a Szojuz–33 sikertelen dokkolása okozta.
Jellemzői Az űrhajót a Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda (CKBEM) tervezte, és kisebb átalakításokkal emberes programra, teherszállításra, valamint mentésre (leszállásra) is alkalmas volt.
1979. június 6-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.9 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma , apogeuma volt. Hasznos tömege kilogramm. Szerkezeti felépítését tekintve a Szojuz űrhajó napelemtáblák nélküli változatával megegyező. Akkumulátorait az űrállomás napelemtáblái által előállított energiával tartották üzemkész állapotban. Összesen 73 napot, 18 órát, 16 percet és 45 másodpercet töltött a világűrben. Összesen alkalommal kerülte meg a Földet.
Augusztus 19-én belépett a légkörbe, a visszatérés hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Zsezkazgantól 170 kilométerre délkeletre értek Földet.
Személyzet (zárójelben a küldetések száma a Szojuz–34-gyel együtt)
Indításkor űrhajósok nélkül
Leszálláskor Vlagyimir Afanaszjevics Ljahov (1) űrhajós parancsnok Valerij Viktorovics Rjumin (2) kutatómérnök-pilóta
Források
További információk
Elődje:Szojuz–33Szojuz-program1967–1981 Utódja:Szojuz T–1
Kategória:Szojuz 7K–T Szojuz-056 Kategória:1979 az űrkutatásban