bélyegkép|jobbra| A Török - rézmetszet Karl Gottlieb von Windisch 1783-ban megjelent könyvéből. Windisch neve a Török titkának nyughatatlan kutatójaként maradt fenn bélyegkép|jobbra|Kempelen azzal hárította el a gyanút, hogy a játszmák előtt elöl és hátul is feltárta a gép mechanikáját A Török Kempelen Farkas legendás sakkozógépe volt, a 18. század nagy szenzációja, automata, amelynek működését később azzal magyarázták, hogy egy ember volt benne elrejtve.
Története A gépet Kempelen (1734–1804) 1769-ben készítette, hogy elkápráztassa vele Mária Terézia királynőt. A tudomány diadalaként ünnepelt gép sakkpartikat nyert az emberi ellenfelek ellen, és végig tudta járni a huszár útját: a sakktáblán a huszár minden mezőt érintett vándorlása során, de mindegyiket csak egyszer. Első kihívója a feljegyzések szerint Cobenzl gróf volt.Ismerkedjen meg a Kempelen-féle sakkautomatával! - geographic.hu cikk A gépről és titkáról ezután újságcikkek és tanulmányok százai születtek. Leírása a Leipziger Magazin für Naturkunde, Mathematik und Oekonomie c. folyóirat 1784. évfolyamában jelent meg.
A Török túlélte Kempelent, végigtúrázta Európát és Észak-Amerikát és szinte mindig nyert, míg 1854-ben Philadelphiában egy tűzben megsemmisült. Hosszú útja során legyőzte többek közt Napóleont és Benjamin Franklint. Bár korábban is sokan sejtették, hogy a gép titka a benne elrejtett emberi kezelő, e titkot csak 1857-ben próbálta leleplezni nyíltan a The Chess Monthly című rövid életű amerikai sakklap, amely gyakorlatilag csak erről a tettéről emlékezetes.
Kempelen, aki komoly tudós volt, azzal hárította el a gyanút, hogy a játszmák előtt elöl és hátul is feltárta a gép mechanikáját, ajtókat kinyitva. Évtizedekkel később Edgar Allan Poe Maelzel sakkjátékosa című esszéjében írta le ezt a szertartást.
Érdekességek Szintén Töröknek hívják a Terminátor – Sarah Connor krónikái filmsorozatban azt a sakkprogramot, melyből később a Skynet fog kifejlődni. Az Időfutár című ifjúsági rádiójátékban- és regényben is fontos szerepet kapott időgépként.
Irodalom Atkinson, George. Chess and Machine Intuition. Exeter: Intellect, 1998; . Ewart, Bradley. Chess: Man vs. Machine. London: Tantivy, 1980; . Hankins, Thomas Leroy, and Robert J. Silverman. Instruments and the Imagination. Princeton, N.J.: Princeton University Press, 1995; . Hsu, Feng-hsiung. Behind Deep Blue: Building the Computer that Defeated the World Chess Champion. Princeton, N.J.: Princeton University Press, 2002; . Levitt, Gerald M. The Turk, Chess Automaton. Jefferson, N.C.: McFarland, 2000; . Löhr, Robert The Chess Machine. New York: Penguin Press, 2007; . Rice, Stephen Patrick. Minding the Machine: Languages of Class in Early Industrial America. Berkeley: University of California Press, 2004; . Standage, Tom. The Turk: The Life and Times of the Famous Eighteenth-Century Chess-Playing Machine. New York: Walker, 2002; . Wood, Gaby. Living Dolls: a Magical History of the Quest for Mechanical Life. London: Faber and Faber, 2002; .
További információk
Virtuális török és beszélőgép Budapesten - Origo cikk, 2007. március 26. Voigt Vilmos: Két szemiotikai gép a 18. századi Magyarországon
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Hoax Számítógéppel támogatott sakkozás
Kategória:Sakktörténelem Kategória:Magyarországi technikatörténet Kategória:Magyar találmányok