Hűvösvölgy Budapest egyik városrésze a II. kerületben. amely közkedvelt kirándulóhely, egyben forgalmas közlekedési csomópont a Budai-hegységben.

Fekvése A Nagy-Hárs-hegy és a Nyéki-hegy között, az Ördög-árok mély völgyében helyezkedik el 230 méteres tengerszint feletti magasságban. Határai: Budapest 1949. december 31-i határa a Nagykovácsi út (a 171. és 184. sz. határkövek között) – Ördög-árok – Nyéki út – Hűvösvölgyi út.

Története balra|bélyegkép|<center>Pasarét és Hűvösvölgy határvidékének látképe, 1923-ból 1847-ben kapta mai nevét a német Im Kühlental helyett. Itt van a Gyermekvasút (korábbi nevén Úttörővasút) vonalának végpontja és vontatási telepe. Közelében van a Gyermekvasutas Otthon, amihez a villamos végállomástól 1955–1970 között még mozgólépcső is vezetett.Bauer Károly, Csonka Zsolt, Franyó Attila, Füstös István, Lugosi Csaba Albert, Malatinszky Sándor, Nagy Lajos, Vinis Gyula - 60 éves a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (MÁV Zrt. 2009) Szintén itt található az észak-budai agglomeráció településeit (Nagykovácsi, Remeteszőlős, Solymár) a fővárossal összekötő, illetve ezek utasait a budai belvárosig továbbító közösségi közlekedési járatok végállomása.

A Belvárostól 8 km távolságra elhelyezkedő Hűvösvölgy területén 1999-ig két autóbusz-végállomás és ezek közelében egy hurokvágányos villamos-végállomás üzemelt – a városközponthoz közelebb a Hűvösvölgy, Népkert elnevezésű állomás az agglomerációba induló buszok (57, 157, 257, 63, 64, 164) –, a mai Bátori László utcai megálló helyén, illetve annak közelében lévő, Hűvösvölgy, Hidegkúti út elnevezésű végállomásról pedig a Moszkva (ma Széll Kálmán) tér,https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9ll_K%C3%A1lm%C3%A1n_t%C3%A9r illetve időszakonként más, belsőbb végállomásokra közlekedő, azóta megszűnt 56-os és buszok indultak. 1998 októbere és 1999 júliusa között a két külön végállomás helyett egy közös csomópontot építettek ki a Hűvösvölgyet érintő összes autóbusz- és villamosjárat számára, ennek átadása 1999. július 7-én történt. Az új állomás átadásával az addigi 56-os buszt és az expresszjáratot összevonták az új – azóta egyébként (2008-ban) szintén megszüntetett – -os autóbusz formájában, viszont rövid időn belül lecsökkentették a megállóhelyek számát is az 56-os villamos vonalán, annak érdekében, hogy csökkenjen az utazási idő a vonalon, és versenyképesebbé válhasson a villamos ezen a szakaszon, a hétköznapokon állandó forgalmi torlódásokkal terhelt Hűvösvölgyi úton közlekedő buszokkal szemben.http://villamosok.hu/vagzar/huvosv.html A felhagyott Népkert buszvégállomás helyén P+R parkoló, a megszűnt 56-os busz Ördögárok utcai fordulója helyén pedig a 2015-ben átadott "HÜVI" szolgáltatóház nyílt.

bélyegkép|220px|Hűvösvölgyi villamos végállomás, 1935-ben bélyegkép|280px|Rendészeti iroda a Bánffy György parknál (Rezeda u. 10.) 2009 óta a hűvösvölgyi végállomást a nappali forgalomban csak villamosvonalak kötik össze a budai belvárossal és a M2-es metróval (56-os, 56A, 59B, 61-es), míg a főváros belső részei felé haladó egyetlen buszjárat (jelenlegi számozása szerint 29-es) belső végállomása a III. kerületi Szentlélek téren található. Az agglomerációs buszjáratokat érintően annyi változás történt a közös végállomás átadása (2014) óta, hogy a Solymárra közlekedő, korábbi 64-es és 164-es buszok helyett hat solymári, nappali buszjárat (64, 64A, 64B, 164, 164B, 264) útvonala ér véget ezen a végállomáson. 2000 óta éjszakai tömegközlekedési járatokkal is elérhető Hűvösvölgy, a belváros felől érkező 956-os buszhoz később két, innen az agglomerációba induló éjszakai járat is társult, a 963-as és 964-es.

Látnivalók Hűvösvölgy környékének talán legérdekesebb, épített értéke a 2006 óta műemléknek számító Magyar Szentföld-templom, amely valójában egy templomi célra emelt, de a befejezése előtt félbemaradt építésű, ám még így is monumentális hatású, ovális alakú épülettorzó a Heinrich István utca 5. számú telken. A templom építését a ferences rendtartomány szentföldi hivatali biztosa, Majsai János Mór szerzetes kezdeményezte az 1930-as években, az építkezés 1940-től 1949-ig tartott, amikor – nem sokkal a már kizsaluzott kupolaszerkezet kibetonozása előtt – a Rákosi-rendszer az építkezést leállíttatta, sőt a tetőszerkezet elkészült részeit is lebontották. Számos különböző, világi funkció után 2013 óta ismét a ferences rendtartomány az épület kezelője. (Az 1930-40-es években a szomszédos Heinrich István u. 3. számú villaépületben és a 7. számú ingatlanon is a ferences rend által fenntartott létesítmények – zárda, árvaház, nyomda és szentföldi múzeum – működtek.) A városrész látványának meghatározó eleme a villamos-végállomás épületegyüttese, amely szintén műemléki védettséget élvez. Érdekessége, hogy a forgalmi irodát és jegypénztárat is magában foglaló utasforgalmi főépület korábban mintegy 150 méterrel arrébb állt, az 1999 előtti régi végállomás felszállóhelyén (még régebben pedig, képeslapok tanúsága szerint a leszálló oldalon), de 1999-ben, a végállomási vágányrendszer teljes átépítésekor és a közös busz- ill. villamos-végállomás kialakításakor, elbontották, majd felújított állapotban a mai helyén állították fel újra. A főépület mellett álló kisebb, tornyos épület jelenleg is az eredeti helyén áll, korábban ez volt a sofőrök pihenőhelye az azóta megszűnt végállomási hurokvágány által körbeölelt kis területen. Jelenleg szociális célú helyiségek találhatók benne. Bánffy György emlékpark Bánffy György emlékhelyével. Évtizedeken át az egyik legfontosabb vonzereje volt Hűvösvölgynek a Balázs Vendéglő, de miután az 1980-as években leégett, több próbálkozás ellenére soha nem nyerte vissza korábbi fényét, a 2010-es évekre nagyrészt le is bontották. A vendéglő épületegyüttese az agglomerációba induló kék buszok egykori (ma autóparkolóként szolgáló) végállomása és a Vadaskert térségét átszelő turistautak Hűvösvölgyi útra történő kicsatlakozása közötti területen állt.

Megjelenése a kultúrában Hűvösvölgy a fő helyszíne Gelléri Andor Endre: Hűvösvölgyi nászutasok című novellájának.

Galéria

Jegyzetek

Források Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) Pápa Miklós – Dénes György: Budai-hegység útikalauz. Sport, Budapest, 1982. 234–235. oldal Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959)

Kategória:Budapest városrészei Kategória:Budapest II. kerülete Kategória:Budai-hegység Kategória:Budapest völgyei