Máriaremete (http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés: 2013. augusztus 15.)) Budapest egyik városrésze a II. kerületben, az egykori Pesthidegkút község területén. Itt található Budapest egyetlen Mária-kegyhelye, ma is a lelki megújulás színhelye.https://bizdramagad.hu/cikkek/mariaremete-a-talalkozasok-helye/
Különösen kedvelt, hiszen a kerület csendes, kertvárosias része. Ugyanakkor 3-10 perces autóútra több élelmiszerüzlet, gyógyszertár, hagyományos és vegán éttermek, fagylaltozó, valamint uszoda is található. A máriaremetei úton található Gustave Eiffel Francia Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, illetve az amerikai iskola is könnyen megközelíthető; ez utóbbi mintegy 9 perc alatt érhető el autóval. A szomszédos XII. kerület nagyjából 15 perc alatt közelíthető meg.https://hu.utvonaltervezo.himmera.com/tavolsag-budapest-mariaremete-terkep_utvonaltervezo_km-98875.html
Fekvése left|thumb|200px|A máriaremetei bazilika 1900 körül (kézzel utószínezett fotó) Határai: Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonal Budapest határától – Hímes utca – Máriaremetei út – Áchim András út – Kökény utca – Kokárda utca – Kerényi Frigyes utca – Ördög-árok – Nagyrét utca – Budapest 1949. december 31-i határa (a 176. és 184. sz. határkövek között) – Rézsű utca 82. sz. telek (50860. hrsz.) északnyugati oldala – Budapest határa a Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonalig. Kulturális és művészeti személyiségek A városrészben több ismert kulturális és művészeti személyiség is élt, illetve él, köztük Örkény István, Garas Dezső, Kudlik Júlia, Balázs Péter és Kiss Mari.
Története A török kiűzése után elnéptelenedett Hidegkútra német telepesek érkeztek a Duna forrásvidékéről. A városrész neve egy Csodatevő Szent Mária képre utal, amelynek a másolatát a 18. század elején az 1713-ban Hidegkútra házasodott Thalwieser Katalin hozta magával Svájcból, Maria-Einsiedler búcsújáróhelyről. A kép eredetileg a gercsei templomba került,Toperczer Oszkár: Pesthidegkút – Helytörténeti barangolások a kezdetektől 1945-ig majd – ismeretlen okból – a község szélén (a mai templom helyén) egy fára akasztották – 1760-ban már ott volt –, és a környékbeliek oda jártak fohászkodni. A kép első dokumentált csodatétele 1780-ban történt, amikor egy vak budai polgárasszony a kép előtt imádkozva visszanyerte látását.
A csoda emlékére a hívők – az akkori földesúr, nemes Terstyánszky Ignác biztatására – fakápolnát építettek a kép számára, majd ezt az özvegye 1808-1817 között kőkápolnává építtette át, amely híres kegyhellyé vált; 1817-ben ide kerültek át az immár használhatatlanná vált gercsei templom kegytárgyai is. A templom további bővítésére – minekutána az már szűknek bizonyult a hívek és a zarándokok befogadására – 1879-ben egylet alakult; valószínűleg ez volt Magyarországon az első olyan templom, amit nem a püspök vagy a kegyúr, hanem a lakosság hívő része önerőből építtetett. A mai neogót stílusú templomot 1898. április 2-án kezdték építeni, és alig másfél évvel később, 1899. október 1-jén fel is szentelték, Kisboldogasszony tiszteletére. A templomkertben a szentté avatott, Árpád-házi királyok szobrai találhatók.
Jegyzetek
Források Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998)
Kategória:Budapest városrészei Kategória:Pesthidegkút