Csepel-Szigetcsúcs (2012 végéig Szigetcsúcs) Budapest egyik városrésze a Csepel-szigeten, a XXI. kerületben.

bélyegkép|260px|A Csepel-sziget északi bejárata, Weiss Manfréd emlékműve

Fekvése A Csepel-sziget legészakibb részén fekszik, a neve is ebből ered.

Határai a Ráckevei-Duna a Kvassay hídtól, Bolgárkertész ("Francia") öböl és meghosszabbított vonala, Weiss Manfréd út, Petróleum utca és a Duna folyam a Kvassay hídig.

Története Csepel falu eredetileg az akkor még szabályozatlan Duna budafoki ágának bal partján, Albertfalvával szemben helyezkedett el. A Duna árvizei rendszeresen elöntötték. Az 1838-as tavaszi jeges ár végleg lerombolta, ezért a lakossága 1839-től délkeletebbre, a magasabban fekvő területre költözött, a kerület jelenlegi központjának környékére. A Szigetcsúcs azóta nagyrészt lakatlan terület.Szávoszt-Vass DánielCsepeli exodus 1838 (Dunai Szigetek blog, 2011.11.13.)

A főváros egyik legjelentősebb logisztikai létesítménye a 2009 óta Weiss Manfréd nevét viselő Szabadkikötő út nyugati oldalán, az Albertfalvával szemben 1910-1927 között felépült Csepeli Szabadkikötő. 1928. július 13-án „Budapesti Vámmentes Kikötő” elnevezéssel állami vállalattá nyilvánította a minisztertanács,Bolla Dezső: Hetvenöt éves a Budapesti Nemzeti Szabadkikötő , Levéltár könyvsorozata 12. Forrás: Honismeret, 2004. 1. szám; csepel-sziget.hu – 2007. február 2. majd 1928. október 20-án avatták fel. 2005-ig Csepeli MAHART Szabadkikötő néven működött.Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. , westbay.hu (hozzáférés: 2015. augusztus 24.) A kikötő területének tulajdonosa és vagyonkezelője a MAHART-Szabadkikötő Zrt., amely 2005. május 26-án jött létre a korábbi társaság kiválásával, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. alapítói döntése alapján. Az üzemeltetésért pedig szeptember 1. óta a Budapest Szabadkikötő Logisztikai Zrt. felel. Összesen 18 hajóállás kapacitással rendelkezik, két kereskedelmi – az alsó az 1-es, a felső az 1937-től üzemelő 2-es számú – és a Petróleum-öbölből áll. (Utóbbi medencében a kőolajszállítmányokat fejtik át. Északi oldalán a MOL, a délin a Dunatár OMV tartályaiba, továbbá itt vételezhetnek üzemanyagot a hajók.Bíró Csongor – Kacsák és teknősök között érkezik az osztrák üzemanyag (autopro.hu, 2013. 11. 28.)) A kikötő legnagyobb épülete az 1926-1928 között felhúzott 13 emeletes Gabonatárház, a legnagyobb forgalmat pedig jellemzően az 1972-ben átadott konténerterminál és a fémhulladék részleg bonyolítja. A harmadik, legészakibb öblöt 1990-1992 között ásták ki és 2009-2016 között töltötték fel. A helyén raktárak épültek.Bárány Tibor – Volt öböl – nincs öböl... (XXI. kerületi Hírhatár, 2019. 11. 14.)

A csepeli állami kikötő területét már 1930-ban – a XVIII. törvénycikkel meghatározva – Ferencvároshoz csatolták. Ugyan Csepel egésze is már ekkortól szerepet kapott Budapest közigazgatásának különböző változtatási terveiben, azonban az egész, addig megyei város csak 1949 decemberében, a Budapest közigazgatási határainak kiterjesztéséről szóló XXVI. törvénycikkel – mikor is a IX. kerület elvesztette a Csepel-sziget északi csúcsát – vált végül az akkori Nagy-Budapest részévé önállóan, Budapest XXI. kerületeként.

A Szabadkikötő út keleti oldalán, Külső-Ferencváros iparvidékével szemben üzemelt a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek repülőtere, amin 1931. március 29-én landolt a korabeli szenzációsnak tekintett technikai vívmány, a Zeppelin léghajó. A második világháborút követően bolgárkertészet ültetvényei foglalták el, a rendszerváltást követő évtizedekben bozótos cserjés nőtt a parlagon maradt kopár mezőn. A Ráckevei-Duna-ágon a Szabótelep és Gubacsi híd fölött elhelyezkedő Bolgárkertész („Francia”) öböl eredetileg szintén ipari kikötőnek épült, de már évtizedek óta nem használják. Tőle északra az 1970-es években épültek a Szállító utca telephelyei.

A Kádár-korszak nevezetes monopolhelyzetű autókereskedő cégének, a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalatnak a fővárosban kettő átvevő telephelye működött Csepelen: a nagyobb az 1962-ben megnyílt Áfor út 4.-ben (a mai Petróleum utca), a kisebb alapterületű pedig 1972-től a Védgát utca 14. szám alatt. A rendszerváltást követően, 1993-ban szűnt meg.

Itt adták át 2010-ben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep, az „ÉlőDuna projekt” legnagyobb volumenű beruházását.Finisben a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep kivitelezése – Helyszínbejárás a Víz Világnapja alkalmából, épülettár.hu, 2009. április 10.Bardóczi Sándor - Hatszázezer köbméter (Építészfórum, 2010.03.11.)Égető Imre János - Csepeli Központi Szennyvíztisztító telep (vgfszaklap.hu, 2011/09) Ennek keretében 2008-ban a Szabadkikötő út keleti oldalán is, mintegy 3800 négyzetméternyi területen végezhetett régészeti kutatásokat – a szigeten 2004 óta tartó ásatásokon felül – a Budapesti Történeti Múzeum Ős-, és Népvándorlás kori Osztálya, ahol majd száz objektum került elő.

A Csepel-sziget északi részén található, a HÉV vonala és a Duna főága között elterülő 29 hektáros területen, mintegy -en. A Fővárosi Vízművek által üzemeltetett komplex biológiai műtárgy lehetővé teszi, hogy a Budapesten keletkező szennyvizek mintegy 95%-ban biológiailag tisztítva kerüljenek vissza a Dunába.

Szigetcsúcsot 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Szigetcsúcs névre keresztelte át.

Közlekedés A H7-es HÉV nevet viselő Csepeli gyorsvasút 1951-ben indult meg. A logisztikai központ kapuja előtt a töltésen kialakított Szabadkikötő megállóhely kínál gyors kapcsolatot a Boráros térrel, valamint Csepel-Belvárosával. (Alatta halad el a Szabadkikötő és a Csepel-Gyártelep felől a Gubacsi hídon át a Soroksári út rendező vasútállomás irányába a csepeli vontatóvágány.) 1975 óta tárja fel a Szigetcsúcs iparvidékét a 179-es busz. Az 1980-as évektől betér a Szállító utcába, 2018-tól kezdve Csepel központja felé a Wein János út és a Szikratávíró utcán keresztül közlekedik. A Közvágóhíd felé pedig a sziget főútvonalának számító Weiss Manfréd úton át közlekedik.

Jegyzetek

Források

Budapest területének fejlődése 1945-től napjainkig Földtudományi BSc. Térképész – Geoinformatikus szakirány (szakdolgozat) 24. oldal, ELTE tanszéki könyv- és térképtár – 2011.

További információk "Budapest, Csepel-Észak szigetcsúcs beépítése", epiteszforum.hu – 2001. december 19. Sipos Zsolt: A Csepel-Észak szigetcsúcs beépítésének lehetséges területfejlesztési hatásai a szigeten – a „Manhatten” helyett „Víziváros", ELTE doktori konferencia anyaga – 2002 Márton Gyula: A Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő; Műszaki, Bp., 1995 Cseh Valentin: A Nemzeti és Szabadkikötő története a XIX. század végétől napjainkig; Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt., Bp., 2018

Kategória:Budapest városrészei Kategória:Budapest XXI. kerülete