300px|bélyegkép|F5-ös erősségű tornádó Kanadában, Manitoba tartományban A tornádó egy lenyűgöző, ugyanakkor félelmetes természeti jelenség, amelyet érdemes alaposabban megismerni. A tornádók az egyik legpusztítóbb meteorológiai események közé tartoznak, képesek hatalmas károkat okozni az infrastruktúrában, a természetben és az emberi életekben is. Annak ellenére, hogy a tornádók gyakorisága bizonyos földrajzi régiókra, például az Egyesült Államok középnyugati részére jellemző, világszerte előfordulhatnak, és mindenhol rettegést keltenek, ahol csak megjelennek. A tornádók kialakulása, erejük és viselkedésük rendkívül összetett, és ennek megértése fontos a katasztrófák megelőzése, illetve az emberi életek védelme szempontjából.
A tornádó pusztító erejű forgószélben megnyilvánuló meteorológiai jelenség. Jellemzője, hogy a hevesen örvénylő légoszlop a viharfelhőből indul ki, és a földfelszínnel érintkezik. A földet el nem érő felhőtölcsért tubának hívják.
Az elnevezés eredete A tornado az angolból elterjedt nemzetközi szó, amelynek végső eredete vitatott: a források egy része szerint a spanyol tronada ’(menny)dörgés’ szó angol átvétele, amely a tronar ’(menny)dörög’ ige nőnemű befejezett melléknévi igeneve, ez pedig az azonos jelentésű latin TONARE „hangutánzósított” módosulata. Mások szerint a régi spanyol tornar (< latin TORNARE) igéből származik, melynek jelentése ’forog, (meg)fordul’ – ma már nem használják.
Kialakulása bélyegkép|260px|Egy kialakulóban lévő tornádó. Az ormány még nem érte el a talajt, de a föld feletti (alig látható) porfelhőcske már azt mutatja, hogy a forgószél már egészen leér A tornádók kialakulása minden esetben nagyon erőteljes konvektív folyamatokhoz köthető. Konvekciónak a koncentrált, függőleges feláramlást nevezzük, melynek következtében alakulnak ki a szabad szemmel láthatatlan „meleg légelemek” (termikek), az egyszerű gomolyfelhők, vagy akár a nagy kiterjedésű zivatarfelhők, zivatarrendszerek is. Feláramlást több tényező is generálhat: megfelelő mértékű légköri felhajtóerő (pl. intenzív napsütés hatására) összeáramlás, konvergencia (pl. domborzat hatására vagy hidegfront mentén) a szél iránya a magassággal változzon (ezt szélnyírásnak nevezzük, örvénylést tud létrehozni) Ha a zivatarcella belsejében intenzív, és sokáig fennálló konvekció figyelhető meg (ez könnyen megtörténhet, ha a zivatarfelhő nem mozog túl gyorsan, így egy stabil rendszerként működhet, anélkül, hogy a környezetből bekeveredő hideg levegő lecsökkentené az energiáját), valamint légkör különböző rétegei közt nagy hőmérséklet- és páratartalombeli különbség áll fenn (nagy a labilitás), és a szélnyírás is pont megfelelő mértékű, akkor a zivatarfelhő függőleges tengely mentén forogni, rotálni kezd, ún. szupercella alakul ki. A szupercellák hosszú életű, forgó zivatarok, melyekben óriási energiák tudnak hasznosulni. A felhőtető akár 10 km magasságig is felnyúlhat, a felső légkör szintjéig. Ott találhatók a nagy sebességű futóáramlatok (jetek), melyek ha éppen a cella fölött futnak, szívóhatást idéznek elő a felhő belsejében, és a felhő belseje, valamint a környezet levegője között kialakuló nyomáskülönbség miatt örvénylő mozgás alakul ki a felhőtetőtől a felhőalap felé haladva. Ha elég nagy a nyomáskülönbség, az örvény "kiléphet" a felhőből, s megjelenik a "tuba". Ha a tuba leér a felszínre, akkor tornádónak nevezzük.
A tornádók „élete” 300px|bélyegkép|Tornádóképződés fokozatai
Egy tornádó átlagosan 20-30 percig létezik. Ez idő alatt futja be a több fázisból álló életútját. A tornádók kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis, amikor megszületik a felfelé mozgó levegőből (amelyből maga a viharfelhő is kialakul). Ekkor jön létre jellemző tölcsér formája is. A következő fázisban az örvény eléri a földet. Ezután gyorsan következik az ún. érett fázis, a legpusztítóbb időszak. A törmelék, amelyet a földről szívott fel a vákuum, sötétre színezi a tölcsér alsó részét. Az összeesés fázisában a tornádó gyorsan gyengül és kerülete is egyre kisebb lesz. Végül a hanyatló szakaszban az energiáját pazarló módon felélő szörnyeteg gyorsan gyengül, majd eltűnik. A szélsebesség a legvadabb tornádókban túllépheti a 680 km/órát. A leggyorsabb ismert tornádó sebessége 686 km/óra volt.http://wmo1.asu.edu/tornado-highest-recorded-wind-speed-tornado-doppler-radar A tornádók átlagos szélessége 400-500 méter. Általában 60–80 km-en át érintkeznek a felszínnel (a leghosszabb ismert tornádónyom azonban 352,4 km-es), és mindössze néhány óráig léteznek.
A tornádók osztályozása bélyegkép|260px|jobbra|Négyes kategóriájú tornádó pusztítása A tornádók jellemzésére – a szélerősség és a pusztítás mértéke alapján – Theodore Fujita japán meteorológus 1971-ben egy relatív osztályozást dolgozott ki, amit később, az ezredforduló elején (2000-2004) átdolgoztak. Az Egyesült Államokban 2007. február 1. óta a korrigált Fujita-skálát (Enhanced Fujita Scale, EF) használják, ami EF0-tól EF5-ig terjed, és más országok is egyre inkább ezt használják. Magyarországon inkább a Fujita skála a jellemzőbb. Gyakori tévhit, hogy ha nagy átmérőjű egy tornádó, akkor az nagy fokozatot is kaphat. Erre tökéletes ellen-példa a 2007 ben kialakult F5-ös Elie, Manitoba Kanadai tornádó, amely mindössze 250m átmérőjű volt, míg a 4,2 kilométer átmérőjű El Reno tornádó az EF3-as fokozatot kapta.
A korrigált Fujita-skála EF0 (gyenge), Pusztitás: 105–137 km/h – a tetők sérülhetnek, eresz csatornák ledőlnek, a faágak letörnek és a gyenge gyökérzetű fák kidőlnek. (azok a tornádók amiknek nincs bejelentett pusztítása, mindig EF0-sak) EF1 (mérsékelt), Pusztitás: 138–177 km/h – a háztetők felszakadnak, ajtók leszakadnak, ablakok betörnek, a mobil házak felborulnak. EF2 (nagy), Pusztitás: 179–217 km/h – a tetőszerkezetek leszakadnak, a mobil otthonok teljesen elpusztulnak, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, az autók felemelkednek EF3 (erős), Pusztitás: 219–266 km/h – teljes emeletek tűnhetnek el, komoly sérülés nagyobb épületekben (például bevásárlóközpontok), a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, nehezebb gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben. EF4 (katasztrofális), Pusztitás: 267–322 km/h – az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben. EF5 („elképesztő”), Pusztitás: >322 km/h – a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt.http://www.spc.noaa.gov/faq/tornado/ef-scale.html A legutóbbi EF5 tornádó az Egyesült Államokban az Oklahomai Moore városban pusztitott, 2013 Május 20.-án. Ennek oka nem az, hogy ritkábban alakul már ki erős tornádó, hanem az EF skála rendkivüli szigorúsága a régebben használt F skálával szemben: ha a tornádó nem ér rendkivül erősen épitett épületet, és azt nem rombolja le, nem érhet el EF5-ös erősséget, hiába van meg a kellő ereje hozzá. Erre jó példák a 2011. április 27-ei Tuscaloosa-i, amely letarolta majdnem egész Tuscaloosát, de ezek az épületek mind gyengén épitésűek voltak, a 2013. május 31-ei El Reno, amely a valaha mért legszélesebb tornádó és eszméletlen szelei voltak (a Bridge Creek Moore tornádóéval összehasonlithatóak, mely a valaha megfigyelt legerősebb tornádó volt), "mindössze" EF3-at kapott, mert kietlen területen tevékenykedett, és a nemrég történt 2021. december 10-ei Mayfield tornádó, mely a Tuscaoolsa-i-val hasonlóan, gyenge épitésű épületeket rombolt.https://earthsky.org/earth/why-was-el-reno-oklahoma-tornado-downgraded-to-ef-3/
Az eredeti Fujita-skála Hatályon kívül az USA-ban
F0 (gyenge), szélsebesség: 64–117 km/h – a kémények ledőlnek, a faágak letörnek, a gyenge gyökérzetű fák és a közlekedési táblák kidőlnek. F1 (mérsékelt), szélsebesség: 117–180 km/h – a háztetők felszakadnak, a gépjárművek felborulnak vagy menet közben lesodródnak az útról, a faházak összedőlnek. F2 (nagy), szélsebesség: 182–253 km/h – a tetőszerkezetek leszakadnak, a gépjárművek összetörnek, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben. F3 (erős), szélsebesség: 254–332 km/h – a házak összeroskadnak, a kőházak egyik-másik fala kidől, a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, a gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben. F4 (pusztító), szélsebesség: 333–418 km/h – az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben. F5 („elképesztő”), szélsebesség: 420–512 km/h – a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt.http://www.spc.noaa.gov/faq/tornado/f-scale.html
Jellemzői Mozgási sebesség Egy átlagos tornádó 50–60 km/órás sebességgel halad, de minden évben megfigyelnek olyanokat is, amelyek szinte egy helyben állnak, vagy éppen 90–100 km/h sebességgel robognak.
Átmérő
A méret igen változatos lehet. Akadnak mindössze 10 méteresek, de előfordulhatnak több kilométer átmérőjűek is. Átlagos méretük 400-500 méter között van. A legszélesebb ismert tornádó 4,2 kilométer (2,6 mile) széles volt, ezt a tornádót 2013 május 31-én figyelték meg az Oklahomai El Reno mellett.https://en.wikipedia.org/wiki/2013_El_Reno_tornado
Forgás A forgás iránya ugyanolyan, mint a ciklonoknál. Az északi féltekén az óramutató járásával ellenkezően forognak. Ritkán az örvény viselkedhet rendellenesen is: körülbelül száz tölcsérből egy az óramutató járásával megegyezően forog az északi féltekén is, ezek az úgynevezett "anticiklonális" tornádók.
Hogyan emel fel tárgyakat a tornádó 260px|bélyegkép|Kialakulóban lévő tornádó (tuba) Ipolytarnócon (2008. augusztus 24.) Az élőlényeket és tárgyakat a tornádó leginkább oldalirányban hajítja el. Az, hogy az örvény igazán magasba szívja a tárgyakat, elég ritka jelenség, bár vannak olyan felvételek, ahol ez is jól megfigyelhető. Az állatokkal hasonló a helyzet. Leggyakrabban kifelé, a földhöz közel repíti őket a szél, 40-600 méteres távolságra. Néha olyan esetekről is hallani, hogy halak, szalamandrák, békák hullottak az égből. Ilyen úgy fordulhat elő, hogy a tornádó víz felett halad el, és onnan felszippantja az élőlények egy részét.
Szórási távolság 1915-ben egy tornádó kacsák százait ragadta fel, és szórta le mintegy 38 kilométeres távolságban. 1953-ban nagy átázott matracok hullottak az égből, melyeket egy tornádó ragadott el onnan 75 kilométerre. 1991-ben egy tornádó 359 kilométeres távolságra repített el egy papírcsekket.
A felemelt tárgyak maximális súlya Egy tornádó egyszer 15 tonnás gépezetet mozdított el. Hogy ez felemelést vagy elcsúszást jelentett-e, nem lehet tudni. Egy közepes erejű tornádónak nem okoz nehézséget a levegőbe emelni 500–800 kg-os tárgyakat.Masszív tornádó vonatot tép le a sínekről az amerikai Közép-Nyugaton (Hozzáférés: 2011. június 21.)
Karakterisztikák Míg elterjedt rajzokban, filmekben és egyéb médiai platformon a hagyományos "tölcsér" alakú, sötétszürke tornádó, azonban ezek a jelenségek számos formában és színben mutatkozhatnak. Egy megszántott mező közepén kialakult tornádó úgymond barnásabb színt is felvehet a sár és föld miatt, míg a vízen áthaladó tornádó a vízhez hasonló fehér vagy kékes színt fog mutatni, ezzel ellenben ez erős eső és a sötétség szürke és a fekete közötti színeket adja a jelenségnek.