Borisz Abramovics Gelfand (; ; , Barisz Abramavics Helfand) (Minszk, 1968. június 24.–) fehéroroszországi születésű izraeli sakkozó, nemzetközi nagymester, világbajnoki döntős (2012), hatszoros világbajnokjelölt, világkupagyőztes (2009), csapatban sakkolimpiai arany, ezüst és bronzérmes, Európa-bajnoki arany és kétszeres ezüstérmes, a Szovjetunió junior sakkbajnoka (1985), Fehéroroszország kétszeres bajnoka, több szupertorna győztese, sakkszakíró.
A FIDE 2017. áprilisi világranglistáján 2724 Élő-ponttal a világ 30. legerősebb aktív sakkozójának számították. Eddigi legmagasabb pontszáma 2777 volt 2013 novemberében, legjobb világranglista-helyezését 1990 júliusában és 1991 januárjában érte el, amikor Garri Kaszparov és Anatolij Karpov mögött a 3. helyen állt.
1998-ban vándorolt ki Izraelbe, azóta Risón Lecijónban él. Felesége Maya, 2005-ben született lányuk Avital és 2011-ben fiuk Avner.
Többek közt arról ismert, hogy világossal előszeretettel nyit 1. d4-et, sötéttel pedig a szicíliai védelem Najdorf-változatának nagy kedvelője. A taktikai játékkal szemben a pozíciós játékot részesíti előnyben.
Élete és sakkpályafutása Gyermekkora Szülei Abram Ajzikovics és Nella Moiszejevna mérnökök voltak. Négyéves korában kapta meg apjától Jurij Averbah kezdőknek szóló sakk-könyvét, amelyet néhány hónap alatt közösen végigvettek. Hatéves korától járt sakkszakkörbe, ahol öt éven át a neves sakkpedagógus, Eduard Zelkind tanítványa, ezt követően a neves sakkoktató Tamara Golovej, majd a többszörös belarusz bajnok Albert Kapengut tanítványa volt. 1980–1983 között részt vett az exvilágbajnok Tigran Petroszján sakkiskolájának kurzusain.
Első sikerei 1984-ben és 1985-ben (16 és 17 évesen) megnyerte Fehéroroszország felnőtt sakkbajnokságát.
17 éves korában a Szovjetunió ifjúsági bajnoka volt, 1986-ban a 2–3. helyen végzett a minszki nemzetközi versenyen. 1987-ben junior Európa-bajnok. Ez év júliusában került be először a világranglistán a legjobb 100 versenyző közé, 2510 ponttal holtversenyben a 78–82. helyen. 1988-ban négyes holtversenyben az élen végzett az ifjúsági világbajnokságon, a világbajnoki címet azonban Joël Lautier szerezte meg.
1989-ben a Szovjetunió sakkbajnokságának döntőjében holtversenyben a második helyet szerezte meg, ugyanebben az évben megnyerte a Barcza-emlékversenyt, Debrecenben. 1990-ben Kaszparov mögött a második helyen végzett, Linaresben, és ugyancsak második a Dortmundban rendezett szupertornán. Versenyeredményei alapján 1990. júliusban már a világranglista harmadik helyén állt.
Út a világbajnoki döntőig
Először az 1990–93-as világbajnoki ciklusban szerezte meg az indulás jogát, és a Manilában rendezett zónaközi verseny megnyerése után rögtön a világbajnokjelöltek versenyének párosmérkőzéses szakaszáig jutott. Itt a negyeddöntőben attól az angol Nigel Shorttól szenvedett vereséget, aki az elődöntőben Anatolij Jevgenyjevics Karpovot, majd a döntőben a holland Jan Timmant is legyőzve a versenysorozat végén a klasszikus világbajnoki címért mérkőzhetett Garri Kaszparovval.
A következő, 1996-os világbajnoki ciklusban Bielben ismét megnyerte a zónaközi versenyt, és a világbajnokjelöltek versenyének párosmérkőzéses szakaszában az előző eredményéhez képest előrébb lépve ezúttal az elődöntőig (amely egyben a világbajnokjelöltek versenye döntőjének számított) jutott, ahol a versenysorozat végén a FIDE-világbajnoki címet elnyerő Anatolij Karpovtól szenvedett vereséget.
Az 1998-as világbajnoki ciklusban megismételte az előző világbajnokságon elért eredményét, és a világbajnokjelöltek versenyének elődöntőjébe jutott, ahol attól az indiai Visuvanádan Ánandtól szenvedett vereséget, aki a megnyerve a versenysorozatot, a világbajnoki címért mérkőzhetett a címvédő Anatolij Karpovval.
Az 1999-es FIDE-sakkvilágbajnokságon az egyenes kieséses versenysorozatban ismét a világbajnoki címet elnyerő versenyzőtől, ezúttal Alekszandr Halifmantól a rájátszásban szenvedett vereséget a negyedik körben.
A 2000-es FIDE-sakkvilágbajnokságon is a világbajnoki címért játszó versenyzőtől, ezúttal Alekszej Sirovtól szenvedett vereséget a negyedik körben.
A 2002-es FIDE-sakkvilágbajnokságon az egyenes kieséses párosmérkőzéses versenysorozaton a negyeddöntőig jutott, ahol Peter Szvidler rájátszás után ütötte el a továbbjutástól.
A 2004-es FIDE-sakkvilágbajnokságon a rendező ország Líbia volt, amelynek vezetője Moammer Kadhafi diszkriminatív módon nem engedélyezte az izraeli versenyzők indulását, így Gelfand sem tudott résztvenni a versenyen.
A 2007-es sakkvilágbajnokság versenysorozatában a 2005-ös sakkvilágkupán elért 6. helyezésével kvalifikálta magát a világbajnokjelöltek versenyére, ahol először az exvilágbajnok üzbég Rusztam Kaszimdzsanov, majd a korábban már világbajnoki döntőt is játszó angol Gata Kamsky ellen győzött, és ezzel bejutott a nyolc résztvevős világbajnoki döntőbe. A kétfordulós körmérkőzéses döntőben a világbajnoki címet megszerző Visuvanádan Ánand mögött Vlagyimir Kramnyikkal holtversenyben a 2–3. helyen végzett.
A 2012-es sakkvilágbajnokság versenysorozatában a 2009-es sakkvilágkupa megnyerése után a legjobb nyolc versenyző részvételével tartott egyenes kieséses párosmérkőzések sorozatát is megnyerte, ezzel kivívta a jogot, hogy a világbajnoki címért mérkőzhessen a regnáló világbajnok Visuvanádan Ánanddal.
A 12 játszmásra tervezett mérkőzésre 2012. május 10–30. között Moszkvában, a Tretyakov Galériában került sor. A 7. játszmában Gelfand győzelmével előnybe került, de Ánand rögtön a következő játszmában egyenlített, és a mérkőzés végeredménye 6–6 arányú döntetlen lett. A négy rapidjátszmából álló rájátszást Ánand 2,5–1,5-re nyerte, ezzel megvédte világbajnoki címét.
A 2013-as sakkvilágbajnokság versenysorozatában az előző világbajnoki döntő veszteseként közvetlenül a nyolc résztvevős, kétfordulós világbajnokjelöltek versenyén indulhatott, és az 5. helyet szerezte meg.
A 2014-es sakkvilágbajnokság versenysorozatában a kvalifikációs versenyek során a 2013-as sakkvilágkupán a negyedik fordulóban vereséget szenvedett a francia Maxime Vachier-Lagrave-tól, a 2013-as Grand Prix versenysorozaton pedig csak a negyedik helyet szerezte meg, így nem jutott tovább a világbajnokjelöltek versenyére.
Kiemelkedő versenyeredményei Mintegy 40 sakktornát nyert meg, többek közt 1992-ben és 1994-ben a rangos wijk aan zee-i versenyt. 1993-ban Bielben, 1994-ben Dos Hermanasban, 1995-ben Belgrádban, 1996-ban Tilburgban, 1999-ben Malmőben győzött, 2004. decemberben a pamplonai versenyt nyerte meg.
Év Helyszín Verseny + − = Eredmény Helyezés 1983 Minszk 13. Szokolszkij-emlékverseny 7 0 9 11½/16 1 Fehéroroszország bajnoksága 4 5 7 7½/16 10—12 1985 Jūrmala Szovjetunió junior sakkbajnoksága 9/11 1 1986 Minszk Nemzetközi verseny6 2 3 7½/11 2—3 1987 Ungvár Fiatal mesterek össz-oroszországi versenye6 2 7 9½/152—3 Norilszk Szovjetunió bajnoksága 7/111—4 Halle Nemzetközi verseny4 4 5 6½/13 8 1987/88 Junior sakk-Európa-bajnokság 11 1 1 11½/131 1988 Vilnius 5 0 10 10/151—2 Klaipėda 56. szovjet bajnokság (1. liga) 6 1 9 10½/16 1—2 Amszterdam OHRA-B verseny 6½/9 1—3 Adelaide Junior sakkvilágbajnokság 7 2 4 9/13 1—4 1989 Debrecen 5 1 4 7/10 1 Odessza 56. szovjet bajnokság 4 2 9 8½/15 2—5 Palma de Mallorca Nemzetközi verseny7 0 3 7½/9 1 1990 Linares 8. nemzetközi verseny6 2 3 7½/11 2 Újvidék 29. sakkolimpia 3 0 6 6/9 Manila Zónaközi verseny 5 0 8 9/13 1—2 Dortmund 18. nemzetközi verseny6 0 5 8½/11 2 1991 Belgrád Nemzetközi verseny6 2 3 7½/11 1 Linares 9. nemzetközi verseny 4 6 3 5½/13 12 1991/1992 Reggio Emilia 34. nemzetközi verseny6 2 3 5½/9 2—3 1992 Wijk aan Zee Nemzetközi verseny4 0 9 8½/13 1—2 Linares 10. nemzetközi verseny4 3 6 7/13 5—7 Moszkva Aljechin-emlékverseny 3 1 3 4½/7 1—2 1993 Biel Zónaközi verseny 5 0 8 9/13 1 Linares 11. nemzetközi verseny2 6 5 4½/13 13 1994 Wijk aan Zee Világbajnokjelölti párosmérkőzés Michael Adams ellen 3 1 4 5/8 Moszkva 31. sakkolimpia 3 2 6 6/11 Linares 12. nemzetközi verseny1 3 9 5½/13 11 Világbajnokjelölti párosmérkőzés (elődöntő) Borisz Kramnyik ellen 2 1 5 4½/8 1995 Világbajnokjelölti párosmérkőzés (döntő) Anatolij Karpov ellen1 4 4 3/9 Biel Nemzetközi verseny3 1 9 7½/13 3—4 1996 Jereván 32. sakkolimpia 2 0 8 6/10 Bécs Nemzetközi verseny 2 0 7 5½/9 1–2 1997 Biel Nemzetközi verseny2 1 7 5½/10 3 1998 Polanica Zdroj35. Rubinstein-emlékverseny 4 0 5 6½/9 1 1999 Malmö 5 0 4 7/9 1 Las Vegas FIDE-sakkvilágbajnokság / 2000 Biel Nemzetközi verseny1 1 8 5/10 4—5 Hanti-Manszijszk 2000-es sakkvilágkupa D csoport Negyeddöntő Je Csiang-csuan ellen Elődöntő Visuvanádan Ánand ellen 1 1 0 0 1 0 4 0 2 3/5 1/2A rájátszásban győzött 1½ : ½ 1/2A rájátszásban vesztett 1½ : 2½ 2—32. hely a Władysław Tkaczew elleni győzelem után Polanica ZdrojNemzetközi verseny4 0 5 6½/9 1 2001 Asztana Nemzetközi verseny2 1 7 5½/10 3 Biel Nemzetközi verseny1 1 8 5/10 3 2002 Bled 35. sakkolimpia2 0 6 5/8 2004 Pamplona 14. nemzetközi verseny4 0 3 5½/7 1 Calvià 36. sakkolimpia 2 1 8 6/11 2005 Bermuda Nemzetközi verseny2 0 8 6/10 1—2 Biel Nemzetközi verseny2 0 8 6/10 1—2 2006 Wijk aan Zee Nemzetközi verseny3 2 8 7/13 5—6 Torino 37. sakkolimpia 2 1 6 5/9 Moszkva 1. Tal-emlékverseny 2 1 6 5/9 4 2007 Eliszta 2007-es sakkvilágbajnokság (világbajnokjelöltek mérkőzései) Rusztam Kaszimdzsanov (első kör) Gata Kamsky (második kör) 0 2 0 0 6 3 3/6 3½/5Rájátszásban győz Kaszimdzsanov ellen 2½ : ½ Mexikó 2007-es sakkvilágbajnokság 3 1 10 8/14 2—3 Moszkva 2. Tal-emlékverseny 0 0 9 4½/9 3—6 2008 Wijk aan Zee Corus sakktorna, nemzetközi verseny1 4 8 5/13 12—14 Szocsi 2. Grand Prix 1 3 9 5½/13 12 Moszkva 3. Tal-emlékverseny 1 0 8 5/9 2—5 Drezda 38. sakkolimpia 5 0 5 7½/10 2 2009 Nalcsik 4. Grand Prix 3 3 7 6½/13 6—7 Bázna 3. nemzetközi verseny 2 0 8 6/10 2 Biel 42. nemzetközi verseny 0 2 8 4/10 5 Jermuk 5. Grand Prix 5 2 6 8/13 2—3 Moszkva 4. Tal-emlékverseny 1 1 7 4½/9 6
Hanti-Manszijszk 2009-es sakkvilágkupa 1. kör: А. Obudcsuk 2. kör Farrukh Amonatov 3. kör: Polgár Judit 4. kör: Maxime Vachier-Lagrave Negyeddöntő: Dmitrij Jakovenko Elődöntő: Szergej Karjakin Döntő: Ruszlan Ponomarjov 1 1 1 0 0 2 0 0 0 1 0 0 0 0 1 1 0 2 2 0 4 1½/2 1½/2 1/2Rájátszásban győzött 2½/3 (rapidjátszma) 1/2Rájátszásban győzött 3½/6 (2–2 a rapidjátszmákban és 1½– ½ villámsakkban) 1/2 2/2 2/4Rájátszásban győzött 5/8 (2–2 rapidsakkban és 3–1 villámsakkban) 2010 Bursa 2009-es sakkcsapat világbajnokság 1 2 4 3/7 Linares 27. nemzetközi verseny 0 2 8 4/10 4—6 Dagomesz17. orosz csapatbajnokság (Premier Liga az ШСМ-64 Moszkva csapatában; 1. tábla) 1 0 5 3½/6 Csapatban 1. helyezés. Asztrahán 6. Grand Prix 1 2 10 6/13 10—11 Medgyes 4. nemzetközi verseny 3 2 5 5½/10 3 Amszterdam 4 0 6 7/10 Hanti-Manszijszk 39. sakkolimpia 1 1 7 4½/9 Csapatban 3. helyezés. Plovdiv Klubcsapatok Európa-kupája (az ШСМ-64 Moszkva csapatával; 1. tábla) 1 1 5 3½/7 Moszkva 5. Tal-emlékverseny 2 4 3 3½/9 8 2011 Kazany Világbajnokjelöltek versenye Negyeddöntő Sahrijar Mamedjarov ellen Eldőöntő Gata Kamsky ellen Döntő Alekszandr Griscsuk ellen 1 0 1 0 0 0 3 4 5 2½/4 2/4 3½/6 Rájátszásban győzött: rapidsakkban 2–2 (+1 −1 =2), villámsakkban 2–0 2012 Moszkva Mérkőzés a világbajnoki címért 1 1 10 6/12 Vesztett a rájátszásban 1½–2½ arányban. London Grand Prix-verseny 4 1 6 7/11 1—3 Taskent Grand Prix-verseny 0 2 9 4½/11 10 2013 London Világbajnokjelöltek versenye 2 3 9 6½/14 5 Párizs/Szentpétervár Aljechin-emlékverseny 2 0 7 5½/9 1—2 Moszkva Tal-emlékverseny 3 0 6 6/9 1 Párizs Grand Prix-verseny 4 1 6 7/11 1—2
Eredményei csapatban Sakkolimpiák 1990–2014 között három ország (Szovjetunió, Fehéroroszország, Izrael) csapatában 11 sakkolimpián vett részt, amelyeken csapatban egy arany, egy ezüst és egy bronzérmet, ezen felül egyéniben még egy ezüstérmet szerzett.