Reguly Antal (/'ɾɛguli/) (Zirc, 1819. július 11.familysearch.org Reguly Antal római katolikus keresztelője – Zirc – Veszprém – Buda, 1858. augusztus 23.) nyelvész, néprajzkutató, térképész, a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A finnugor népek körében gyűjtött nyelvészeti, néprajzi és folklóradatokat. Elkészítette az Észak-Urál néprajzi-földrajzi térképét. Magyarországon a palócok között végzett néprajzi, embertani kutatásokat. Itthon elsők között használta a fényképezés technikáját a néprajzi terepmunkában.
Életpályája Gyermekkora, tanulmányai Római katolikus családban született. Apja, Reguli István (1782–1857)Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Reguli István jogász, a zirci ciszterci apátság ügyvédje, Pápáról származott, jómódú iparoscsaládból. Anyja Ettl Alojzia (1785–1870),Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Reguli Istvánné Ettl Alojzia anyai nagyszülei a veszprémi Fekete Sas gyógyszertár tulajdonosai, Ettl Stanislaus gyógyszerész és Moysichours Friderika voltak.https://www.familysearch.org/en/tree/pedigree/landscape/GLFK-WLH A zirci ciszterci apátsághoz szoros szálak fűzték Regulyt, nemcsak azért, mert édesapja magas rangú tisztviselő volt a rend szolgálatában, hanem mivel keresztapja Dréta Antal apát volt, és az apáti székben őt követő Villax Ferdinád, aki szintén Pápáról származott, és édesanyja Reguly-lány volt, egész életében támogatta Reguly tanulmányait, utazásait, kutatásait.
Reguly Antal iskoláit Zircen kezdte, majd a ciszterci rend székesfehérvári gimnáziumában tanult. A hatodik osztályt Nagyszombatban végezte. Ezután 1834–1836 között Győrben bölcsészettudományt, 1836–1839 között a pesti egyetemen jogot tanult. Tanárai közül pályájára legnagyobb hatással Maár Bonifác pannonhalmi bencés szerzetes, a győri akadémia történelemtanára volt.
Egyetemi évei alatt bontakozott ki az utazás iránt vágya: édesapja és Villax Ferdinád támogatásával 1837 nyarán egy hónapot Bécsben és környékén töltött, a következő nyári szünetben több felvidéki bányavárost keresett fel. Miután 1839-ben Pesten befejezte tanulmányait, haza sem látogatott, hanem júliusban ismét útnak indult.
Nyugat-európai utazása A 20 éves Reguly Antal, friss jogi diplomával a kezében, szülei és pártfogója, Villax Ferdinánd zirci apát jóvoltából nyugat-európai utazásra indulhatott. Útlevele négy hónapra szólt. Utólag nehéz megállapítani, hogy pontosan mi volt a célja az utazásnak: világlátás, továbbtanulási lehetőség keresése vagy más, az mindenesetre biztos, hogy ez az út gyakorlatilag Reguly „életútjává” vált. Munkássága azzal a nyolc éves utazással írható le, amivé ez a nyári kirándulás alakult. Cseh- és németországi kalandjairól még részletes beszámolót küldött haza Hamburgból, ám ugyanekkor – bocsánatkérő hangnemben – közölte, hogy északra vágyik, ezért Svédországba utazik. Stockholmból pedig már Finnország és Szentpétervár meglátogatását tervezte (és kért ehhez további anyagi támogatást). A Svéd Királyi Könyvtárban találkozott a finn nemzeti mozgalom egyik vezéralakjával, Adolf Ivar Arwidssonnal. Az emigrációban élő tudós keltette fel Reguly nyelvészeti érdeklődését, ő hívta fel figyelmét a magyar és a finn nyelv feltételezett rokonságára. A reformkori ifjú lelkesen vetette bele magát a tanulásba, a magyar nyelv rokonságának feltárásába, melyben az anyanyelv fejlesztésére is új lehetőségeket remélt.
Finnországban Finnországba utazott hát, hogy a megtanulja a finn nyelvet, megismerje a finn kultúrát. 1839. november 8-án lépett finn földre, és 1841. május 24-én hagyta el azt. A nemzeti romantika eszméi Finnországban is az anyanyelv és a népköltészet felé fordították az érdeklődést. Ennek legismertebb, emblematikus eredménye a Kalevala első változatának megjelenése volt 1835-ben. Az Elias Lönnrot által gyűjtött folklóralkotások, melyeket ő maga szerkesztett egy művé, a mai napig meghatározó elemét jelentik a finn kultúrának. Reguly Antal is a hatása alá került: az első magyar fordításrészleteketRégi Kalevala (Reguly Antal fordítástöredéke). Közzéteszi, a bevezetőt és a jegyzeteket írta A. Molnár Ferenc. Magyar-Finn Kulturális Egyesület, Kecskemét, 1985. neki köszönhetjük. Ugyancsak ez inspirálhatta folklórgyűjtésre is. A telet Helsinkiben töltötte, ahol nemcsak a svéd és a finn nyelvet tanulta, hanem a nyelvhasonlítás korai műveit: Sajnovics JánosSajnovics János: Demonstratio idioma ungarorum et lapponum idem esse. Regiae scientiarum societati danicae praelecta et typis excusa Hafniae. Anno MDCCLXX (2. kiadása: Nagyszombat, 1771. (Magyar fordítások: Demonstratio. Sajnovics János bizonyítása. A magyar és a lapp nyelv azonos; ford. Constantinovitsné Vladár Zsuzsa, szerk. Szíj Enikő; ELTE, Budapest, 1994. (Bibliotheca Regulyana 2.); Szemléltetés. A magyar és a lapp nyelv azonos; ford. Braejer Flóra; Két Hollós, Budapest, 2014 (az eredeti hasonmásával); Bizonyítás: a magyar és a lapp nyelv azonos, 1770. A koppenhágai demonstratio. A koppenhágai kiadás hasonmása magyar fordítással. Ford., tan. Constantinovitsné Vladár Zsuzsa, szerk. Szíj Enikő. (Bibliotheca Regulyana 7.) Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete, Budapest, 2021.) és Gyarmathi SámuelGyarmathi Sámuel: Affinitas linguae hungaricae cum linguis fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabularia dialectorum tataricarum et slavicarum cum hungarica comparata. Göttingae, 1799. (Magyarul: Affinitas – A magyar nyelv grammatikailag bizonyított rokonsága a finn eredetű nyelvekkel. Bibliotheca Regulyana 3. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 1999.) munkáit is tanulmányozni kezdte. 1840 tavaszán az ország belső részébe utazott, hiszen a tengerparti területeken elsősorban a svéd nyelv dominált, a beszélt finn nyelv tanulásával a falvakban tudott haladni. Laukaa település Leppävesi részén, a Juntunen család birtokán töltött egy hónapot, majd átköltözött barátjához, Wolmar Schildt-Kilpinen orvoshoz, annak Ahlbacka nevű birtokára. Ebben az időszakban kezdte papírra vetni addigi és új tapasztalatait Finnlandi Uti JegyzetekReguly Antal: Finnlandi Uti Jegyzetek. MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Tört. Földr. 4r. 25. https://regulyarchivum.hu/content/entity~t-2abc96~sa.e-350.html című füzeteiben. Finn barátai, támogatói megelőzött bizalommal a Finn Irodalmi Társaság tagjává választották.
A hóolvadás után észak felé indult, gyakorlatilag körbeutazva Finnországot. A nyári napforduló már Lappföldön érte. Regulyt minden érdekelte, így Lars Levi Laestadius evangélikus lelkésznél, aki a kor ismert botanikusa is volt, a nyelvtanulmányokon túl a biológiai, régészeti, néprajzi adatokat is szorgosan feljegyezte. Az őszt és a telet elsősorban számi nyelvtanulmányokkal és nyelvhasonlítással töltötte Vaasa városában.
Ha Reguly Antal másfél éves finnországi tartózkodása után hazatért volna, akkor is rengeteget tett volna a magyar nyelv rokonságának kutatása ügyében. A teljes életmű tükrében azonban ezt az időszakot inkább a felkészülés, az útkeresés jellemzi, ami nemcsak tudományos felkészülést, hanem lelki-szellemi érést is jelentett. Vaasából írott leveleiből jól érzékelhető vívódása: térjen-e haza, ahogy szülei és a zirci apát elvárja, és a jól előkészített jogászi életpályára lépve építse karrierjét, vagy az újonnan felfedezett tudósi létformát válassza, annak szellemi kihívásaival, de az anyagi bizonytalansággal. A pénzhiányt alaposan megismerte már ekkor, de lelkesedése a tudományért győzött: döntött, hogy a tudományos kutatásnak szenteli életét. Sajnovics János és Gyarmathi Sámuel munkáit az újabb szakirodalom és saját tapasztalatai miatt egyre kritikusabban forgatta, svéd és finn nyelvtudása egyre javult, elmélyült a számi nyelv tanulmányozásában is. Haza írt leveleiből több megjelent magyar nyelven korabeli lapokban.Reguly Antal levelei. Athenaeum 1841: 577–583, 593–599; 1842: 72–78, 89–91, 709–716. https://regulyarchivum.hu/content/list-entity~t-2abc96~d-%5Ba-20,a-21,a-61,%5D~f-%5Ba-20:!null%5D~b-27~sa.p-1.or-%5B20-asc,21-asc%5D.html A finnugor nyelvrokonságról szerzett ismeretei arra ösztönözték, hogy tanulmányait Szentpéterváron folytassa, és a magyar nyelv rokonságát minél keletebbre keresse, Oroszország belseje felé. Erre a Magyar Tudományos Akadémia is bátorította, hiszen ígéretet kapott kutatásának anyagi támogatására. Észtországon keresztül utazott Helsinkiből Szentpétervár felé. Útközben a vótok között folklórgyűjtést végzett.Haltsonen, Sulo: Antal Reguly: Vatjalaismustiinpanot (Aufzeichnungen über die Woten) 1841. Journal de la Société Finno-Ougrienne (Suomalais-Ugrilaisen Seuran Aikakauskirja) 1958(60): 5–62. (Magyarul: Reguly Antal vót gyűjtése 1841-ből. Nyelvtudományi Közlemények 1858(60): 269–274. https://archive.nytud.hu/nyk/reg/060.pdf)
Oroszországi kutatóútja Szentpéterváron Reguly jó ajánlólevelekkel és hatalmas tudásvággyal érkezett Szentpétervárra. A tudományos élet jeles képviselői segítették felkészülését. Legfőbb pártfogója az észtországi születésű, balti német polihisztor Karl von Baer (oroszul Karl Makszimovics Ber) volt, aki egész oroszországi tartózkodása alatt támogatta. Szoros kapcsolatba került Balugyánszky Mihály udvari tanácsossal. A magas rangú, magyar származású jogász és családja biztos menedéket nyújtott Regulynak nemcsak a mindennapokban, hanem a nehézségek (pl. betegség) idején is. Két, tanulással – anyagi gondok között – töltött év alatt Reguly áttanulmányozott mindent, amit fontosnak tartott a magyarság és a magyar nyelv eredete kérdésében: történeti, régészeti, nyelvészeti könyveket olvasott, térképeket tanulmányozott. Antropológiai és néprajzi előtanulmányokat folytatott, megtanult oroszul, tanulmányozta a csuvas és a keleti finnugor nyelveket. Meggyőződésévé vált, hogy ha valahol érdemes keresni a magyar nyelv rokonságát, az csak a finnugor nyelvek körében lehet, a többi nyelvcsaláddal a magyar nyelv nem eredete szerint rokon, a meglévő hasonlóságok másban gyökereznek. Legnagyobb reményt a legkeletibb finnugor népek: a hantik és a manysik felkereséséhez fűzött.
Reguly egyre komolyabb terveiről a Magyar Tudományos Akadémia is értesült, és a kutató támogatását terveinek részletezéséhez kötötte. 1842. május 2-án érkezett meg Toldy Ferenchez Reguly „Jelentése”, melyben tudományos terveiről számolt be. Az írás osztatlan sikert aratott az akadémia berkein belül, így az MTA Reguly anyagi támogatása mellett döntött. A valós anyagi támogatás azonban sokáig váratott magára; Reguly már a manysik között kutatott, mikor Magyarországról jelentősebb mennyiségű pénzt kapott.
1843 őszén ugyanis Reguly Karl von Baer személyes kölcsönéből elindult, hogy rövid kutatást végezzen a manysik között, és tudományos munkájával érjen el további anyagi támogatást. 1843. október 9-én indult el Szentpétervárról, október 27-én érkezett Kazanyba, a Volga-vidék központjába. Megismerkedett a helyi tudósokkal, nyelvészeti és néprajzi írásokat szerzett be. Találkozott a helyi papi szeminárium diákjaival, oktatóival is, és előkészületeket tett arra, hogy a visszaúton hatékony kutatásokat végezzen. November 8-án továbbutazott Permbe, ahol többek között térképeket és településlistákat szerzett be.Gulyás Zoltán: A Laszkij-féle permi térkép digitális fakszimileváltozata. Geodézia és Kartográfia 2019(71): 14–19. https://epa.oszk.hu/03200/03288/00014/pdf/EPA03288_geodezia_kartografia_2019_02_014-019.pdf Útja során benyomásokat szerzett az udmurtokról (votjákok) és a baskírokról.
Az Urál-vidéken