Események Január január 5. – A magyar titkosrendőrség elfogja Révai József (politikus) baloldali írót és politikust, az egykori Vörös Újság alapító főszerkesztőjét, mert kommunista szervezkedés vádjával gyanúsítja. január 7. – Zágrábban bombamerényletet követnek, egy raktár ellen. Rövid időn belül ez a harmadik támadás. január 15. – Olasz repülőraj szeli át sikeresen az óceánt, megérkezik Rio de Janeiróba január 17. – Joseph Goebbels a Frontharcosok Házában tartott beszédében meghirdeti a „Késhegyig menő harcot” a hatalomért. január 21. – Az Európai Bizottság utolsó ülésén 3 egyenként 11 tagú bizottság felállításáról döntött. Az első a leszerelés előkészítéséről, a második az európai agrárállamok termésfeleslegeinek elhelyezéséről, a harmadik a mezőgazdasági államok hitelkérdésével fog foglalkozni. január 22. – Francia kamara leszavazta a Steeg-kormányt, mert a gabonaár-stabilizációs törvény kiszivárogtatásával tőzsdei manipulációkra adott alkalmat. január 24. – Mahatma Gandhit és 30 társát Indiában kiengedik a börtönből.Pesti Hírlap 1932 évi Nagy Naptára / 44. oldal január 25. – Bécsben aláírják az osztrák-magyar barátsági és választott bírósági szerződést. január 27. – Pierre Laval miniszterelnökségével megalakul az új kormány Franciaországban. január 31. – I. Sándor jugoszláv király Zágrábba utazik, ahol felrobbantják a királyhű „Ifjú Jugoszláv” egyesület helyiségét.
Február február 3. – Új-Zéland körzetét 7,9-es (Richter-skála) erősségű földrengés rázza meg. Sok település, egyebek közt Napier is megsemmisül. február 5. A Duce ellen tervezett bombamerényletet hiúsítanak meg Olaszországban. Az anarchistát (Giru) letartóztatják. A népjóléti minisztériumban lefolyt vizsgálat során 16 fegyelmi eljárást indítottak - számolt be a magyar parlamentben a vizsgálóbiztos.Pesti Hírlap 1932 évi Nagy Naptára / 34. oldal február 10. – Új-Delhi lett India fővárosa február 14. – Spanyolországban lemond a Dámaso Berenguer vezette kormány. február 18. – Spanyolországban Juan Bautista Aznar Cabañas tengernagyot bízzák meg kormányalakítással. február 20. – Bécsben két volt albán csendőr sikertelen merényletet követ el I. Zogu albán király ellen. február 24. – A magyar nagykövet tiltakozó jegyzéket ad át Jugoszlávia kormányának Belgrádban, a néhány nappal korábban lezajlott zágrábi magyar-ellenes tüntetések, és a magyar konzulátus ellen elkövetett bombamerénylet miatt. február 26. – Az olasz-francia flottatárgyalásokon közvetítő szerepet betöltő brit külügyminiszter Rómába érkezik. február 27. – Az olasz-francia flottatárgyalásokon Rómában elvi megegyezés születik.
Március március 18. – A német kormány a német–osztrák vámunió mellett dönt. március 19. - Legalizálják Nevada államban a szerencsejátékot. március 23. Francia, olasz és csehszlovák tiltakozás a tervezett német–osztrák vámunió kapcsán, amely szerintük nemzetközi egyezményeket sért. Indiában kivégzi a brit kormány a felszabadítási mozgalom három vezetőjét (Bhagat Singh, Shivaram Rajguru, Sukhdev Thapar). március 27. – A Steinherz Rudolf-gyilkosság március 31. – Földrengés pusztít Közép-Amerikában, a nicaraguai főváros Managua körzetében. Közel 2000 halott.
Április április 12. – A spanyol választásokat a köztársasági pártok döntő fölénnyel megnyerik április 14. – Spanyolországban megbukik a monarchia, Madridban kikiáltják a Második Spanyol Köztársaságot és Niceto Alcalá-Zamora vezetésével megalakul az ideiglenes kormány. (XIII. Alfonz spanyol király elhagyja az országot, aki végül Olaszországban telepedik le.) április 15. – Az Alfonz herceg cirkáló Marseille-be, száműzetésének első állomására szállítja a trónfosztott XIII. Alfonz királyt. (Nem mond le a trónról, egyszerűen csak átmenetileg felfüggeszti a tevékenységet.) április 22. – Ausztria, Nagy-Britannia, Dánia, Németország, Olaszország, Svédország valamint az Egyesült Államok elismeri a Spanyol Köztársaságot.
Május május 11. A bécsi Creditanstalt bejelenti a csődöt – az európai pénzügyi válság kezdete. Jugoszláviában életbe lép a dinár stabilizációjáról szóló törvény. (Az állami deflációs politika kezdete.) május 15. – XI. Piusz pápa kiadja a „Quadragesimo anno” kezdetű enciklikát. május 19. – Aláírják a magyar-olasz kereskedelmi szerződést.
Június június 13. – Először rendezik meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat. június 15. – Aláírják a szovjet-lengyel barátsági szerződést és kereskedelmi együttműködést.
Július 200px|bélyegkép|jobbra|Endresz György átrepülte a Csendes-óceánt július 13. Németországban a kormány bankzárlatot léptet életbe. Háromnapos bankzárlatot rendel el a magyar kormány. (Előbb július 23-áig, majd augusztus 14-éig korlátozták a betétkifizetéseket.) július 15. – Endresz György és Magyar Sándor átrepüli a Csendes-óceánt. július 29. – A német kormány megállapodásra jut az angol, és amerikai bankok képviselőivel, akik nem mondják fel német kölcsöneiket.
Augusztus augusztus 4. – Az Országgyűlés elfogadja azt a törvényt, amely alapján a pénzügyminiszter az államháztartás egyensúlyának garantálása érdekében a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendeleteket hozhatott. augusztus 19. Francia kölcsön Magyarországnak, amely megmenti az összeomlástól az országot. Lemond Bethlen István miniszterelnök és kormánya.
augusztus 21. – Almásy László és Zichy Nándor első felfedező útja repülőn - 1931. augusztus 21 augusztus 24. – Horthy Miklós kormányzó Károlyi Gyula külügyminisztert nevezi ki miniszterelnökké. augusztus 31. – A magyar kabinet elrendeli az állami alkalmazottak fizetésének csökkentését.
Szeptember szeptember 3. – A Jugoszláv Királyságban bevezetik az ún. oktrojált alkotmányt. (Kinyilvánítja ugyan a polgári jogokat, de tilos pártok szervezése területi és vallási alapon. Az országgyűlés kétkamarás, a szenátus felét a király nevezi ki. A választások nem tilosak.) szeptember 13. – Robbantásos terrorcselekmény a biatorbágyi vasúti viaduktnál. (A cselekménnyel először a kommunistákat vádolják, ezért 19-én bevezetik a statáriumot, amely 1932. október 10-éig tart.) szeptember 18. – Japán csapatok megkezdik Mandzsúria elfoglalását. szeptember 29. – A magyar kormány kötelezővé teszi az ötezer pengőt meghaladó külföldi tartozások és követelések bejelentését a Nemzeti Banknál.
Október október 17. – A Szovjetunióban egy megjelent állásfoglalás értelmében teljesen megszüntetik a magán-kereskedelmet.
November november 8. Parlamenti választások a Jugoszláv Királyságban, amelyet az ellenzék bojkottál. Tomáš Masaryk csehszlovák elnök egymillió koronás ajándékából megalakul a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, közismert nevén a Masaryk Akadémia.
December december 5. – Sztálin miniszterelnökének rendeletére Moszkvában felrobbantották a Megváltó Krisztus-székesegyházat. december 22. – Magyarország érc- és devizakészleteinek kimerülése miatt a kormány megtiltja a külföldre szóló kifizetéseket.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1931-ben 1931 a filmművészetben február 14. – Bemutatják a Lugosi Béla által játszott Dracula filmet. szeptember 25. – Bemutatják az első magyar hangosfilmet (Kék bálvány;). 1931 az irodalomban József Attila: Döntsd a tőkét, ne siránkozz Kuncz Aladár: Fekete kolostor Radnóti Miklós – Újmódi pásztorok éneke május – Károlyi Mihály befejezi a Tiétek a föld című röpiratát. november 29., Debrecen: Az Ady Társaság előadói estje a Déri Múzeumban öt népi íróval (Illyés Gyula, Németh László, Erdélyi József, Szabó Lőrinc, Kodolányi János). 1931 a jogalkotásban 1931 a légi közlekedésben 1931 a sportban Az Újpest nyeri az NB1-et. Ez a klub második bajnoki címe. 1931 a tudományban 1931 a vasúti közlekedésben 1931 a zenében Erdélyi táncok (Bartók) megírásának időpontja
Születések január 5. – Alfred Brendel osztrák zongorista († 2025) január 5. – Robert Duvall Oscar-díjas amerikai színész († 2026) január 6. – Ferenczi Imre magyar folklórkutató, a történettudományok (néprajz) kandidátusa († 1989) január 12. – Palásthy György Balázs Béla-díjas magyar filmrendező († 2012) január 14. – Caterina Valente olasz táncosnő, énekesnő, színésznő († 2024) január 17. – James Earl Jones Oscar-díjas amerikai színész († 2024) január 19. – Schubert Éva Kossuth-díjas magyar színésznő († 2017) január 24. – Kötél Zsuzsanna Jedlik Ányos-díjas magyar mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő († 2020) január 29. – Mádl Ferenc magyar jogász, politikus, köztársasági elnök († 2011) február 5. – Juhász Bertalan magyar építőmérnök († 2001) február 8. – James Dean amerikai filmszínész († 1955) február 14. – Csurgai Lajos magyar vegyészmérnök, gazdasági mérnök, nehézipari miniszterhelyettes (1977–1980) († 2007) február 17. – Kondor Béla, kétszeres Munkácsy-díjas magyar festőművész, grafikus († 1972) február 18. – Toni Morrison irodalmi Nobel-díjas amerikai író, szerkesztő és egyetemi tanár († 2019) február 21. – Huzsvár László, a Nagybecskereki egyházmegye első püspöke († 2016) február 24. – Dominic Chianese olasz származású amerikai színész, énekes, zenész március 2. – Mihail Gorbacsov SZKP-főtitkár, a Szovjetunió egykori elnöke († 2022) március 20. – Avar István Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2014) március 22. – William Shatner amerikai színész március 26. – Leonard Nimoy amerikai színész († 2015) március 27. – Novák Ferenc Kossuth-díjas magyar koreográfus, rendező, etnográfus, a nemzet művésze († 2024) március 30. – Szokolay Sándor Kossuth-díjas magyar zeneszerző († 2013) április 2. Alexandru T. Balaban román kémikus, matematikus, az MTA tagja Farkas Gábor főiskolai tanár, levéltáros, levéltár-igazgató († 2015) Hevesi István olimpiai bajnok vízilabdázó († 2018) április 4. – Hacser Józsa kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2014) április 19. – Ember Mária magyar író, újságíró, műkritikus († 2001) április 23. – Petro Vasziljovics Balabujev ukrán repülőmérnök, repülőgép-tervező († 2007) április 27. – Igor Davidovics Ojsztrah orosz hegedűművész († 2021) április 29. – Hédervári Péter geológus, amatőr csillagász, író, újságíró († 1984) május 1. – Jánky Béla költő, műfordító, ifjúsági szerző, közíró, szerkesztő († 2009) május 4. – Balla Demeter Kossuth-díjas magyar fotográfus, a nemzet művésze († 2017) május 8. – Hofer Miklós magyar építész († 2011) május 10. – Szurcsik János magyar festőművész május 10. – Ettore Scola olasz filmrendező és forgatókönyvíró († 2016) május 14. – Huszárik Zoltán magyar filmrendező, grafikus († 1981) május 21. – Géczy Dorottya Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2023) május 29. – Hoffmann Tamás magyar etnográfus, muzeológus († 2007) június 3. – Raúl Castro kubai katonatiszt, politikus június 14. – Abody Béla magyar író († 1990) június 16. – Eörsi István magyar író († 2005) június 17. – Szabó János újságíró, lapszerkesztő, főszerkesztő († 2018) június 24. – Bárány Árpád olimpiai bajnok magyar vívó június 27. – Martinus Veltman Nobel-díjas holland fizikus († 2021) július 9. – Krencsey Marianne magyar színművésznő († 2016) július 10. – Alice Munro irodalmi Nobel-díjas kanadai író († 2024) július 14. – Boross László magyar biokémikus, egyetemi tanár († 2012) július 16. – Toró Tibor romániai magyar fizikus, az MTA tagja († 2010) július 22. – Guido de Marco máltai jogász, politikus, köztársasági elnök († 2010) augusztus 17. – Ruha István hegedűművész († 2004) augusztus 18. – Keleti Éva Kossuth-díjas magyar fotográfus († 2026) augusztus 20. – Gyevát Gyula magyar ökölvívó († 2001) augusztus 26. – Markovits Kálmán kétszeres olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 2009) szeptember 9. – Latinovits Zoltán Kossuth-díjas magyar színész († 1976) szeptember 12. Ian Holm angol színész († 2020) Silvia Pinal mexikói színésznő († 2024) szeptember 17. – Anne Bancroft Oscar-díjas amerikai színésznő († 2005) szeptember 19. – Mészáros Márta Kossuth-díjas magyar filmrendező szeptember 21. – Larry Hagman amerikai színész (Dallas) († 2012)