bélyegkép|300px|Tibeti szerzetesek kínai őrizetben 2008 áprilisában A 2008-as tibeti zavargások 2008. március 10-én demonstrációkkal kezdődtek. Ez a tibeti felkelés napja, amikor a 49 évvel ezelőtti sikertelen, a pekingi kommunista uralom ellen indított 1959-es tibeti felkelésre emlékeznek. A mostani zavargásokat politikai kommentátorok tibeti intifádának is hívják.http://chinamatters.blogspot.com/2008/03/tibetan-intifada.htmlhttp://circleof13.blogspot.com/2008/03/tibetan-intifada.html A rendőrök erőszakkal reagáltak, és több tucat tüntetőt lelőttek. Ezekről fényképes bizonyítékok is készültek. Erre mindössze egy nappal egy muszlim szélsőséges szervezet által Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területban elkövetett, előre eltervezett repülőgép-eltérítést követően került sor. A tüntetéseket buddhista szerzetesek indították, akik a 2007 októberében őrizetbe vett vezető szerzetesek kiszabadítását akarták elérni. Őket korábban azért vették őrizetbe, mivel megünnepelték, hogy 2006. szeptember 27-én az amerikai Kongresszus Tendzin Gyacót, a dalai lámát tüntette ki a Kongresszusi Aranyéremmel.Dalai Lama honor stokes U.S.-Chinese tensions - CNN.com A tüntetés hamarosan a függetlenségre való buzdításba csapott át, majd március 14-én erőszakba, lázadásba, gyújtogatásba, fosztogatásba torkollott. Ez a nem tibetiek elleni támadásokkal is párosult. A tüntetés az elmúlt 20 évben a legnagyobb ilyen szabású akció, amit a Kínai Kommunista Párt ellen szerveztek. A zavargások azon a héten kezdődtek, amikor a nagyobb kormányzóságok vezetői Pekingben, az Országos Népi Gyűlésen voltak.
A régióban zajló eseményekről ritkán lehet információhoz jutni, mivel a kínai hatóságok megtiltották a külföldi sajtónak, hogy belépjenek a területre, és hogy onnan tudósításokat, riportokat adjanak. Azonban az Economist egyik tudósítója, James Miles egy hétre engedélyt kapott az autonóm tartományba való belépéshez.Monks on the march, The Economist, Mar 13th 2008
Háttér bélyegkép|300px|Narancssárga színnel jelölték azt a területet, ahol tibeti lakosság lakik. Tibet politikai helyzete különösen érzékennyé teszi a térséget. Az Economist megjegyezte, hogy a felkelést a jelek szerint az etnikai és vallási gyűlölet mérgesítette el. Az utóbbi időkben számos nem tibeti nemzetiségű bevándorló telepedett le Lhászában, és a város kisebb boltjainak többsége az ő tulajdonukat képezi. A tibetiek helyzetét ezen felül tovább nehezíti a megugrott infláció is, amely az élelmiszerek és a fogyasztási javak árának jelentős növekedését eredményezte. Emiatt több család utcára került, és a hajléktalanok holttesteinek látványa egyre inkább megszokott. A vasútvonalról, melyet azért építettek, hogy Lhászát összekösse Kína más nagyvárosaival, a helyiek úgy vélekednek, hogy ezzel is a városba bevándorlók számát akarják növelni. Ugyanakkor elfogadták a vasutat, mert a kormány azt ígérte, hogy ez majd féken tartja az inflációt a városban. Azonban az ország többi területéhez hasonlóan az árak itt is tovább emelkedtek, ami növelte az itt lakók és a kínai kormány közötti feszültséget.
A történelmi háttérről megjegyzendő, hogy a terület 1949-es elfoglalása még ma is feszültséget vált ki. A területen hivatalosan 1951-ben hozták létre a tibeti autonóm tartományt. Bár a terület feletti kínai uralmat a legtöbb állam és az ENSZ is elismeri, ennek jogosságát több, Tibet függetlenségéért küzdő szervezet tagja megkérdőjelezi. Azonban Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma a függetlenséget teljesen kizárta a megoldások köréből. Tisztázni kell azonban, hogy a dalai láma mindenféle, a felkelésbe való beavatkozást visszautasított. A Dzso-khang kolostornál tüntető tibeti szerzetesek is azt állították, hogy a tibeti eseményeknek semmi köze a dalai lámához.
Erőszak Lhászában bélyegkép|jobbra|200px|A Tibeti Autonóm Terület Kínán belül A Xinhua hírügynökség, Kína központi hírügynökségének jelentése szerint március 14-én Lhászában a felkelők 623 embert sebesítettek meg, köztük 241 rendőrt. Több mint 300 helyen alakult ki lövöldözés, melyeknek célpontjai leginkább magánházak, boltok és iskolák voltak. A feszültség Lhászában tovább erősödött, mikor a város három legnagyobb kolostorát több ezer katona és felfegyverzett rendőr foglalta el. Majdnem két évtized alatt ez volt az egyik a legnagyobb tüntetés a régióban. A kínaiak a jelentések szerint a több száz fős tüntető csoport feloszlatásához először figyelmeztető lövéseket adtak le, majd könnygázt és elektromos sokkolókat is alkalmaztak. Legfeljebb 50 szerzetest vettek őrizetbe.
Egy helyszínen lévő szemtanú elmondása szerint Lhászában egy kis templom közelében szerzetesek lángba borítottak egy rendőrautót, miután a rendőrök betiltották a demonstrációt. „A szerzetesek még mindig tüntetnek. Rendőrségi és katonai autókat gyújtottak fel. Emberek sírnak.” A pekingi amerikai követek amerikai állampolgárok beszámolói alapján azt nyilatkozták az Association Pressnek, hogy tűzpárbaj és felkelés van Lhászában.Shops on fire amid Tibet protests BBC
A tüntetők a han kínai többség és a belváros üzleteit birtokló hui muzulmán kisebbség tulajdonában lévő üzleteket és autókat rongáltak meg. Ők képezik Kína lakosságának többségét. A BBC és a Wall Street Journal jelentései szerint a tüntetők elsősorban a hanok boltjait gyújtják fel és rabolják ki. Azonban a Wall Street Journal egyértelműen közli, hogy a han kínaiak történeteit külső forrásokból nem lehet igazolni. „A han kínaiakat és a muzulmánokat ért támadások hírei a kínai állami sajtó legfőbb hírei mostanában.” A kínaiak remélik, hogy kormányuk a veszteségeikért kárpótolni fogja őket.Chinese Dismayed by Tales of Tibet Violence - WSJ.com A CNN értesülései szerint egy han lány kórházba került, miután egy tibeti csoport bántalmazta.Tibet in turmoil as riots grip capital CNN March 14, 2008 James Miles a CNN-nek adott nyilatkozatában a következőket mondta:
Amit láttam, az valószínűleg egy – vagy mondhatjuk azt is, hogy kettő – nemzetiségi csoport ellen irányult. Az elsődleges célpont a Lhászában élő han kínai közösség volt, de az itteni muzulmán hiu közösséget is érték atrocitások.
A The Economist a következőkről tudósított: „A tibeti negyed szűk utcáin több csoport fejezi ki dühét. Vannak közöttük kis csoportokba szerveződött, hagyományos tibeti kardot viselő fiatalok, valamint több tucat sorban haladó csoportok, akik között találhatunk nőket és gyermekeket is. A boltok zsaluit döngették, betörtek, és amit bírtak, elvittek; legyen az nagy darab hús, gáztartály vagy ruházati cikk. Több árut elvittek, míg másokat kihajigáltak az utcákra, és ott felbálázva meggyújtották ezeket. Egyesek gyerekeket láttak, amint játéküzletet fosztogatnak…” A tömeg kínaiakat is megtámadt, köztük autókat, buszokat és egy bicikliző kisfiút.
A The Guardian külföldi szemtanúk jelentései alapján azt közölte, hogy a tüntetők hanokat, muzulmánokat, huikat és a külföldieken kívül minden más etnikai csoporthoz tartozót megtámadtak. A külföldi származásúakat nem bántották. Ugyanez a jelentés számolt be arról is, hogy a tibeti tulajdonú hoteleken kívül szinte az összes többit megrongálták és szétzúzták. A szemtanú arról is beszámolt, hogy látta, amint három tüntető leszúrt egy eszméletlen férfit. A hétfői határidő lejártát követően a kínai rendőrség hangosbeszélőn keresztül felhívta azok figyelmét, akik részt vettek az erőszakban, hogy akik megadják magukat, azokkal szemben elnézőek lesznek. Közöttük voltak olyan kínaiak is, akiket a tibetiek böködtek, bántalmaztak.
A tüntetők péntek késő éjszaka egy mecsetet is felgyújtottak Lhászában, amit talán az egyre növekvő hujcu nemzeti közösség ellen való megnyilvánulásnak szántak.
Egy tibeti szemtanú beszámolója arról tudósított, hogy március 14-én délután három óra körül egy zöld katonai jármű áthatolt a tömegen, így ott szétszaladtak az emberek. Később katonai járműveken több mint 100 embert elszállítottak.
A Xinhua hírügynökség Kína központi hírügynökségének értesülései szerint a felkelők 160 helyszínen gyújtogattak Lhászában, köztük iskolákban, kórházakban, bankokban, boltokban és egy kiadónál is.Shops reopen, vehicles back on streets as Lhasa calms, Zsenmin Zsipao March 17, 2008
Az AsiaNews, a Római Külügyi Misszió Politikai Intézetének lapja azt jelentette, hogy a rendőrök, akik a tüntetés megkezdése (március 10.) óta figyelik a Kirti kolostort, a szerzetesek csoportjára tüzet nyitottak. Rajtuk kívül 400 buddhista apácát és a helyi tibeti középiskola diákjait is megölték, miután március 16-án olyan szlogeneket skandáltak, mint például „Szabad Tibetet!” és „Sokáig éljen a dalai láma!”. Az újság kilenc áldozat fényképét is közölte. Közöttük vannak 15-17 éves fiatal fiúk is.Asian news
A Tibetből érkező nyugati turisták beszámoltak a tüntetéseknél tapasztaltakról. Néhányan közülük úgy nyilatkoztak, hogy láttak halálra kövezett idős kínaiakat, akiket a tibetiek tömegestül köveztek meg.The Telegraph. Tibetans attacked Chinese, say Lhasa tourists Mar 19, 2008
John Kenwood kanadai turista Tibetből történt hazatértét követően a következőképp számolt be tapasztalatairól a The Timesnak: „Nehéz az események közül egy részt kiemelni. Egyetértek azzal, hogy a tibetieknek megvan a maguk kultúrája, de azzal nem értek egyet, amit az emberek csináltak. Ez ettől kezdve már egyáltalán nem a tibeti függetlenségről szólt.”The Australian. Tourists tell of Tibetans' violence Mar 19, 2008
Mindenesetre úgy tűnik, hogy a tüntetőknek két csoportja különböztethető meg a leírások alapján. Az egyik békésen tüntet a függetlenségért, a másik fele pedig akkor is lázad, amikor a dalai láma ellenzi az erőszakot.
A hivatalos kínai sajtó legfrissebben közölt információi tartalmaznak olyan neveket, akikről azt állítják, hogy felkelés közbeni erőszak áldozatai lettek.
A Radio Free Asia és az International Campaign for Tibet azt jelentette, hogy újabb tüntetések alakultak ki a Ramoche templomnál, Lhásza északnyugati részében. Erre azután került sor, hogy egy 15 fős, amerikai, japán és európai diplomáciai csoport egy kétnapos kirándulást követően visszautazott Pekingbe.
Tüntetések más tartományokban Tüntetések Gansuban bélyegkép|jobbra|200px|Gansu Province A tibeti tüntetők a tibeti autonóm tartományon kívül is felbukkantak. A tibeti származásúak és a szerzetesek az északkeleti Gansu tartományban szombaton, 2008. március 15-én kezdtek el tüntetni. Az itteni tüntetések központja a gansui Lapuleng kolostornál volt mely az egyik legnagyobb Tibeten kívüli, tibeti buddhista kolostor. Tüntetők vonultak végig Hsziahó utcáin is. Ez Gansu egyik tibetiek által lakott területe. Itt fekszik a Laopuleng kolostor is. A területet a tibetiek az 1959 előtti határok szerint Ando Goloknak nevezték. Legfeljebb 5000 tüntető vett részt a gansúi felvonuláson. Vannak olyan jelentések, melyek szerint a tüntetők kínai kormányzati hivatalokat rongáltak meg, amire válaszul a rendőrök könnygázzal és erővel oszlatták fel a tüntetést. A gansúi tüntetők ezzel szemben azt állítják, hogy a tüntetések békésen zajlottak le.
A száműzetésben lévő tibeti kormány bejelentette, hogy március 18-án 19 tibeti tüntetőt lelőttek.Al Jazeera English - Asia-Pacific - Dalai Lama calls for calm in Tibet
A károk az első hivatalos becslések szerint a megtámadott tartományban elérik a 32 millió dollárt.
Tüntetések Qinghaiban bélyegkép|jobbra|200px|Qinghai Province Jelentések szerint a kínai szervek egy Rebkongban (Huangnan, Qinghai) történt összetűzést követően 12 tibetit vettek őrizetbe, és a biztonsági erők körülvették a Dita kolostort Bajánban. Qinghai határos Tibettel, és jelentős az ott élő tibeti lakosság száma.