bélyegkép|Germánok tingjének ábrázolása a Marcus Aurelius-oszlopon
A ting vagy thing (óészaki, óangol és izlandi þing, más skandináv nyelveken ting) a germán társadalmak ősi népgyűlése volt, amelyen a közösségben élő szabad emberek és a törvénymondók vettek részt.
Neve tovább él számos mai észak- és nyugat-európai törvényhozó gyűlés nevében.
Etimológia Az óangolban a thing (þing) szó (685 vagy 686 körül) germánok gyűlését jelentette (899 körül már létezőt, személyt, anyagot, 1000 körül tettet, eseményt, 1300 körül - talán a tárgyat, értéket, jószágot jelentő óizlandi szó hatására - személyes holmit).Barnhart, Robert K. The Barnhart Concise Dictionary of Etymology (1995)
Az óészaki, ófríz, óangol gyűlés jelentésű þing szó az angol thing , a norvég és dán ting, a német Ding és a holland ding szavak őse, amelyeknek jelentése „tárgy”.Douglas Harper's Online Etymological Dictionary, thieve to throat. Mind a protogermán *þengan szóból erednek, amelynek jelentése „megállapított idő”. Egyesek szerint a szó a „szakasz” (mint időszak) jelentésű protoindoeurópai *ten- szóig vezethető vissza.
Mai nemzeti parlamentek és intézmények Izland, Norvégia és Dánia nemzeti parlamentjei ma is a ting (thing) nevet viselik: Az Alþingi az izlandi „általános thing” A Folketing a dán „népi ting” A Storting a norvég „nagy ting”
Az önkormányzattal rendelkező Åland, Feröer, Grönland, Skócia és Man sziget parlamentjeinek neve szintén tartalmazza a szót: A Lagting a „törvény ting” Ålandon A Løgting a feröeri „törvény ting” A Landsting a grönlandi „területi ting” A Tynwald a manxi „ting mező” A Thingvöllr, ma Dingwall a skót-viking „ting mező”
Jegyzetek
Kategória:Parlamentek Kategória:Európa történelme