Ifjabb Szinnyei József (született Ferber József Károly Vince;Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 13566/1868. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1868. év 2. oldal 14. sor Pozsony, 1857. május 26. – Budapest, 1943. április 14.) nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és osztálytitkára. A Budapesti Tudományegyetem korábbi rektora.

Életpályája Id. Szinnyei József, a neves bibliográfus és gancsházi Gancs Klementina elsőszülött gyermeke. A gimnázium első két évét szülővárosában, Pozsonyban végezte, majd Pesten folytatta tanulmányait. Az érettségi után, 1875–1878 között a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt, magyar és német irodalmi, valamint finnugor nyelvészeti tanulmányokkal foglalkozott. A diploma megszerzése után, 1879-ben állami ösztöndíjjal az akkor még ismeretlen Finnországba utazott. Egy év alatt sok barátra és kiváló nyelvtudásra tett szert, ami meghatározta további érdeklődését és tudományos pályáját, s nem utolsó sorban a finn–magyar kultúrkapcsolatok alakulására is hatással volt. 1881–1886 között könyvtári tisztviselőként dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeumban, közben 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen a finn nyelv és irodalom magántanára lett, 1884-ben pedig az MTA levelező tagjává választotta.

1886-tól a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom nyilvános rendkívüli, 1888-tól nyilvános rendes tanára volt, ahol finnugor összehasonlító nyelvészeti előadásokat is tartott. Az 1890/91-es tanévben az egyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja volt. Budenz József halála után, 1893-ban megkapta nyilvános rendes tanári kinevezését a Budapesti Tudományegyetemre, ő lett az ural-altaji összehasonlító nyelvészet tanszékének (a későbbi Finnugor Tanszék) professzora. Ezt a posztot nyugdíjba meneteléig, 1928-ig töltötte be, közben 1909/10-ben a filozófiai kar dékánjaként, 1923/24-ben az egyetem rektoraként is működött. 1928-tól haláláig az MTA Könyvtárát vezette főkönyvtárnoki minőségben. 1896-ban az MTA rendes tagjává, 1906-ban az I. (nyelv- és széptudományi) osztály titkárává választotta. 1927–1942 között a Felsőház tagja volt az MTA képviseletében.

Családja Testvérei: Szinnyei Ferenc (1875–1947) irodalomtörténész és Szinnyei Otmár (1859–1904), a budapesti Első Hazai Takarékpénztár-egyesület titkára. Felesége Hilma Rosendahl, a helsinki finn színház tagja (Tampere, 1859. szeptember 24 – Budapest, 1939. szeptember 15.), akivel finnországi tartózkodása idején, 1880-ban házasodott össze. Gyermekei: Szinnyei József Lőrinc (1881–1951) orvos, Szinnyei Elemér (1882–1906), Szinnyei Margit (1884–???), Szinnyei László Antal (1888–1907). Elemér és László tüdőbajban hunyt el fiatalon, egy kisfia (1891) csak két hetet élt. Munkássága Az MTA Nyelvtudományi Bizottságának elnöke (1898-tól) Az MTA I. Osztálya titkára (1906. márc. 23.–1938. dec. 31.). Az MTA igazgatótagja (1922-től), a Szótári Bizottság elnöke (1925-től), a helyesírási albizottság elnöke (1939-ig), az MTA I. Osztálya Nyelvművelő szakosztályának elnöke (1933-tól). A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). Az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya titkára (1891–1893), a Magyar Nyelvtudományi Társaság alelnöke (1904–1922), elnöke (1922-től), a Kőrösi Csoma Társaság alelnöke. A budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnöke (1920-tól) és az Országos Közoktatási Tanács tagja (1921-től). A Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja, a Budapesti Philologiai Társaság tiszteleti tagja. A helsingforsi Suomalaisen Kirjallisuuden Seura [Finn Irodalmi Társaság] levelező (1884), majd tiszteleti tagja (1927), valamint a Suomalais-ugrilainen Seura [Finnugor Társaság] és a Kalevalaseura [Kalevala Társaság] tiszteleti tagja. A Finn Tudományos Akadémia tiszteleti, a Norvég Tudományos Akadémia külső tagja (1928-tól).

Folyóiratszerkesztések Az Ország–Világ (1880–1882), az Erdélyi Múzeum (1891–1893), a Nyelvtudományi Közlemények c. folyóiratok (1896–1930) és az Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből c. könyvsorozat szerkesztője (1906–1937).

Főbb művei Irodalmunk története 1711-1772-ig. Budapest, 1876. (Ism. Századok, Budapesti Szemle, Tájékozó, Pester Lloyd 258. sz., Hon 115. sz., Pesti Napló 115. sz.) A tudomány, irodalom és művészet állapota Magyarországon Mátyás trónraléptétől a mohácsi vészig. (A M. Tud. Akadémia Gorove-jutalmával jutalmazott pályamű 1877. Kéziratban az Akadémia levéltárában). A magyar irodalomtörténet-írás ismertetése. Uo. 1877. (Különnyomat a Figyelőből. 2. kiad. Uo. 1878. Ism. Budapesti Szemle, Kelet Népe 95. sz., Ellenőr 83. sz., Pesti Napló 83. sz., Hon 85. sz.) Magyarország természettudományi és mathematikai könyvészete, 1472-1875 | Bibliotheca Hungarica Historiae Naturalis Et Matheseos, (Id. Szinnyei Józseffel közösen) Atheneum R.T Budapest, 1878. Unkarin kielen oppikirja. [A magyar nyelv tankönyve]. (Társszerző: Antti Jalava). Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsingfors, 1880. Az ezer tó országa. . Franklin Társulat, Budapest, 1882. (Ism. Fővárosi Lapok 50. sz., Pester Lloyd 60. sz., Pesti Napló 76. sz., Prot. Egyh. és Isk. Lap 221. l., Uusi Suometar 83. és 85. sz.) A magyar nyelv rokonai. A nagyközönség számára. Franklin Társulat, Budapest, 1883. (Ism. Egyetértés jan. 14. Nemzet jan. 28.) Kuuluuko unkarin kieli suomalais-ugrilaiseen kieliheimoon? [A finnugor nyelvcsaládba tartozik-e a magyar nyelv?] Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsingfors, 1883. (Különnyomat az Uusi Suometarból). A magyar nyelv eredete. Észrevételek Vámbéry Á. «A magyarok eredete» cz. művének nyelvészeti részére. Egyetemes Philológiai Közlöny VII: 61–80, 200–245. Különnyomat: Knoll Károly Bizománya, Budapest, 1883. Suomen kielen heimolaiset. [A finn nyelv rokonai] Werner Söderström, Porvoo. 1883. Finn-magyar szótár. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1884. (Ism. E. Philologiai Közlöny, Uusi Suometar 41. sz.). Iskolai magyar nyelvtan mondattani alapon. I. és II. r. Budapest, 1884. (I. r. 2-14. kiad. 1884, 1886, 1888, 1889, 1894, 1897, 1898, 1899, 1900, 1901, 1902, 1904, 1906. II. r. 2. 10. kiad. 1886, 1889, 1894, 1899, 1900, 1902, 1904, 1905, 1908. 19. kiad. 1926 és utánnyomások 1935-ig. Ism. 1884: Magyar Tanügy, Prot. Egyh. és Isk. Lap, Orsz. Középisk. Tanáregyl. Közlöny, Felső Nép- és Polg. Isk. Közlöny, Nemzeti Nőnevelés, Budapesti Hirlap febr. 27.) Rendszeres magyar nyelvtan. Budapest, 1885. (2-15. kiad. 1888, 1889, 1892, 1897, 1898, 1899, 1901, 1903, 1905, 1907, 1913, 1922, 1923 és utánnyomások Ism. 1885: Egyet. Philol. Közlöny, Budapesti Hirlap; 1898: Magyar Paedagogia). Finn olvasókönyv mondattani példatárral. (Ugor kézikönyvek 2. Budapest, 1885, 5. jav. kiad. 1915, 6. kiad. 1922). Révai Miklós és Verseghy Ferencz életrajza. Pozsony, 1885 Horváth Mihály és Szalay László életrajza. Pozsony, 1885 Magyar olvasókönyv. I-III. r. Budapest, 1887. (Ism. Orsz. Középisk. Tanáregyl. Közlöny. I. r. 2-11. kiad. 1889, 1891, 1893, 1894, 1897, 1898, 1899, 1900, 1901, 1902, 1905, 1906; II. r. 2-8. kiad. 1890, 1894, 1898, 1899, 1901, 1902, 1905, 1908; III. r. 2-7. kiad. 1891, 1897, 1900. 1901, 1902, 1905). A magyar nyelv rendszere. Budapest, 1887. (Ism. Orsz. Középisk. Tanáregyl. Közlöny, E. Philologiai Közlöny). A magyar nyelv. (Az előbbinek teljesen átdolgozott második kiadása). Budapest, 1897. (Ism. Magyar Nyelvőr. 3-7. kiad. 1899, 1902, 1904, 1906, 1909. 3. kiad. ism. Egyet. Philol. Közlöny 1903.) A nyelvtudományról és néhány más tudományhoz való viszonyáról. (Dékáni beszéd.) Kolozsvár, 1891. (Különnyomat az egyetemi Beszédek gyűjteményéből). Magyar tájszótár. I-II. 1893-1896; 1897-1901. Hornyánszky Viktor, Budapest, (Ism. Budapesti Hirlap 1893. 212. sz., Nyelvtud. Közlemények XXIII., Orsz. Középisk. Tanáregyes. Közlöny 1894, M. Nyelvőr XXVI. 1897., Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen IV.) Budenz József: Finn nyelvtan. 3. kiad. (Átdolg.) Uo. 1894. (=Finnugor Kézikönyvek. I. Ism. Nyelvtud. Közlem. XXIV., Egyet. Philol. Közlöny XIX. 1895. 4-6. kiad. 1896, 1900, 1905.). Finn olvasókönyv mondattani példatárral. Budapest, 1895. (=Finnugor Kézikönyvek. II. 2-4. kiad. 1896, 1902, 1908, 5. jav. kiad. 1915, 6. kiad. 1922). Hogy hangzott a magyar nyelv az Árpádok korában? Budapest, 1895. (Különnyomat a Magyar Nyelvőrből. Ism. Archiv für slavische Philologie XVIII.) Magyar Nyelvhasonlítás. (I. Bevezetés a finnugor összehasonlító nyelvészetbe. II. Vázlatos összehasonlító magyar nyelvtan. III. Összehasonlító szójegyzék.) Budapest, 1896. (=Finnugor Kézikönyvek. III.) 27. jav. és bőv. kiad. 1903, 1905, 1909, 1915, 1927. (Ism. M. Nyelvőr XXVI. 1897; Egyet. Philol. Közlöny XXVII. 1903; XXX. 1906.) Középkori nyelvemlékeink olvasása (Akadémiai székfoglaló) Nyelvtudományi Közlemények 27 (1897): 241–72, 361–85. Finn-magyar szójegyzék. Budapest, 1905. (=Finnugor Kézikönyvek. IV.) A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége. Franklin Társulat, Budapest, 1910. Finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. G. J. Göschen’sche Verlagshandlung, Leipzig, 1910. Die Herkunft der Ungarn, ihre Sprache und Urkultur De Gruyter, Berlin – Leipzig., 1923. A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelvtudomány Budapest, 1925 A Halotti Beszéd hang- és alaktana. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 23. Budapest, 1926. A magyar nyelv Budapest, 1929 (Második kiadás: 1935) Jó magyarság Budapest, 1935

Jegyzetek

Irodalom

Hauhia, Ulla 1978. József Szinnyei (1857–1943). Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Linguistica IX: 165–173. Honti, László 2008. József Szinnyei (1857–1943). Acta Linguistica Hungarica 55: 81–99. https://doi.org/10.1556/aling.55.2008.1-2.5 , https://real.mtak.hu/54997/ Kannisto, Artturi 1937. Jooseppi Szinnyei 80 vuotias. Virittäjä 41: 133–138. https://journal.fi/virittaja/article/view/30171 Kannisto Artturi 1943–44. József Szinnyei als Hüter der ungarisch-finnischen Kulturbeziehungen. Journal de la Société Finno-Ougrienne 52: 21–39. Korompay Bertalan 1943: Szinnyei József halála. Ethnographia 54: 210. https://real-j.mtak.hu/17324/ Kozák Péter 2016: Szinnyei József. ifj. nyelvész, könyvtáros https://www.nevpont.hu/palyakep/szinnyei-jozsef-8612c Lakó György 1986. Szinnyei József. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://real-eod.mtak.hu/7681/ Melich János 1937. Üdvözlő beszéd. A Szinnyei József születésének nyolcvanadik fordulója alkalmából 1937. május 25-én elmondotta. Magyar Nyelv 33 (1937), 129–135. Nagy J. Béla 1943. Szinnyei József. Magyarosan 12: 33–34. https://real-j.mtak.hu/1624/1/MAGYAROSAN_12.pdf Révay Valéria 1998. A magyar mint idegen nyelv Szinnyei munkásságában. In: Csepregi Márta – Domokos Péter (szerk.): 125 éves a budapesti finnugor tanszék. ELTE Finnugor Tanszék, Budaapest. 90–100. S. Hámori Antónia 1957. Szinnyei József emlékezete. Magyar Nyelvőr 81: 378–381. https://real-j.mtak.hu/6044/1/MagyarNyelvor_1957.pdf Setälä, E. N. 1927. Josef Szinnyei 70 jährig. Ungarische Jahrbücher 7: 33–35. https://real-j.mtak.hu/7021/1/MTA_UngarischeJahrbucher_07.pdf Sz. Kispál, Magdolna 1974. Die Geschichte des Lehrstuhls für finnisch-ugrische Sprachwissenschaft an de Universität Budapest. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Linguistica V: 45–81. Szinnyei Emlékkönyv. Magyar Nyelv 23 (1927), benne: Melich János: Üdvözlő beszéd. I–XIII.; Gulyás Pál: Szinnyei József életrajza és irodalmi munkássága 1874–1926. XVI–XXV. Jegyzőkönyv a Magyar Nyelvtudományi Társaságának elnöke, Szinnyei József 70. születésnapja alkalmából 1927. május 26-án tartott ünnepi közgyűléséről. 523–533. https://real-j.mtak.hu/15372/1/MagyarNyelv_1927.pdf