Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc"A névváltoztatási folyamodást az udvari kancellária 1748. január 26-án tárgyalta. Elismeri a kancellária, hogy a mostani, katonai függő viszonyt jelző név (Péterváradi Sánc), a helynek polgári joghatóság alá vétele után semmi esetre meg nem maradhat; tehát Dunavár vagy Vízköz, vagy Újvidék legyen az új város neve. Mária Terézia sajátkezűleg azt írta a királyi kancellária fölterjesztésére: „nominatur Neoplanta” (neveztessék Újvidéknek). Ezzel el volt döntve az új, szabad királyi város nevének kérdése. 1748. február 1-jén kelt a Királyi Oklevél, mely a Péterváradi Sánc nevét Újvidékre változtatta." (Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, BÁCS-BODROG VÁRMEGYE I. kötet, Budapest 1909. Címszó: ÚJVIDÉK. A város új neve.) (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja. A város Bácska és Szerémség határán, a Duna bal partján, a Tarcal-hegység északi lejtőin fekszik.

Manapság Szerbia második legnagyobb városa Belgrád után. Vajdaság 1,9 milliós lakosságának közel egyötöde él itt, lakosainak száma a környező településekkel együtt, a 2011-es népszámlálás adatai szerint 341 625 fő. Soknemzetiségű város: szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok, svábok és ruszinok is élnek itt.

Újvidék ma a szerb ipar és pénzügy egyik legfontosabb központja, valamint Vajdaság egyetemi, tudományi, oktatási, egészségügyi, politikai és közigazgatási központja. Sok hazai és nemzetközi ipari, kulturális, tudományi és sportrendezvénynek a házigazdája, valamint a múzeumok, galériák, könyvtárak, színházak és mozik városa.

Földrajzi fekvése bélyegkép|balra|160px|Légifotó Újvidékről Újvidék Vajdaság Autonóm Tartomány középső részén, Bácska és Szerémség határán fekszik.

A város a Duna partján fekszik, a folyam 1252–1262. km-e között. A Duna bácskai, bal partján van a város síksági része, míg a szerémségi partján a Tarcal-hegység északi lejtői húzódnak. A tengerszint feletti magasság a bácskai oldalon 72–80 m közt, míg a szerémségin 250–350 közt mozog. Újvidéknél ömlik a Dunába a bal oldalon a Duna–Tisza–Duna-csatorna egyik szakasza (Mali bački kanal), a város bácskai oldala a csatorna mindkét oldalára kiterjedt.

Tizenöt külvárosi településsel, Újvidék községi részének területe 702,7 km², míg a szűkebb városi környezet területe, melynek része még Pétervárad és Kamanc is 129,4 km².

Újvidék városi része a következő községekkel határos: Petrőc, Verbász, Temerin, Zsablya, Titel, Ingyia, Karlóca, Ürög és Belcsény, melyek lakosai a Dél-bácskai körzet egyes többi községeivel Újvidékhez vonzódnak (itt dolgoznak).

Éghajlata

Története bélyegkép|balra|90px|Középkori települések Újvidék mai területén Újvidék helyén az ásatások során már 3000 éves romokat is tártak fel. A római korban Cusom városát alapították meg itt. Később avarok, gepidák és alánok lakták.

A mai város helyén az Árpád-korban Pétervárad (Varadium Petri) állt, amely a Duna révjének két oldalán, Bács és Szerém megyében alakult ki. Az 1200-as évek elején már a Duna mindkét oldalán álló település Várad nevet viselt.

Nevét 1213-ban említette először oklevél Petro de Wardino, majd 1236-ban Peter Warad, 1237-ben Peturwarad, 1267-ben Peturwarada, 1332-ben Waradino Petri néven.

A Duna két partján épült akkori Várad Töre fia Péter – a Bánk bán című drámában szereplő Petur bán – birtoka volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt birtokait és életét is elveszítette.

1237-ben a király a Bács megyei Péterváradot az itt lévő királyi palotával és annak tartozékaival, valamint Szajol és Bivaló nevű falvakkal együtt a bélakúti ciszterci apátságnak adta. Az említett királyi palota lehetett 1236 októberében IV. Béla király tartózkodási helye is.

A mohácsi vész idején létezett itt egy kis telep (Vásáros-várad), amely a Péterváradon székelő ciszterci apátság birtokaihoz tartozott. Amikor a törökök Péterváradot elfoglalták, a település Bács vármegyei része teljesen elpusztult a péterváradi harcok során. A telep (péterváradi sánc) első lakóit 12 katona jelentette, akik a Duna túlsó partján lévő péterváradi erődben teljesítettek szolgálatot.

bélyegkép|balra|180px|A Ferenc József tér a városházával 1900-ban bélyegkép|balra|180px|A város 1920-ban

Mária Terézia királynőtől 1748-ban kapott új elnevezést és városi jogot. Az ekkortól megjelenő iskolákkalArgay Bálint: Közoktatásügy. In: Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai: Bács-Bodrog Vármegye I. Budapest, 1909. lendült fejlődésnek a település. Az ipari fejlődés lépései, a malom, a selyemgyár, majd a sörgyár működésének kezdetei az Osztrák–Magyar Monarchia idejére esnek. Az első világháborúig kiépültek a helyi közintézmények, a városháza, a Matica Srpska Kiadó és Könyvtár, valamint a jódos vizű gyógyfürdő.

Az 1920-as trianoni békeszerződés a várost a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolta.

1941–1944 között újra Magyarországhoz tartozott. A második világháború alatt előbb a magyar és német katonaság, később a szerb partizáncsapatok követtek el etnikai alapú atrocitásokat, bűntetteket a polgári lakossággal szemben (lásd: Újvidéki vérengzés (1942), Délvidéki vérengzések). A szerbek megtorlásul mintegy 10 000 magyart végeztek ki 1944. végén. A svábokat a háború után kitelepítették.

A 20. század második felére a város lakossága a környező településekkel együtt 300 000 fölé emelkedett.

Jelentős iparvárossá, kereskedelmi és pénzügyi, kulturális központtá vált. Több színház és egyetem található benne. Fontos a nemzetiségi nyelvű színházak léte. Ma is itt nyomtatják a Magyar Szó című vajdasági magyar nyelvű napilapot.

1988-ban zajlott a „joghurtforradalom”, amellyel a milosevicsi hatalom bérencei a központosítási céllal Belgrád által követelt alkotmánymódosításokat ellenző vajdasági vezetést október 6-án megdöntötték. A név onnan ered, hogy a többnyire a városon kívülről toborzott tüntetők a körükben ingyen kiosztott joghurtos tasakokkal dobálták meg a vajdasági parlament székházát.

1996–1997-ben Milosevics-ellenes diáktüntetések is zajlottak a városban.

Az 1999-es NATO-bombázások során légitámadások érték a várost. Megsemmisítették a különleges rendőri erők kiképzőbázisának – addigra kiürített – objektumait, de lerombolták a város hídjait és a milosevicsi politika kiszolgálására lezüllesztett Újvidéki televízió épületét, megbénították a kommunikációt és ideiglenes ivóvízhiány lépett fel. A légitámadások után viszonylag gyorsan helyreállt az élet, és azóta nemzetközi segítséggel a hidakat is helyreállították.

Demográfia bélyegkép|200px|A Szabadság tér a városházával Újvidék város és környéke vonzó volt a letelepedésre a történelem során kedvező földrajzi fekvése miatt. 1910-ben a lakosság 39,7%-a magyar anyanyelvű volt. A város lakossága a második világháború után folyamatosan növekszik, egyes időszakokban drasztikusan. A lakosság növekedésére a mechanikus áramlás hatott, nem a pozitív természetes szaporulat. A legintenzívebb növekedés 1961–1971. között volt, ekkor a város lakossága 37%-kal növekedett. Az ideköltözött lakosság legnagyobb része Vajdaságból származik (56,2%), aztán Bosznia-Hercegovinából (15,3%) és Közép-Szerbiából (11,7%).

A 2002-es népszámlálás adatai szerint Újvidék városi község területén 299 294 fő élt, melyből 156 328 volt nagykorú, a lakosság átlagéletkora pedig 39,8 év (a férfiaknál 38,3, a nőknél pedig 41,2). E részen 72 513 háztartás volt, háztartásonként átlagosan 2,63 taggal. A szűkebb városi környezet területén, Péterváradot és Kamancot leszámítva a lakosság 191 405 főt tett ki, míg a két települést is beleszámítva 216 583 főt. A 2011-es népszámlálás előleges adatai szerint a szűkebb városi környezet 221 854 főt tesz ki, Péterváraddal és Kamanccal együtt a lakosság 248 119 fő, míg a városi község 335 701 lakost számlál.

2002-ben a városi község területén a következő etnikai csoportok éltek: szerbek (75,50%), magyarok (5,24%), jugoszlávok (3,17%), szlovákok (2,41%), horvátok (2,09%), montenegróiak (1,68%) stb. Az összes település szerb többségű, kivéve Kiszácsot, amelyen a szlovák lakosság alkotja a többséget.

A község területén 2002-ben összesen 15 687 magyar élt, míg a városban 11 538, ami nagy csökkenést képez az előző népszámlálásokat megfigyelve (1991-ben a községnek 20 245, míg a városnak 15 778 magyar lakosa volt), s mondható az is hogy itt csökken a legnagyobb mértékben a magyar lakosság a tartományban. Újvidéknek a legtöbb magyar lakosa 1961-ben volt, 23 812 fő, ami akkor a város lakosságának 23,24%-át tette ki.

Népességváltozás

Etnikai összetétel Etnikumok Nemzetiség Szám % Szerbek 141 475 73,91 Magyarok 11 538 6,02 Jugoszlávok 7055 3,68 Montenegróiak 4261 2,22 Horvátok 3519 1,83 Szlovákok 1673 0,87 Ruszinok 1556 0,81 Cigányok 1177 0,61 Macedónok 910 0,47 Románok 750 0,39 Muzulmánok 664 0,34 Szlovének 344 0,17 Németek 301 0,15 Goránok 288 0,15 Ukránok 247 0,12 Oroszok 217 0,11 Albánok 188 0,09 Bunyevácok 184 0,09 Csehek 119 0,06 Bolgárok 103 0,05 Bosnyákok 42 0,02 Vlachok 11 0,00 Egyéb/Ismeretlen

Városszerkezet Városi negyedek bélyegkép|250px|Újvidék városi negyedei bélyegkép|250px|Újvidék és Pétervárad község térképe A legszűkebb városi környezet mellett, amely a Duna bal partján fekszik, Újvidék területének részét képezi még a Duna jobb partján fekvő Pétervárad és Kamanc is, melyekkel egységes adminisztratív egységet képez.

Újvidék legrégebbi városrésze az Óváros (Stari Grad), a Rotkvarija, a Podbara és a Salajka amelyek 1694-ben egyesültek a város újraalapításakor. A Liman és Novo naselje negyedek az 1960-as, 1970-es és 1980-as években épültek ki széles sugárutakkal és modern lakóépületekkel, hogy kielégítsék az ide betelepülők igényeit.

Újvidék legújabb részei közé tartoznak a város központjától távolabbra épült negyedek. Az ilyen legöregebb a Telep, majd következik az Adice, Veternička Rampa és Veternik. Ez utóbbi ugyan külön településnek számít, de már majdnem teljesen összenőtt a várossal.

Külvárosok A teljes városi lakosság több mint 22%-a a külvárosokban él. A legnagyobb települések Futak és Veternik közel 20 000 lakossal, melyek főleg az 1990-es években gyarapodtak meg sok idetelepült szerbbel. Újvidék városi község térképe középre|500px|Újvidék elhelyezkedése

Bakolc Bánmonostor Begecs Belcsény Boldogasszonyfalva Csenej Cserög Čortanovci Dombó Dunagálos Futak Veternik Szőreg Kabol Kamanc Karlóca Káty Kiszács Kölpény Ledince Máriamajor Óledince Petrőc Pétervárad Piros Sajkásgyörgye Sajkásszentiván Temerin Tiszaistvánfalva Tiszakálmánfalva Zsablya

NévNépesség (2011)Község Bakolc (Bukovac) 3936 Pétervárad Begecs (Begeč) 3325 Újvidék Csenej (Čenej) 2125 Újvidék Futak (Futog) 18 641 Újvidék Kabol (Kovilj) 5414 Újvidék Káty (Kać) 11 740 Újvidék Kiszács (Kisač) 5091 Újvidék Ledince (Ledinci) 1912 Pétervárad Máriamajor (Stepanovićevo) 2021 Újvidék Óledince (Stari Ledinci) 934 Pétervárad Piros (Rumenka) 6495 Újvidék Tiszakálmánfalva (Budisava) 3656 Újvidék Veternik 17 454 Újvidék

Kultúra bélyegkép|balra|250px|A péterváradi erőd Újvidék az 1970-es évek végétől a szerb underground élet központja. Több neves punk és new wave zenekar indult innen a jugoszláv időkben. Napjainkban aktív színházi élet is folyik a városban.

A városban működik a Szerb Nemzeti Színház (Srpsko Narodno Pozorište). Az újvidéki Szerb Nemzeti Színháznak is van opera társulata. A városban működik még az Újvidéki Színház (Novosadsko Pozorište) is, amelyet a köznyelvben általában "Magyar Színház"-ként emlegetnek, mivel az előadások itt magyar nyelvűek.

A városban több szórakozóhely is várja a bulizni vágyókat. A Laza Telečki utca a szórakozóhelyeiről híres, de akadnak még jó bulik Péterváradon is. Minden év júliusában a péterváradi erőd ad helyet az Exit nevű nemzetközi fesztiválnak, melyre ezrével özönlenek a látogatok Európa szerte.

2022-ben Újvidék Európa kulturális fővárosa.

Gazdaság