A cikk a magyar nyelvtant összegzi, főként azokat az ismertetőjegyeket, amelyek a többi nyelvvel összehasonlítva a magyar nyelvre inkább jellemzőek.
Toldalékok A toldalékok halmozása A magyar nyelvtanok a toldalékok három alaptípusát különböztetik meg: a képzőt, a jelet és a ragot, amelyek egyes kivételektől eltekintve (például nagybani) ebben a sorrendben járulnak a szótőhöz. Még az egyes csoportokon belül is meghatározott a sorrend, például a műveltető és ható jelentést is kifejező igében a szótövet először a műveltető, majd a ható ige képzője követi. Egy szó általában legfeljebb hat toldalékot kaphat; a magyar szövegekben a szavak átlagosan 3,15 szóelemből állnak, a szótövet is beleértve.A nyelv enciklopédiája, a magyar nyelv szintézisindexéről Ez hozzájárul a nyelv tömörségéhez.
Példák: tehetetlenségével felépítése: tehetetlen (< tehet + (e)tlen (fosztó melléknévképző), < ten(ni) (tun) + het (a tesz igéből képzett ható ige)) tehetetlenség (elvont főnevet képezve) tehetetlensége (birtokos személyraggal)
igazságtalanságunkkal = felépítése igaz igazság (elvont főnevet képezve) igazságtalan (fosztóképzővel) igazságtalanság (elvont főnevet képezve) igazságtalanságunk (birtokos személyraggal)
A személyragok áttekintése A nyelvben a személyes névmások, a jel értékű birtokos személyragok és igei személyragok általában egyformák. (Az alábbi példában a személyes névmások tárgyesete is adott, noha annak ragozása kevésbé szabályos.)
Névmás Eset/posztpozíció töveFőnévIgeTipikus elemAlanyesetTárgyeset+ személyrag+ személyrag+ birtokos személyrag Határozatlan, jelen időHatározott, jelen időénengemnálamalattamlakásomlátoklátom-m kötőhangokkal: -o/(-a)/-e/-ö vagy -a/-etetégednáladalattadlakásodlátszlátod-d kötőhangokkal: -o/(-a)/-e/-ö vagy -a/-eőőtnálaalattalakásalátlátja-a/-emiminketnálunkalattunklakásunklátunklátjuk-nk kötőhangokkal: -u/-ütititeketnálatokalattatoklakásotokláttoklátjátok-tok/-tek/-tökőkőketnálukalattuklakásuklátnaklátják-k
Magánhangzó-harmónia a toldalékokban A magánhangzó-harmónia a toldalékokban is megjelenik. Bizonyos toldalékok nemcsak nyelvállás, hanem ajakműködés szerint is igazodnak a szótőhöz.
A toldalékok által kötőhangként használt magánhangzók párokba rendezhetők: Hátsó nyelvállású Elülső nyelvállásúváltozatoe/öaeáéuüúűóő
Amint az látható, a párok/hármasok tagjai megegyeznek magasságban és hosszúságban, de különböznek nyelvállásban. (A kivétel az „á/é” pár, ahol az á is hátsó állású.)
Az e, é és az i, í hangok átlátszók. Ha a szóban vannak más magánhangzók is, akkor nem vesznek részt a szó hangrendjének meghatározásában. Ha a szóban csak ezek a magánhangzók szerepelnek, akkor a szó viselkedhet magas, vagy mély hangrendűként is, ami az adott szó történetétől függ. Például viselkedését tekintve a gyerek magas hangrendű, a híd mély hangrendű; a férfi korábbi alakja férfiú volt, történeti okokból hagyományosan mély hangrendűként viselkedett, ma azonban magas hangrendű ragokkal is előfordul (férfinak, férfinek). Hasonló bizonytalanság tapasztalható egyes újabban átvett idegen eredetű szavakkal kapcsolatban is (oxigénban, oxigénben; Athéntól, Athéntől).
A toldalékok alakja Alakjuk szerint a toldalékok ezekbe a csoportokba oszthatók: mássalhangzóval kezdődő toldalék, a kezdő mássalhangzó nem hasonul a szótő mássalhangzójához, például -ban/ben, -hoz/-hez/-höz. v-vel kezdődő toldalék, a v hasonul a szőtőhöz, például -val/-vel. magánhangzóval kezdődő toldalék, nem hasonul, például -ul/ül mássalhangzóval végződő tőhöz o/e/ö/a kötőhangzókkal kapcsolódó toldalék, például -ak/-ek/-ok/-ök/-k mássalhangzóval végződő tőhöz u/ü kötőhangokkal kapcsolódó toldalék, például -unk/-ünk/-nk -j kötőhang, a magánhangzóval és bizonyos mássalhangzókkal végződő tőhöz kapcsolódva, például -a/-e/-ja/-je változatlan, például -kor, -ig, -képpen, -ért.
Szófajok Főnév A határozott névelő mássalhangzóval kezdődő főnév előtt a, magánhangzóval kezdődő előtt az. A határozatlan névelő az egy. A határozatlan névelő számnévi jellege erős, emiatt többes számban névmások, illetve határozott vagy határozatlan számnevek helyettesítik.
Az indoeurópai és több más nyelvtől eltérően a főneveknek nincs nemük, még a névmások sem jelzik még a természetes nemet sem. Mindez nem jelenti azt, hogy nem jelezhetjük a nemet, ha az fontos. Sok foglalkozásnévben a nő utótag jelzi a nőt, például színésznő, tanárnő.
Többes szám A főnevek többes számának jele a -k, amit mássalhangzóval végződő főnevek esetén kötőhang előz meg. Ezt a fent leírt szabályok határozzák meg:
az asztal – asztalok a madár – madarak a gyerek – gyerekek a könyv – könyvek a bükk – bükkök
A többes számot a nyelv általában csak akkor tünteti fel, ha az nem derül ki a szövegkörnyezetből. Példa: öt fiú, de Látom a fiúkat.. Hasonlóan, az állítmány is csak akkor jelzi a többes számot, ha az az alanyon is fel van tüntetve. Példa: A halak úsznak, de: Öt fiú jön.
Birtokos személyrag előtt -i jelöli a többes számot.
Birtoklás A birtoklást a birtokossal egyeztetett birtokos személyrag jelzi. A személyrag elnevezés csalóka, mivel nem ragnak, hanem jelnek számít, így egyes nyelvtankönyvek birtokos személyjelként utalnak rá. A kifejezés állhat egyenes szórendben, például: a szék lába, de fordított szórendben is, ami a birtokost emeli ki: lába a széknek. A birtokos a fordított szórendben ragot kap: -nak, -nek. A határozott névelő a fordított szórend lényeges része, de az egyenes szórend használatakor is gyakori. Maguk a személyragok a fentiek szerint alakulnak, így elnevezésük a személyragokkal való párhuzamra is utal.
Ragok
A főnév bármilyen szerepet betölthet a mondatban. A határozók és a tárgy mondatban betöltött szerepét a ragok fejezik ki, a többi mondatrész szerepében a főnév nem kap ragot. Ezek az indoeurópai nyelvekben eseteknek, vagy elöljárószavas szerkezeteknek felelnek meg. A v-vel kezdődő ragok v-je teljesen hasonul a mássalhangzóval végződő főnév végéhez.
Általában a következő ragos alakokat nevezik eseteknek:
Név Rag Példa Szerepnominativus ∅ ház alanydativus (genitivus) -nak/-nek háznak részeshatározó (birtokos jelző)accusativus -t házat tárgyinstrumentalis-comitativus -val/-vel házzal eszköz-, társhatározócausalis-finalis -ért házért ok-, célhatározótranslativus-factivus -vá/-vé házzá eredményhatározóterminativus -ig házig véghatározóessivus-formalis -ként házként essivusi állapothatározóessivus-modalis -ul/-ül házul essivusi módhatározó
A következő kilenc rag helyhatározói (esetnevekkel):
+3×3 – Térbeli viszonyok belső felszíni közeli honnan?-ból/-bőlház-ból (Elativus)-ról/-rőlház-ról (Delativus)-tól/-tőlház-tól (Ablativus) hol?-ban/-benház-ban (Inessivus)-n/-on/-en/-önház-on (Superessivus)-nál/-nélház-nál (Adessivus) hova?-ba/-beház-ba (Illativus)-ra/-reház-ra (Sublativus)-hoz/-hez/-hözház-hoz (Allativus)
A következőket nem tekintik valódi esetragoknak: Név Rag Példa Szerep temporalis -kor éjfélkor időhatározó sociativus -stul/-stül családostul társhatározó distributivus-temporalis -nta/-nte naponta ismétlődő időhatározó distributivus -nként fejenként osztóhatározó formalis -képpen ajándékképpen locativus -t Pécsett helyhatározó modalis-essivus -an, -lag világosan, hárman, hallgatólag multiplicativus -szor nyolcszor számhatározó
Névutók A magyar nyelvben a viszonyszók az alaptagjuk után állnak, ezért névutóknak nevezzük őket. Általában nem vonzanak magukkal ragot, de vannak kivételek:
genitivusvalami /valaminekellenére, folyamán, jóvoltából, kedvéért, következtében , mentén, részére, révén, számára, útjánsuperessivusvalaminalul, át, belül, felül/fölül, innen, keresztül, kezdve, kívül, túlsublativusvalamirenézveallativusvalamihezhasonlóan, képestadessivusvalaminélfogvaablativusvalamitőlfogva, kezdveinstrumentalis/comitativusvalamivelegyütt, szemben
Példák: a házon keresztül, az autón kívül. Történetileg sok rag névutóból alakult ki.
+3×12 – További térbeli viszonyokhonnan?alólfölülelőlmögülmellőlközül------hol?alattfölöttelőttmögöttmellettközöttkörülutánhosszantáttúlkeresztülhová?aláföléelémögémelléközéköré-----
Egyes névutók összetételeket alkothatnak, amikben személyes névmások az előtagok, és birtokos személyragokat kaphatnak:
Személyesnévmás(én)(te)(ő)(mi)(ti)(ők)-Névutó- (a)m
(e)m(a)d
(e)d(j)a
(j)e(u)nk
(ü)nk(a)tok
(e)tek(j)uk
(j)ükalattamalattadalattaalattunkalattatokalattukelőttemelőttedelőtteelőttünkelőttetekelőttükhelyettemhelyettedhelyettehelyettünkhelyettetekhelyettükirántamirántadirántairántunkirántatokirántukmiattammiattadmiattamiattunkmiattatokmiattuknélkülemnélkülednélkülenélkülünknélkü|eteknélkü|ükszerintemszerintedszerinteszerintünkszerintetekszerintükElalólamalóladalólaalólunkalólatokalólukelőlemelőledelő|eelő|ünkelőletekelőlükOdaalámaládalá(ja)alánkalátokalájukelémelédelé(je)elénkelétekeléjük
Az alábbi névutók raggal állnak EsetRagNévutókAblativustól / tőlfogva, kezdveAlativushoz / hez / hözhasonlóan, képestDelativusról / rőlnézveInstrumentalisval / velegyütt, szembenSublativusra / renézveSuperessivusnát, belül, felül/fölül, innen, keresztül, kívül, túl
Melléknév A több szófajúság ismert példái a színek, a népek és a nyelvek nevei, egyes testi állapotok, és az anyagnevek, amelyek főnevek is. Egyes névutókból képezhetők névutó-melléknévek, például előtti, utáni.
A jelentésük szerint arra alkalmas melléknevek fokozhatók. A középfok jele -bb, a felsőfoké a leg- -bb, a túlzófoké a legesleg- -bb. Szükség esetén a -bb a vagy e kötőhanggal áll. Néhány melléknév rendhagyóan képezi ezeket az alakokat: nagy > nagyobb, jó > jobb, szép > szebb. Ki a legszebb a vidéken? Ki a legerősebb a környéken? Ki a legmagasabb az osztályban?
A magyar nyelvben a melléknév lehet jelző és állítmány, egyes nyelvtanok szerint még határozó is. A jelzőként álló melléknév nem egyezik a mögötte álló jelzett szavával:
A nagy város – A nagy városok
A jelzőként álló melléknevek sorrendje példákkal: egy csúnya öreg fekete faszobor egy szép nagy kerek piros alma egy csúnya nagy kerek csorba öreg kék francia váza egy szürke omladozó gót templomtorony
Az állítmányként, állítmány névszói részeként (állítmánykiegészítőként) álló melléknév számban egyezik az alannyal: Nagy a város – Nagyok a városok
Határozószó A határozószavak különféle határozókat fejeznek ki ragozás nélkül. Példák: itt és most.
hol honnan hova mikor hogyan-
am-/em-
ugyan-itt
ottinnen
onnan
erről
arról
ettől
attólide
oda
erre
arra
eddig
addigekkor
akkorígy
úgy
eképpen
aképpen
hol honnan hová hogyan mikor -
a-
vala-
se-
akár-
bár-holhonnan
merről
mettőlhova
merre
meddighogy(an)
miképpenmikor
Egyes nyelvtanok szerint melléknévből is képezhető határozószó; más nyelvtanok szerint ezek a szóalakok azonban határozóragos melléknevek. A melléknévhez kapcsolódó efféle toldalékok változatosak: magyarul, németül, nehezen, magasan, állítólag. Ezek a határozószavak maguk nem fokozhatók; magasabb fokaikat a megegyező fokú melléknévből képzik: gyorsabban, magasabbra, erősebben. Ez rendhagyó, mivel itt minden esetben a jelző megelőzi a képzőt. Tehát van annak is értelme, hogy ezt a toldalékot ragnak tekintsük, és ne feltételezzünk szófajváltást; ekkor ezek az alakok melléknevek maradnak, és így töltik be a határozói szerepet.
Számnév Arab számSzámnévTört