Balló Mátyás (Liptószentmiklós, 1844. november 30. – Budapest, 1930. szeptember 27.Halálesete bejegyezve Budapest IV. ker. polgári halotti akv. 639/1930. folyószám alatt.) vegyészmérnök, az MTA levelező tagja.
Élete
Balló Mátyás és Mikó Mária fia, evangélikus vallású. Felesége Greiner Zelma volt. Középiskoláit Késmárkon, Rozsnyón és Lőcsén végezte 1857 és 1864 között. Ezután a Bécsi Egyetemen és a Zürichi Műszaki Egyetemen tanult vegyészetet két-két évig. Magyarországon előbb tanársegéd lett a Budapesti Műszaki Egyetemen utána pedig 1868. október 1-től a budapesti IV. kerületi főreáliskolában a vegytan rendes tanára. Az újonnan alapított Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet első igazgatója lett. 1880. május 20-ától a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, a berlini vegyészi társulatnak már előbb lett tagja. Ő írta az első kémia tankönyvet a középiskolák részére. Az analitika terén a munkássága jelentős.
Értekezései az Orvosi Hetilapban (1879. 1887.), Mathem. és term. Értesítő (II. s. III. k. 1889.), a berlini vegytani társaság Berichtejében (1870-73. és 1878 óta) és a Dinglers Polytechnisches Journalban (CXCIV. sat. köteteiben) jelentek meg; többen átmentek a német, angol és francia folyóiratokba.
Három lánya született, Ágnes, Zelma és Mária, és egy fia, Alfréd. A legfiatalabb lány, Aggházyné Balló Mariska (1885–1956) festő, rajztanár volt, a tőle született unoka, Aggházy Mária (Gulácsy Lajosné 1913–1994) művészettörténész.46. oldal, Villasor 9. A Balló-Aggházy villa.Több lexikon és szakmunka téves adata, hogy Balló Ede volt Mariska édesapja, valójában Edének a két házasságából nem voltak leszármazottai. (nevpont.hu) Balló Mátyás gyászjelentése
Munkái
Das Naphtalin und seine Derivate. Braunschweig. 1870. Zur Geschichte des Naphtylamins. Berlin, 1870. (Berichte der d. chem. Gesellschaft in Berlin.) Die aus Rosalinin u. Bromnaphtalin oder Naphtylamin derivirenden Farbstoffe. Uo. 1870. A vegytan alapelvei. Pest, 1872. (2. telj. átdolg. kiadás. Budapest, 1877.) Az aethyloxalátnak hatásáról a naphtylaminra. Uo. 1873. (Értek. a term. tud. kör. IV. k. 2. sz.) A Duna-folyam vegyi viszonyairól Budapest mellett. Uo. 1873. (Mathem. és term. Közlemények XI. k. 1. füzet.) Budapest főváros vizvezetéki- és Dunavize 1874. évben. Uo. 1875. (Lenyomat a Közegészségi Lapokból.) Elemi vegytan. Uo. 1875. (2. kiadás, 1878. 3. k. 1885. 4. k. 1887. Uo.) A vizelvonó testek behatásairól a kámforsavra és amidjaira. Uo. 1880. (Értek. a term. tud. kör X. 5.) Ujabb tanulmányok a kámforcsoport köréből. Uo. 1881. (Ért. a term. t. kör. XI. 5.) Budapest főváros ivóvizei egészségi szempontból. Uo. 1881. (Ért. a term. t. kör. XI. 11.) Jelentés Budapest főváros vegyészének működéséről 1874-1883. Uo. 1885. (Fővárosi nyomtatványok.) Tejelemzések. Szakvélemény a főváros tejkérdéséről. Uo. 1888-89. két füzet (Fővárosi nyomtatványok.) Budapest főváros vizkérdése; Than és Fodor tanárokkal együttesen szerk. szakvélemény. Uo. 1885. (Főv. nyomt.) A főváros vizellátása ügyében tett egyéb vizsgálatok. Uo. 1883-89. (Fővárosi nyomtatványok.)
Jegyzetek
Források
További információk Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002-. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876. Nirschy Ferenc ny. Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1973. Összeáll. Fekete Gézáné. Bp., Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1975. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003. Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999- Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999. Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Kategória:1844-ben született személyek Kategória:1930-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar vegyészmérnökök Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar szakírók Kategória:Liptószentmiklósiak Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Rákospalotai köztemetőben eltemetett személyek