Újpalota Budapest XV. kerületének városrésze, mely két negyedből áll: ismertebb az Újpalotai lakótelep, de jelentős még a Késmárk utcai úgynevezett munkahelyi övezet, más szóval iparterület.

Fekvése Határai: Szentmihályi út a Bánkút utcától – Rákospalotai határút – Vezseny utca – MÁV Körvasút - Drégelyvár utca – Madách utca – Hősök útja – Szerencs utca – Pörge utca délkeleti oldalán fekvő telkek délkeleti oldalait összekötő vonal – Gazdálkodó út – Bánkút utca a Szentmihályi útig.Budapest teljes utcanévlexikona (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998)

Kialakulása, története bélyegkép|jobbra|250px|Tenke Tibor emléktáblája a Fő téren bélyegkép|jobbra|250px|Kőrakás park A mai Újpalota városrész területe 1950-ben lett Budapest része, azt megelőzően Rákospalotához, és kis részben Pestújhelyhez tartozott. A területen elsősorban mezőgazdasági művelés folyt, kevés lakójának egy része az úgynevezett Erdődűlőn, más része a Honfoglalástelepen élt. A Rákosszentmihállyal összeköttetést teremtő Késmárk utca környéki ipari üzemek kialakulása az 1910-es évekre tehető, de a tervezett ipartelepítés csak az 1950-es években kezdődött el.

Késmárk utcai munkahelyi övezet A kiépülő ipari negyedre elsőként a Resinol Illóolajgyár költözött az 1910-es években (a gyár központja Kőbányán volt), de az 1930-as évekre felszámolta telephelyét. A Ferroglobus (bejárata a Rákospalotai Körvasút sorról) 1952-ben költözött a környékre, a Villamosipari Kutató Intézet beruházásai 1962–1969 között zajlottak, a Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat (MEGÉV) 1967-ben alakult – ezen belül a későbbi Agrotek-székház 1965-ben és 1970-ben két ütemben épült fel – az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat építése pedig 1969-re fejeződött be.

Az Erőkart 1997-ben privatizálták, ekkortól Siemens Erőműtechnika Kft. néven működött tovább, a Raiffeisen Bank irodaháza 2002-re készült el

Újpalotai lakótelep

A lakótelep alapkőletételére 1969-ben került sor. A Tenke Tibor vezette építészmérnöki kar, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet munkatársainak tervei alapján épült az egykori Pestújhelyi temető és részben a mezőgazdasági művelésből kivont területek helyére.Végh Árpád - A francia csavar / 65 éve épült fel Magyarország első valóban panel lakóépülete (Építészfórum, 2025.04.06.) Bontani előtte viszonylag kevés épületet kellett.Újpalota 40. évfordulóján elhangzott előadásbólRátonyi Gábor Tamás - Légifotón látszik, ahogy Újpalota ráépül a Pestújhelyi temetőre (bpxv.blog.hu, 2017.04.01.) Elsőként a Nyírpalota utca 1. készült el 1971-ben.Újpalotai lakótelep / Nyírpalota út 1. - Budapest100 Utoljára pedig az úgynevezett Víztoronyházba költöztek be a lakók 1976-ban.Rátonyi Gábor Tamás - Az újpalotai magasház - víztoronyház (bpxv.blog.hu, 2013.08.09.) Az eredetileg tervezett 13 500 helyett végül 15 400 lakást adtak át. A szolgáltatók épületei 1978-ra készültek el. Valójában sosem lett kész teljesen, hiszen a Belvárostól 10 km távolságra elhelyezkedő Fő térre tervezett kulturális központot a források hiányára hivatkozva nem kezdték el építeni.Üdvözlet Újpalotáról - Retró Újpalota youtube csatorna, 2012.02.01.

Eredetileg két – mára gyakorlatilag egybeforrt – részből áll: a Tenke Tibor, Callmeyer Ferenc, Mester Árpád által tervezett, Páskomliget lakótelep és az úgynevezett Frankovics Mihály úti lakótelep munkacímű projektekből. A két egységet a Késmárk utca választja el. Tervezésük ugyan külön történt, az építkezés viszont közel azonos időben zajlott, ezért a kezdeti különbségek később kiegyenlítődtek, így ma már nem tartják számon a telep két egységét.

A típustervek alapján épült panelházak elemei a Budapesti Házépítő Kombinát (BHK) III. számú, Dunakeszi házgyárában készültek.Rátonyi Gábor Tamás - Újpalotai várostörténet: kompromisszumok és kényszerpályák (bpxv.blog.hu, 2012.09.06.)

Bár nem a lakótelepen épült, sőt, nem is Újpalotán, hanem Rákospalotán, a Szentmihályi út túloldalán mégis jelentős hatást gyakorolt a telepen élőkre az 1996-ban felépült Pólus Center és a 2003-ban átadott AsiaCenter.

2008. december 27-én szentelték fel a lakótelep – és a városrész – első templomát, a római katolikus Budapest újpalotai boldog Salkaházi Sára plébániatemplomot.

Tíz évre rá a második újpalotai templom is felépült, az Újpalotai Református Gyülekezet Száraznád utca 2. alatti épülete.

Elnevezése left|thumb|241x241px|Az Újpalotai Boldog Salkaházi Sára Templom Az Újpalota név kezdetben csak a lakótelepet jelölte, mára azonban városrészként nagyobb területet fed le. Mint önálló városrészt 1991-ben, a főváros városrészeinek kialakításáról szóló határozatban hozták létre. Nevének meghatározásakor felhasználták a korábban csak a lakótelepre értett Újpalota kifejezést. Ezt a nevet lakótelep építése előtti névkeresés során ötlötték ki Rákospalota nevéből, melyhez 1950-ig tartozott a terület, emlékezve a középkori Palota településre.Csordás Lajos: Palotanegyed a munkásosztálynak cikk Népszabadság, 2010. január 28-án

Jelene A Studio Metropolitana urbanisztikai kutatóközpont 2005-ben készült felmérése szerintStudio Metropolitana: Budapesti lakótelepek megítélése (tanulmány) (2010. január 22.) a vizsgált 14 lakótelepből Újpalota a 12. helyen végzett a lakóhely kedveltségét vizsgáló kérdésre adott válaszok alapján.

Közlekedés Az újpalotai lakótelepbe (pontosabban a Szentmihályi útba) torkollik a Thököly út folytatása. A körvasút felett 1973-ban átadott Csömöri úti felüljárón át a XV. kerületi Drégelyvár utcán és Nyírpalota úton halad tovább a forgalom.Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (Hungaricana online archivum)Centenáriumi építkezések autósoknak - mi épült 1973-ban? - Fővárosi blog, 2013.11.07. Ezek a lakótelep legfontosabb útvonalai. Szintén fontos szerepet tölt be a Szentmihályi út, ami az úgynevezett Munkáskörút része: Újpestről indul, és a XV. kerületen át Rákosszentmihályra vezet, három külső kerületet kötve össze.

Közösségi közlekedés

A Nyírpalota utcai buszvégállomás 1973-ban, a Szentmihályi út nevet viselő 1975-ben épült.

Korábbi elképzelések szerint a lakótelepre kivezették volna a 4-es metrót (a metró neve tervezése óta DBR, vagyis Dél-Buda–Rákospalota), ez azonban költséghiány miatt mára már terv szinten sem létező jövőkép. (A nyomvonal helyét meghagyták a Nyírpalota utca mentén.) Helyette a legnagyobb forgalmat a 7-es, 7E, 8E, 108E és 133E buszjáratok bonyolítják le, amelyek a lakótelepet Budapest belvárosával és Dél-Budával kötik össze. Fontos még az 1973-óta közlekedő 69-es villamos, amely Zuglón keresztül az 1-es metró Mexikói úti végállomásával teremt összeköttetést. A 96-os, a 196-os, a 196A, a 296-os, valamint a 296A jelzésű autóbuszok az Újpesti 3-as metró végállomásával, Békásmegyerrel és a Káposztásmegyeri lakóteleppel és az újpesti Fóti úttal köti össze a lakótelepet. A 130-as busz a 2-es metró Puskás Ferenc Stadion állomásáig, a 46-os és 146-os busz a XVI. és XVII. kerületek felé közlekedik. A 175-ös jelzésű járat pedig Árpádföldön át a H8-as és H9-es HÉV cinkotai állomásához kínál összeköttetést. Bár korábban volt közvetlen kapcsolata a lakótelepnek az Örs vezér terével, ma már csak az Újpalotát épphogy csak érintő 231-es és 277-es busz közlekedik abba az irányba (a két viszonylatnak mindössze három megállója érinti a lakótelepet).

Jegyzetek

További információk Szepes Erika: Újpalota – egy városrész regénye, Bp., XV. kerületi Önkormányzat, 2002. Farkas Norbert - Újpalotai álom és ébredés – képeken az egyik legnagyobb budapesti lakótelep mindennapjai (24.hu, 2025.01.05.) Neményi Márton - A panelbirodalom, ahol majdnem megépült a szocializmus: képek Újpalotáról (Nők Lapja Café, 2018.12.27.)

Kapcsolódó szócikkek Budapest XV. kerülete Budapest kerületei

Kategória:Budapest XV. kerülete Kategória:Budapest városrészei Kategória:Budapest lakótelepei