A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio < prae- „előtt” + positio „helyzet”, franciául préposition, angolul preposition) kifejezés egyes nyelvekben a viszonyszók egyikét nevezi meg. Nincs fogalmi tartalma, elvont és elégtelen szemantikai tartalma van, változatlan alakú, és nem lehet mondatrész, hanem csak nyelvtani eszköz. Mondattani funkcióként alárendelési viszony keretében köt össze két mondatrészt. Az alárendelt mondatrész lehet határozó, tárgy, jelző vagy névszói állítmány névszói része. Az elöljáró, egy esetleges determináns és egy lexikai jelentésű szó együtt alkotnak elöljárósnak nevezett szószerkezetet.Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, prepoziție szócikk.
Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek.Bidu-Vrănceanu 1997, 46. o.
A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, S mint subject ’alany’, V mint verb ’ige’, O mint object ’tárgy’. amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban.P. Lakatos 2006, 141. o. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”)Dubois 2002, 374. o. vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Az elöljárók fajtái eredetük és alakjuk szerint
Eredetük szerint elsősorban elsődleges elöljárók vannak, amelyek ugyanakkor egyszerű szavak.
A francia grammatikákban egyszerű elöljárók à ’-nál/-nél’, en ’-ba(n)/-be(n)’, entre ’között/közé’, sous ’alatt/alá’Itt a magyar megfelelők csak az elöljárók egyik jelentését tükrözik. stb. Az összetettek két különböző szófajból is származhatnak, pl. depuis ’óta’ (< de ’-tól/-től’ + puis ’aztán’). Ebben a nyelvben két egyszerű elöljáró, az à és a de összeolvad két határozott névelővel: la maison du (< de + le) berger ’a juhász háza’, la maison des (< de + les) bergers ’a juhászok háza’, parler au (< à + le) médecin ’az orvosnak szólni’, parler aux (< à + les) médecins ’az orvosoknak szólni’.Grevisse – Goosse 2007, 1319–1320. o.
A román grammatikákban megjegyzik, hogy az elsődleges elöljárók nagy többsége latin eredetű, pl. cu ’-val/-vel’, după ’után’, fără ’nélkül’ stb. Egyesek jövevényszók, pl. contra ’ellen’. Ezek eredetileg és formailag is egyszerűek, de formailag egyszerűeknek tekintik azokat is, amelyek már a románban létező két, teljesen összeolvadt elöljáróból származnak, pl. dintre ’közül’ (< din ’-ból/-ből’ + între ’között/közé’). Összetetteknek számítanak a nem összeolvadt elöljárókból alakultak, pl. ’a valaminek a belsejéig’ jelentésű până în < până ’-ig’ + în ’-ba(n)/-be(n)’.Avram 1997, 265. o.
A BHMSzBosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv. grammatikákban is számba vesznek elsődleges, egyszerű elöljárókat (bez ’nélkül’, do ’-ig’, nad ’fölött/fölé’ stb.) és összetetteket, ilyeneknek tekintve csak a két szóból teljesen összeolvadtakat, amelyek között eredetileg különböző szófajúak is lehetnek, pl. ispod ’alól’ (< iz ’-ból/-ből’ + pod ’alatt/alá’).Barić 1997, 278. o. (horvát grammatika).
Az elöljárók egy része szófajváltással keletkezik. Egyes szerzők másodlagosaknak nevezik őket.Például Bărbuță 2000 (198. o.). Példák: franciák: jelen idejű melléknévi igenévből: concernant ’illetően’; múlt idejű melléknévi igenévből: vu ’miatt’; melléknévből: sauf ’kívül’ (= ’kivéve’); határozószóból: hors ’kívül’ (= ’kivéve’); románok: határozószóból: főleg határozott végartikulussal: înaintea ’előtt’; változatlan alakban: drept ’mint’ (= ’-ként’); főnévből: grație ’köszönhetően’; melléknévi igenévből: potrivit ’szerint’; határozói igenévből: privind ’illetően’; angolok:IGE, Complex Prepositions (Összetett elöljárók) oldal. határozói igenévből: regarding ’illetően’; melléknévi igenévből: given ’adva lévén’; BHMSz: tárgyesetű főnévből: put ’felé’; eszközhatározói esetű főnévből: povodom ’alkalmával’.
A fenti nyelvekben, a románon kívül, több olyan szó van, amely ugyanazzal az alakkal elöljáróként is és határozószóként is használatos: après ’után/azután’, avant ’előtt/azelőtt’, contre ’ellen(e)’, depuis ’óta/azóta’, derrière ’mögött(e), devant ’előtt(e)’ stb.; near ’közelében/közel’, before ’előtt/azelőtt’, after ’után/azután’, behind ’mögött(e)’;Eastwood 1994, 294. o. blizu ’közelében/közel’, mimo ’mellett(e)’, poslije ’után/azután’, prije ’előtt/azelőtt’, van ’kívül/kint’.
Egyes grammatikák elöljáró értékű szókapcsolatokat is számba vesznek, azaz olyan szócsoportokat, amelyek elöljárókon kívül egyéb szófajú elemeket (határozószókat, főneveket stb.) is tartalmaznak. Ezeket a szócsoportokat nem elemzik, hanem egységesen töltenek be elöljárói szerepet. Készletük nyitott. Régiek mellett folytonosan jelennek meg újak, beleértve jövevényeket és tükörfordításokat.Bidu-Vrănceanu 1997, 380. o.
A francia nyelvben vannak egyrészt csak főnévvel és névmással használt elöljáró értékű szókapcsolatok, másrészt csak főnévi igenévvel használtak. Példák az előbbiek közül: à cause de ’miatt’, à compter de ’kezdődően’, à l’exception de ’kivételével’, au-delà de ’túl’, au-dessus de ’fölött’, grâce à ’hála’, vis-à-vis de ’szemben’. Az utóbbiak a magyarban igékből képzett főnevekkel használt névutóknak vagy a megfelelő igékkel használt kötőszóknak felelnek meg. Egyébként vannak nekik ugyanazzal a főelemmel alkotott kötőszó értékű szókapcsolat-megfelelőik is: afin de ’végett’ vs. afin que ’azért, hogy’, avant de ’előtt’ vs. avant que ’mielőtt’ stb.Grevisse – Goosse 2007, 1322. o.
A románban régebbi elöljáró értékű szókapcsolat az în fața ’előtt/elé’, újabbak a francia eredetű vizavi de ’szemben’ vagy a franciából való în măsura ’mértékében’ tükörfordítás.
Az angolban is számos elöljáró értékű szókapcsolat van, pl. because of ’miatt’, due to ’köszönhetően’, instead of ’helyett’, in front of ’előtt/elé’.
Az elöljárók jelentése
Egyes elöljárók annyira elvontak, hogy nem lehetséges érzéki reprezentálásuk. Ilyenek például az ’ellen’, ’részére’, ’számára’ jelentésűek. Mások kevésbé elvontak, ezért lehetséges korlátozott érzéki reprezentálásuk. Ilyenek főleg a helyi jelentésűek, mint a ’felől’, ’között/közé’, ’felé’, ’alatt/alá’, ’fölött/fölé’, ’előtt/elé’, ’mögött/mögé’, ’körül/köré’ jelentésűek.
Eredetileg az elöljárók mind hely- és időviszonyokat fejeztek ki, majd okra, célra stb. vonatkozó viszonyokat is kezdtek kifejezni.Bărbuță 2000, 200. o. Ezért főleg az elsődleges elöljáróknak több jelentése van. Egyesek konkrétabbak, mások elvontabbak. Példa konkrét vs. elvont jelentésekre a román pe elöljáróé. Eredetileg helyi jelentése van, pl. Pune paharul pe masă ’Tedd a poharat az asztalra!’, de a tárgyeset morfémája lett többek között, ha a tárgyat személynév fejezi ki: L-am văzut pe Gheorghe ’Láttam Gheorghét’.Moldovan 2001, 344. o.
A másodlagos elöljáróknak és az elöljáró értékű szókapcsolatoknak pontosabb jelentésük van, és ugyancsak konkrétabbak vagy elvontabbak attól függően, hogy milyen fogalmi tartalmú szavakat foglalnak magukban.
Elöljárós szerkezetek
Elöljárókkal szerkesztenek különféle típusú határozókat. Alaptagjuk többféle szófajú lehet: ige: Il téléphone à sa mère tous les dimanches ’Telefonál az anyjának minden vasárnap’;Delatour 2004, 93. o. melléknév: Vi ste gori od tuđina ’Maga rosszabb egy idegennél’;Čirgić 2010, 187. o. (montenegrói grammatika). határozószó: There’s a cinema not far from here ’Van egy mozi nem messze innen’;Eastwood 1994, 18. o. indulatszó: Vai de mine! ’Jaj nekem!’.Moldovan 2001, 369. o.
Ugyancsak elöljárók köthetnek főnévi vagy névmási jelzőt az alaptagjához: une boîte en carton ’kartondoboz’;Delatour 2004, 16. o. casă de vânzare ’eladó ház’;Bărbuță 2000, 198. o. information about the course ’tudnivalók a tanfolyamról’;Eastwood 1994, 176. o. vjera u uspjeh ’a sikerben való hit’.Čirgić 2010, 283.
Elöljárós szerkezet névszói állítmány névszói részét is képezheti: Ce manteau est encore à la mode ’Ez a kabát még divatos’;Grevisse – Gosse 2007, 272. o. Inelul e de aur ’A gyűrű aranyból van’;Avram 1997, 333. o. Are you for the plan? ’Egyetértesz/Egyetért/Egyetértetek/Egyetértenek a tervvel?’;Eastwood 1997, 299. o. Narukvica je od srebra ’A karkötő ezüstből van’.Klajn 2005, 228. o. (szerb grammatika).
Az elöljárót követő szó lehet: főnév, mint a fenti példák többségében; névmás: I can reserve a seat for you ’Foglalhatok helyet neked’; számnév: stol za dvoje ’asztal két személyre’;Barić 1997, 219. o. melléknév: Les volets du chalet ont été repeints en vert ’A menedékház zsalugátereit zöldre festették újra’;Delatour 2004, 106. o. birtokos determináns: înaintea mea ’előttem’;Bărbuță 2000, 199. o. határozószó: Il est parti pour toujours ’Elment örökre’;Grevisse – Gosse 2007, 1325. o. főnévi igenév: Take something to read on the train ’Vigyél valami olvasni valót a vonaton’;Eastwood 1994, 155. o. melléknévi igenév: mașină de scris ’írógép’.Avram 1997, 350. o.
Olykor elöljárót egész mondat követ: Il est sorti par où il était entré ’Arra ment ki, amerre bement’.Grevisse – Gosse 2007, 1326. o.
Elöljárók és esetek viszonya
A névszóragozás nélküli nyelvekben az elöljárós szó alakja nem változik ahhoz képest, amikor elöljáró nélkül használják. Ez mindig így van például a franciában: Il y a un grand parking devant le supermarché ’A szupermarket előtt nagy parkoló van’, C’est grâce à toi que j’ai trouvé si vite un studio ’Neked köszönhetően találtam ilyen hamar lakást’.Delatour 2004, 164. o. Az angolban a névszóragozás maradékaként az elöljárókat az 1. és a 3. személyű személyes névmások más alakjai követik, mint amikor nincs elöljárójuk, azaz alanyi funkcíójuk van, pl. Describe him to me ’Írd le nekem őt’, miközben ’ő’-nek he (hímnem), ’én’-nek pedig I felel meg.Eastwood 1994, 234. o.
A névszóragozásos nyelvekben az elöljáró legalább egy bizonyos esetet követel meg azon ragozható szavaktól, amelyek előtt áll.
Az elsődleges és az elvont jelentésű elöljárók által megkövetelt eset általában motiválatlan, de olyan másodlagos elöljárók és elöljáró értékű szókapcsolatok is vannak, amelyek ugyanazt az esetet vonzzák, mint amikor alapelemük lexikai jelentésű szó, vagy az volt. Például a román împrejurul pădurii ’az erdő körül’ helyhatározó megtartja az elöljárója alapjaként szolgáló jur ’valami körüli tér’ főnév jelentését és az eredeti birtokviszonyát a pădure ’erdő’ szóval mint birtokossal, ezért vonzza a birtokos esetet.