A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar a BME egyik legnagyobb múlttal rendelkező, 1873 óta működő kara.
Története A magyar egyetemi szintű építészképzés a Műegyetem jogelődjében a XIX. század hetvenes éveiben indult. A XX. század elejének fellendülése idején már nagy létszámú évfolyamokon folyt az oktatás. A két világháború közötti visszaesés után az ötvenes évektől kibontakozó modernizáció ismét nagyobb létszámú évfolyamokat indokolt. 1989 óta e vonzó alkotópálya iránti fokozott érdeklődés következtében a Kar hallgatóinak létszáma tovább emelkedett.
Az építészképzés kezdeteit a 19. századvég kimagasló alkotói, Budapest városképének kialakítói, Steindl Imre (Parlament), Hauszmann Alajos (a Királyi Vár új szárnyai és a Műegyetem főépületének tervezője) és Schulek Frigyes (a Mátyás templom és a Halászbástya mestere) határozták meg. A két világháború között többek között Csonka Pál és Kotsis Iván személyisége biztosította az európai színvonalat és az építészi és mérnöki oldal képzésbeli egyensúlyát. Az ötvenes évektől - az elsősorban technikai jellegében fejlődő szakmai oktatást - Weichinger Károly, Gábor László és Pogány Frigyes neve fémjelezte.
A műegyetemi építészmérnök képzettséggel az építészeti pálya sokoldalú alkotó tevékenységre ad módot. Egy felmérés során 148 foglalkozást írtak össze, a legfontosabbak: építészeti tervezés, szerkezettervezés (épületszerkezetek és tartószerkezetek), városépítészet (tervezői és igazgatási, hatósági feladatok), építőipari kivitelezés-vállalkozás, beruházás, ingatlanfejlesztés, egyéb szakértői és kutatói tevékenységek. Az alkotó munkára önállóan, vagy alkalmazotti, ill. közalkalmazotti keretek között is nyílik lehetőség. A személyes habitus (a mérnöki adottságú műszaki gondolkodású tervező típus, a mozgékony szervező-irányító alkat vagy a téri fantáziával jellemezhető építész alkat) különböző területeken érvényesülhet, adottságai szerint. A Karon végzett Makovecz Imre, Finta József és Rubik Ernő, de még az olyan pályaelhagyók is hasznát vették itt szerzett képzettségüknek, mint Határ Győző, Latinovits Zoltán vagy Szendrey-Karper László, Sebő Ferenc, Kóbor János és sokan mások.
A köznyelvben bolognai folyamatként ismert oktatási szerkezet-átalakítás minket sem került el, de szerencsére sikerült megőrizni, sőt domináns maradt a hagyományos 5 éves képzés, a most induló tanévben ennek aránya 70% fölött van. Oktatásunk az első 5 félévben egységes, a BSc (Bachelor, alapfokú) és az ötéves (MSc, mester) képzés programja csak ezután válik ketté. Ekkor a hallgatók érdeklődési körüknek megfelelően szakirányt választhatnak, s egyidejűleg lehetővé tesszük, hogy a legjobb BSc-s hallgatók átkerüljenek az 5 éves képzésbe, illetve az ott lévő gyengébbek, akik nem tudják teljesíteni az előírt feltételeket, rövidebb tanulmányi idő alatt kapjanak (alapfokú) diplomát. A BSc diplomával rendelkezők közül a rátermettebbeknek lehetőség lesz a Karon induló MSc képzések valamelyikén az ötéves képzéssel egyenértékű diplomát szerezni. A hároméves posztgraduális képzés lehetőséget nyújt az építéstudomány és az építészettudomány szakterületein a kutató-mérnökké fejlődéshez, s ezt követően tudományos cím (PhD) elnyeréséhez, építészeti és városépítészeti tervezőként pedig az ezzel párhuzamos mesterképzésben építőművészeti mesterfokozat (DLA) szerezhető.
A Kar oktatási reformjai során megtartotta az építészmérnök-képzés és oklevél egységét, amely jelentős terheléssel, az elméleti képzés mellett a szabadidőt is igénybe vevő rajzi, gyakorlati feladatok megoldásával és nagy munkaigényű féléves tervek kidolgozásával jár. Ezt az önálló munkát csak az oktatói konzultáció és a műtermek megdolgozott alkotó légköre segíti. Az építésszé válás, mint minden alkotómunka, a tehetség mellett áldozatvállalást és kitartást követel. Ennek az áldozatos munkának a gyümölcseit látjuk ebben az albumban.
Tanszékek Építéskivitelezési Tanszék Építészeti Ábrázolás Tanszék Építészettörténeti és Műemléki Tanszék Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Épületszerkezettani Tanszék Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék Középülettervezési Tanszék Lakóépülettervezési Tanszék Rajzi és Formaismereti Tanszék Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék Urbanisztikai Tanszék
A Kar vezetői
1978–1984 László OttóElhunyt Dr. László Ottó 1989–1995 Hofer Miklós 1995–2002 Petró Bálint 2002–2006 Lázár Antal DLA 2006–2014 Becker Gábor 2014–2018 Molnár Csaba DLA 2018–2025 Alföldi György 2025– Varga Tamás DLA
További információk A kar története Dr. Szentkirályi Zoltán: Adatok a magyar építészképzés történetéhez
Jegyzetek
Források
Hauszmann díj 2006 kiadvány http://www.bme.hu
Kategória:Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem