Az Utazás a Holdba (eredeti cím: Le Voyage dans la lune) 1902-ben bemutatott fekete-fehér tudományos-fantasztikus némafilm. A film története két népszerű regényen alapszik: Jules Verne Utazás a Holdba és H. G. Wells Emberek a holdban című művén. A filmet Georges Méliès írta és rendezte testvére, Gaston, segítségével. Elkészítése 10 000 frankba került, ami akkoriban hatalmas összegnek számított. Méliès a párizsi Folies Bergère varieté táncosait kérte fel a Holdon élő földönkívüli lények megformálására.
A film 14 perc hosszúságú, ha másodpercenkénti 16 képkockás sebességgel játsszák, ami a standard sebesség volt a film készítésekor. A film bemutatásakor nagyon nagy sikernek örvendett és Méliès több száz filmje közül a legismertebb. Az Utazás a Holdba a filmtörténet egyik legkorábbi ismert sci-fi filmje. A film készítése során az elsők között alkalmaztak animációs technikákat és speciális effektusokat, így Méliés műve egyben az első animációs filmek egyikének is tekinthető.
Cselekmény
Egy csillagászati találkozón a társaság elnöke javaslatot tesz egy holdbéli utazásra. A kezdeti ellenállás után, hat bátor csillagász beleegyezik a tervbe. Megkezdik egy puskagolyó formájú űrkapszula építését, melyet egy óriási ágyúból szándékoznak kilőni. Miután elkészült a kapszula, a csillagászokat kilövik egy csoport gyönyörű, tengerészegyenruhába öltözött nő segítségével. A Hold arca nyomon követi ahogy a kapszula közeledik felé és végül szemen találja.
Az űrhajó biztonságban landol a Holdon. A csillagászok kimásznak a kapszulából és megtekintik a távolban felkelő Földet. Fárasztó útjuk után a csillagászok kiterítik takaróikat és nyugovóra térnek. Miközben alszanak, elhalad a Hold mellett egy üstökös, a Nagy Göncölszekér minden egyes csillagából emberi arcok tekintenek ki, az öreg Szaturnusz kihajol bolygója egyik ablakán és Phoebe istennő egy félhold-hintán üldögélve jelenik meg. Phoebe havat idéz elő, ami felébreszti a csillagászokat. Egy barlangba menekülnek, ahol hatalmas gombákra bukkannak. Az egyik csillagász kinyitja az esernyőjét, ami nyomban gyökeret ereszt és gombává változik.
Ekkor megjelenik egy SzelenitWells regényében hívták így a lényeket () (egy Holdon élő rovarszerű űrlény), akit az egyik csillagász könnyedén megöl. A teremtmények felrobbannak, ha erős ütés éri őket. Fokozatosan egyre több Szelenit veszi körbe a csillagászokat, akiket végül vezetőjük elé visznek. Az egyik csillagász felkapja a Fő-Szelenitet trónjáról és földhöz vágja, aki ennek következtében felrobban.
A csillagászok visszasietnek kapszulájukhoz (miközben folyamatosan odacsapnak a Szeleniteknek) öten közülük beszállnak, míg a hatodik, egy kötél segítségével, egy holdbéli lejtőn leborítja az űrhajót bele a világűrbe. Egy Szelenit az utolsó pillanatban belekapaszkodik a kapszulába, amely visszatér a Földre és az óceánban landolnak. A Szelenit leesik és a kapszula visszatér a víz felszínére, amit egy hajó kivontat a partra.
Szereplők (Nincs stáblista) Victor André Bleuette Bernon – Nő a holdon Brunnet – Űrhajós Jeanne d'Alcy Henri Delannoy – A rakéta kapitánya Depierre Farjaut – Űrhajós Kelm – Űrhajós Georges Méliès – Barbenfouillis Professzor
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:1902 filmjei Kategória:Francia tudományos-fantasztikus filmek Kategória:Francia rövidfilmek Kategória:Francia némafilmek Kategória:Francia fekete-fehér filmek Kategória:Jules Verne művei alapján készült filmek