Ábrahámhegy község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Fekvése
A Balaton északi partján, a Badacsonytól keletre, Révfülöp községtől 5 kilométerre nyugatra fekszik a 71-es főút mentén. Északi szomszédja Salföld, ahová a 7346-os út vezet Ábrahámhegy központjából.
Könnyű közúti megközelítése mellett elérhető vonattal is a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon; Ábrahámhegy megállóhely a 7346-os út 71-es főúti kiágazásával szemben, attól pár lépésre található.
2,8 kilométeres tóparti szakasz, 7 négyzetkilométernyi közigazgatási terület és 5 négyzetkilométernyi vízfelület tartozik a településhez.
Története bélyegkép|balra|Kápolna a szőlőhegyen A Balaton egyik legkedveltebb fürdőhelye, egyrészt azért, mert félkör alakban magasló hegyei nyugatról és északról védik a szelektől, másrészt mert egy völgykatlanban terül el, s ennek köszönhetően a klímája melegebb a környezetéénél.
Régészeti leletek tanúsága szerint már a rómaiaknak is kedvelt helye volt.
A környékére vonatkozó első fennmaradt írásos feljegyzés 1082-ből származik. Ebben Ábraham néven szerepel.
II. Endre uralkodása alatt királyi udvarnokok birtokolták. bélyegkép|balra|A kikötő A község életében jelentős fejlődést jelentett, amikor átadásra került a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal (1909) és 1925-ben elkészült az ábrahámhegyi vasúti megállóhely is.
A hegyekkel övezett festői környezet kiváló helyet ígért a csendre, nyugalomra vágyó nyaralóknak. Sorra épültek az üdülőházak, és Ábrahámhegy közkedvelt hely lett. 1925-ben megalakult a Fürdő- és Kultúrszövetkezet, melynek közreműködésével már 1927-ben megépítették a '70-es évek végéig fennállt fürdőbejáratot és kabinokat. A strand fejlesztését és szépítését segítette az 1934-ben megalakult Fürdőegyesület.
A településen, az óvoda épületében községi könyvtár is működik.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Gáspár József (FKgP-SZDSZ) 1994–1998: Gáspár József (független) 1998–2002: Gáspár József (független) 2002–2006: Gáspár József (független) 2006–2010: Vella Ferenc Zsolt (független) 2010–2014: Vella Ferenc Zsolt (független) 2014–2019: Vella Ferenc Zsolt (független) 2019–2024: Vella Ferenc Zsolt (független) 2024– : Vella Ferenc Zsolt (független)
Népesség A település népességének alakulása:
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 96,7%-a magyarnak, 2,2% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,5%, református 2,6%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 4,1% (18,3% nem nyilatkozott).Ábrahámhegy Helységnévtár
2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 1,3% ukránnak, 0,4% szlováknak, 1,4% cigánynak, 0,2%-0,2% örménynek, horvátnak, lengyelnek és románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,95% volt római katolikus, 2,9% evangélikus, 2,7% református, 0,2% görögkatolikus, 0,2% ortodox, 0,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).Ábrahámhegy Helységnévtár
Nevezetességei bélyegkép|jobbra|265px|Az ábrahámhegyi strand reggel bélyegkép|jobbra|265px|Ábrahámhegyi látkép Bökk-hegyi kilátó Salföldi pálos kolostorrom Vízimalom (a 18. századból) A kisörspusztai romanikus stílusú templom romja (a 13. századból) Kápolna Csörgey Titusz-kiállítás az Ábrahámhegyi Kulturális Centrumban Szent László-templom
Régi mondások, falucsúfolók a településről H'á mész? Ábrahám kebelébe. [Ábrahámhegyre tartó utazók mondták az úti céljuk iránt érdeklődőknek]Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal A régen Ábrahámhegyhez tartozott Kisörs (ma Badacsonyörs) régi Bugyberek elnevezéséhez kapcsolódik az alábbi, fennmaradt mondás: „A bugyberki kümíves a pipaszárába kapaszkodott, hogy az állásrul le ne essen.”
Jegyzetek
További információk Ábrahámhegy
Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Balaton-parti települések, településrészek