Venceslaus Ulricus Hammershaimb (Sandavágur, 1819. március 25. – Koppenhága, 1909. április 8.), ismertebb nevén V. U. Hammershaimb vagy Venzel Hammershaimb feröeri evangélikus lelkész és filológus, a modern írott feröeri nyelv megteremtője.
Élete Családja német származású volt. Őseik III. Ferdinándtól kaptak Bécsben nemességet, Csehországban pedig birtokot 1642-ben.Der Adel der böhmischen Kronländer; ein Verzeichnis derjenigen Wappenbriefe und Adelsdiplome welche in den Böhmischen Saalbüchern der Adelsarchives im k.k. Ministerium des Innern in Wien eingetragen sind. Excerpirt von August von Doerr Közvetlen ősét, Franciscus de Hammershaimbot 1674-ben elűzték Sziléziából protestáns vallása miatt, aki emiatt Dániában telepedett le, ahol mérnökként és matematikusként dolgozott.Hammershaimb, Wenceslaus Franciscus von 1645-1696 Unokája Jørgen Frants de Hammershaimb 1723-ban telepedett le Feröeren, ahol végrehajtói tisztséget töltött be. Az ő unokája volt Jørgen Frantz Hammershaimb jogász, Venceslaus édesapja. Édesanyja Armgard Maria Egholm volt, aki 1813-ban ment feleségül Jørgenhez.
Hammershaimb a Vágar szigetén fekvő Sandavágurban született. 1831-ben Koppenhágába ment továbbtanulni. 1839-től a Koppenhágai Egyetem hallgatója volt. Jóllehet családja harmadik generáció óta dán volt, ő feröerinek érezte magát, és ezzel elköteleződött a nyelv mellett is.
1841-ben egy rövid látogatásra visszatért a szigetekre, majd 1847-ben immár végzett teológusként egy egész évre, hogy a feröeri nyelv különböző nyelvjárásait tanulmányozza. 1853-ban további kutatásokba kezdett, majd 1855-től Észak-Streymoyon lett lelkész. Az év végén elmondott szilveszteri prédikációja történelmi jelentőséget nyert, mivel az evangéliumot anyanyelvén olvasta fel, ami akkor elképzelhetetlen volt. (A hivatalos egyházi nyelv egészen 1939-ig a dán maradt.)
Ugyanebben az évben feleségül vette Christiane Gad-ot, Pram Gad esperes lányát. 1862-ben az eysturoyi Nesben lett lelkész, majd 1867-től Feröer esperese. 1866-ban a Løgting tagjává választották, ahol három perióduson keresztül politizált. 1878-ban visszaköltözött Dániába, Sjælland szigetére, ahol Lyderslevben végzett lelkészi szolgálatot. 1897-ben költözött feleségével Koppenhágába, ahol a halál is érte 90 éves korában.
Jó barátja és levelezőpartnere volt Nikolai Frederik Severin Grundtvig dán teológus, filológus, költő és politikus.
Tevékenysége 1846-ban írta meg feröeri helyesírását, ami apróbb változtatásokkal ma is érvényes. Nyomtatásban először 1891-ben jelent meg.
Ezt követően a régi feröeri balladák rendszerezett kiadásába fogott, valamint a Feröeriek sagáját is kiadta kortárs feröeri nyelven, ezzel a modern feröeri irodalom alapjait is lerakta.
A feröeri irodalmi nyelvet kompromisszumos irányvonal mentén alakította ki, hogy valamennyi nyelvjárás beszélői számára elfogadható legyen, mialatt az óskandináv nyelvre is támaszkodott. Rögzítette továbbá a szigetek helységneveinek megfelelő leírását is feröeriül. Nyelvtana jó néhány pontatlanságot is tartalmazott, amit Jakob Jakobsen korrigált. Ő annyiban tért el Hammershaimbtól, hogy nagyobb hangsúlyt helyezett a beszélt nyelvre.
Művei bélyegkép|300px|jobbra|Feröeri antológiája 300px|bélyegkép|jobbra|Janus Kamban Anyanyelvünk című szobra V. U. Hammershaimb emlékére 1851: Sjúrðar Kvæði 1855: Færøske Kvæder, Koppenhága; 2. kiadás, Feröer, 1969 1884: Føroyingasøga. Tórshavn - 137 old. (további kiadások 1919 és 1951) 1891: Færøsk Anthologi I. Tekst samt historisk og grammatisk Indledning, Koppenhága; 3. utánnyomás, Tórshavn 1991 (576 old., a szigetek leírása, feröeri történelem és életmód, nyelvtan; szöveggyűjtemény - balladák, mondák és szólások -, próza, nyelvészeti értekezések) 1891: Færøsk Anthologi II. Ordsammling og Register (szerk. Jakob Jakobsen), Koppenhága; 3. utánnyomás, Tórshavn 1991 (467 old., átfogó feröeri-dán szógyűjtemény, valamint név- és helynévmutató az I. kötethez és az 1851-es és 1855-ös művekhez, jegyzetekkel és pontos hivatkozásokkal) 1990: Havfrúgv; Nykur. Tórshavn: Føroya skúlabókagrunnur, 1990 (22 old., tankönyv)
Családja Szülei Armgarð Maria szül. Egholm és Jørgen Frantz (vagy Frants) Hammershaimb Tórshavnból. Felesége Elisabeth Christiane Augusta szül. Gad Koppenhágából.
Hatása Arcképe szerepelt az 1964-ben bevezetett 100 koronás bankjegyen (a címletet 2003 óta más grafikával bocsátják ki).
Jegyzetek
További információk
Rövid életrajz egyik leszármazottja honlapján Életrajz, Dansk biografisk Lexikon Profilja, Løgtingið 150 - Hátíðarrit, p. 280
Kategória:Evangélikus egyházi személyek Kategória:Nyelvészek Kategória:Feröeri költők, írók Kategória:Feröeri politikusok Kategória:Feröeri egyházi személyek Kategória:1819-ben született személyek Kategória:1909-ben elhunyt személyek