A köznapi nyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.

Csoportosításuk kialakulás szerint Egyedi esetek: Kukutyin, Piripócs Az ilyen fiktív (vagy fiktívnek ható, illetve fiktívként használt) településnevek közt a leggyakrabban előfordulók minden bizonnyal Kukutyin és Piripócs. Ezek használatának külön története van.

A településnév leginkább egy népi szólásban szokott felbukkanni: „Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni!” (A kifejezéssel leggyakrabban hiábavaló tevékenységre, vagy hasznos munkára alkalmatlan személyre szoktak utalni.) A szólásban szereplő helynév kitalált településnév látszatát kelti, de valójában létező helyre, sőt megtörtént eseményre utal. A Csongrád megyei Ferencszálláshoz és Deszkhez tartozó Kukutyin puszta határa ugyanis az 1880-as évek idejében gyakran zabbal volt bevetve, de egy alkalommal, az éppen akkor áradó Maros kiöntése miatt lehetetlennek látszott az aratásra érett zab betakarítása. A leleményes helyiek azonban nem akarták, hogy veszendőbe menjen a termés, ezért csónakokba ültek és úgy vágták le a zab hegyét, az értékes kalászokat – ez volt tehát a kukutyini zabhegyezés.

Az eseményt Ferencszállás címere és a népnyelv máig is őrzi.Merre található Kukutyin

A csendőr és a csendőrlányok című Louis de Funès film magyar fordításában is előfordul az alábbi mondat 1 óra 21 perc 31 másodpercnél: „Menjen, hozzon nekem három zsák hegyezett zabot Kukutyinból!”

A Pallas nagy lexikona szerint képzelt helység, az elmaradottság, kisszerűség megtestesítése, ezzel szemben a név csak látszólag fiktív: Tolna megyében, Dunaföldvár közelében létezik egy ilyen településrész.

A név vasúti eredetű: Csajág település egyik régi, már megszűnt vasúti megállóhelye a Csajágröcsöge 14. sz. őrház nevet viselte az 1914-es menetrend szerint. További tisztázást igényel még, hogy hogyan született ebből a helységnévből (vagy más elnevezések felhasználásával) az ugyancsak széles körben elterjedt Mucsaröcsöge fiktív településnév.

Névadójuk puszta humor A humor forrása gyakran a faluval, vidékkel összefüggésbe hozott sztereotípiák, mint az állattartás, testiség, kevésbé fokozott szellemi élet.

Ezen nevek közé sorolható a jól ismert Bivalybasznád és Jászkarafaszajenő (ihletője valószínűleg a Pest megye délkeleti részén található Jászkarajenő), valamint a ritkábban használt Tápióbivalyhónalja, a már nevében is az eldugottságra asszociáló Simagöröngyös, Alsószentkegyetlen vagy Guglinsekeresd (ihletője vélhetően Zalaegerszeg Nekeresd városrésze)[Konok Péter történész és író tréfás fiktív helyneve (http://huppa.hu/konok-peter-ki-koptog/ ) vagy a megfoghatatlan jelentésű – talán részben hangutánzó – Mucsaröcsöge (vagy Mucsajröcsöge). Ez utóbbi fiktív településnév feltehetően a Győr-Moson-Sopron megyei Röjtökmuzsaj község nevének kifacsarásával keletkezett. Újabb keletű ilyenfajta településnév az Iszapszentgilisztás, amely vélhetően az Iszkaszentgyörgy névből származik. Szabó Gál András, alias Villám Géza is használt az 1990-es évekbeli telefontréfáiban fiktív településneveket, pl. Pusztalapajszecsőd.

Sajátos elemét képezi e csoportnak Bivalybasznád, amelynek a magyar nyelvű interneten saját weboldala is van. Az oldal kialakítása és kidolgozottsága eléggé hasonlít egy átlagos települési honlaphoz, de a közhelyek halmozásából, az alkalmazott személynevekből és más jelekből viszonylag könnyű rájönni, hogy paródiaoldalról van szó. Az oldalon várostérkép is található, amely feltűnő hasonlóságot mutat Sopron térképével, a helyi látnivalók ismertetésénél ugyanakkor a honlap a Kerka folyása mellé lokalizálja a harmincezres lélekszámú, nemzetközi repülőtérrel is rendelkező települést. A fiktív térkép Bivalybasznád város nyugati szomszédjaként (Sopron térképét alapul véve nagyjából Ágfalva valódi helyén) említi Piripócs községet. (Bivalybasznád szerepel az Irigy Hónaljmirigy show 8. típusú találkozások című epizódjában, de z betűvel, Bivalybaznád, BAZ megye formában.)

Vélhetőleg puszta humor szülte a Humbákfalva településnevet is, amely egy fiktív internetes (facebookos) mém, Tibi atya (vagyis egy kitalált alkoholista pap) képzelet szülte szolgálati helye. A Humbák szó kitalált családnév, amely hangalakjával valószínűleg a mértéktelen alkoholfogyasztásból eredő letompultságra utalhat. [Humbákfalva egyik szomszédja Venyigelacháza, melynek nevét szintén a humor szülhette, a létező Kiskunlacháza településnévből és a szőlőtermesztésre (ezáltal pedig a gyakori borfogyasztásra) utaló venyige szóból hibridizálva.]

Bödőcs Tibor humorista a 2020-as M1-híradó paródiájaként készült műsorában említi meg Alsótiszabánatos,Herczeg Márk - Bödőcs Tibor: Kim Dzsongun élesen bírálta a magyar médiaviszonyokat; a videóban 1:00 percnél (444.hu, 2020.09.04.) Boros Imre 2023-as elemzésében Biharbürgözd nevét.Az infláció vagy a háború volt előbb? - Háttérkép - Karc FM. 5 perc 41 másodpercnél

A Hírcsárda egyik, a magyar királyság visszaállítására tett törekvéseket szatirikusan tárgyaló cikke említi a szintén nem létező Bakonytetves települést, amelynek kőművese, Sudár Kálmán is hozzászólt a témakörhöz, trónkövetelőként fellépve.

Névadójuk a környező települések halmaza Gyakran található sok hasonló névkezdetű település közel egymáshoz, amennyiben mindegyiküket ugyanarról a közelben húzódó hegységről (pl.: Pilis), folyóvízről (pl.: Rákos-patak, Tápió) nevezték el. A sok hasonló nevű település útvesztőjében a környéken nem ismerősöknek könnyű eltévednie, emiatt alakultak ki a zavarból való menekülőútként a jellemzően …borzalmas, …borzasztó, …rettenetes végződésű gyűjtőnevek, mint például Rákosborzasztó, Pilisborzasztó vagy Tápiórettenetes.

https://welovebudapest.com/cikk/2026/03/08/xvii-kerulet-regi-kepeken-rakosmente-rakosborzaszto Rákosborzasztó, avagy Rákosrettenet Budapest egy kitalált településrésze, amely a taxis szlengben a belvároshoz viszonyítva borzasztó messze lévő peremkerületi helyszínt jelent. Régen, amikor egy ilyen városrészbe kellett utast szállítania egy budapesti taxinak, akkor az biztos bevételcsökkenést jelentett számukra és a burkolatlan, rossz földutak miatt a tengelytörés sem volt ritka. Rákosborzasztónak nincs pontos helyhez kötődő denotátuma, csak azt tudjuk róla, hogy Budapest belvárosától távoli kerület, lakótelep.

Rákosborzasztó jellemzően a 17. kerület Rákosmente településrészeit foglalja magába: Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoskert, Rákoshegy.

A Pilis hegységet, mint a röghegységeket általában, hepehupás kitüremkedések és völgyek gazdagítják. Lankáin számos település húzódik, melyek közül nem egy nevében érhető tetten a hegység névadó volta: Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár mind a Pilisben található települések. Mivel a hegységben örömmel kiránduló, de inkább sík terephez szokott városi-pesti népség könnyen elveszik ezen települések domborzati-földrajzi útvesztőjében, előszeretettel hivatkozik a térség tetszőleges településére a Pilisborzasztó megjelöléssel.

Ide tartozhat emellett, hogy bár nem egy helyen, sokkal inkább az egész országban szétszórtan találkozhatunk a szent szót tartalmazó – …szentmárton, …szentpéter, …szentmiklós – településnevekkel, így állandó rácsodálkozásra ad okot egy újabb felfedezése valamely távoli, gyakran csekély népességű település neveként. Ez adhatott okot a Nahátszentpéter kifejezés megszületésére. A név kialakulását külön is iniciálhatta a létező Hegyhátszentpéter településnév.

Névadójuk egy közeli hely vagy a régió nevéből jövő áthallás Ilyenek például Pilissörösjenő, vagy Salakszentmotoros.

Ahogyan – a szintén nem létező – Pilisborzasztó is, Pilissörösjenő annak köszönheti a létét, hogy a környéken tájékozatlan – azaz átlagos – ember nehezen ismeri ki magát a Pilis hepehupáinak rengeteg Pilis… kezdetű településének útvesztőjében. Emellett Pilissörösjenő létrejöttében nyilvánvalóan szerepet játszott az igazságérzet, tudniillik míg Pilisborosjenő nevében irigylésre méltóan megtalálható elidegeníthetetlen alkoholos italunk, a bor neve, addig a sörök kedvelői nem részesültek ilyen kitüntető figyelemben.

Pusztakócs nevéből származtatható, amelyet leginkább az Ohat-Pusztakócs vasútállomás (innen ágazik ki a ból az ) révén ismerhetnek. A név ebből kifolyólag egyrészt összefügghet a vasúti közlekedéssel (használatos „alsó” utótaggal is), másrészt a falusi életről alkotott sztereotípiákkal (állattartás). Vasutasok használják Pusztaszabolcs állomásra is.

Az ihletője a Csongrád-Csanád megyei Mórahalom nevű város. Az alföldi állattartás (szarvasmarha), de még inkább a pejoratív (sértő), helyi lakosokra alkalmazott változata (ti. marha) is szóba jön a szóösszetétel eredetében. Tükrözi a nagyváros (Szeged) és vidéke (feltörekvő kisváros) ellentétes viszonyát, érdekkülönbségeit. Sok halom (birtokos alakban halma) nevű település van az Alföldön: Árpádhalom, Ásotthalom, Mórahalom, Jászjákóhalma, Jánoshalma stb., melyek neve rendszerint kunhalmokra utal.

Szalkszentmártonra – a közeli cross-motorosok miatt – akasztották rá a becenevet: Salakszentmotoros. Nevét egyébként eldugott, jelentéktelen helyek általános megnevezésére is használják.

Az ihletője valószínűleg a létező Jászkarajenő település.

Gyakran már egy adott régió vagy megye is kikerülhet az ország fő vérkeringéséből, így létrejönnek nagy területet lefedő fiktív településnevek is. Példa a dallamosan alliteráló Baranyaberenye (Baranya megye) (amelyet a Mézga család nevű rajzfilmsorozatban is megemlítenek), vagy az ismét a testiségre utaló Zalarottyantó (Zala megye).

Névadójuk a vasúti közlekedés A MÁV számos sebes- és gyorsvonata a zónázó személyvonatokhoz hasonlóan a fővárostól eltávolodva már nem csak a fontosabb csomópontokon, hanem valamennyi megállóhelyen megáll. Az utazóközönség túlnyomó – inkább a gyors továbbhaladásban érdekelt – része az ebből adódó frusztrációt humorral is feloldhatja, így jönnek létre további fiktív településnevek.

A fiktív településnevek ezen eredetének egyértelmű bizonyítéka, hogy a kisebb utasforgalmú vasúti megállóhelyek megnevezésében jellemzően előfordul az alsó, felső megnevezés. Ezek pedig megjelennek – a humor egyik eszközeként már eleve hosszú – fiktív településnevek további toldalékaiként: például Mészárospusztaszemölcs alsó – vagy pedig mint a jelentéktelenség/eldugottság önálló megtestesítőiként önállóan is alkothatnak aforizmát: például Alsókismellék, Felsőzsebalja, Külső alsó. Hasonlóan utal az eldugottságra a "Bokoraljapusztaszéle" elnevezés is.

Regionális használatban Egyes környékek megalkották a saját történettel rendelkező szinonimájukat a jelentéktelen helyek megnevezésére. Ilyen például Miskolc környékén az egyébként létező Csincsetanya településnév, amelytől, mint jelentéktelenséget sugalló kifejezéstől még a rendszerváltás előtt maga az érintett (1994-ig Mezőkereszteshez tartozó) község is sietett megszabadulni.

Fiktív települések filmekben, irodalomban A–Á

Duna-parti város, Koltai Róbert Csocsó, avagy éljen május elseje! című filmje játszódik itt; a helynév az 1950-es években Sztálinvárosnak hívott Dunaújvárost jelképezi. (Koltai itt nőtt fel, a Sztálin név jelentése pedig acél(ember). Az Acélváros ugyanakkor gyakran volt Miskolc beceneve is az 1980-as években (lásd a P. Mobil Miskolc című slágerét). A film jeleneteit Dunaújvárosban és a felújítás előtti pilisvörösvári vasútállomáson vették fel. Dunaújvárost gyakran emlegetik Acélvárosként, sőt az 1960-as évek elején, amikor Sztálinváros átnevezéséről volt szó, akkor az "Acélváros" név is felmerült lehetőségként. Akaszka Kitalált falu Szatmár vármegyében, Móricz Zsigmond A fáklya című regényében. Csak említés szintjén szerepel.„..., s már mentségen törte a fejét, hogy ő a másikat akarta, az akaszkai papot, de a többinek nem kellett, mert kopasz.” Móricz: A fáklya, MEK Almafalu (németül Apfelsdorf)