Az Ír-szigeten, kettéosztottságából adódóan, két vasúttársaság működik. Az Ír Köztársaságban a Iarnród Éireann, Észak-Írországban a Northern Ireland Railways (NIR). Az Észak-Írország vasúti közlekedése külön szócikk.

Az Ír Köztársaság jelentős vasúti vonalai szinte kivétel nélkül az ország fővárosából, Dublinból ágaznak szét.

A jelenlegi vasúthálózat mellékelt térképén láthatóak a teljesen üzemképes (piros színnel) vonalak, a csak teherforgalmat bonyolítók (feketével) és forgalom elől elzárt, de potenciálisan könnyen visszaállítható vonalak (fekete szaggatott vonal). A térképen jelzett repülőterek egyikének sincs közvetlen vasúti kapcsolata. A kisforgalmú George Best Belfast City repülőtér repülőtér közeli Sydenham vasúti megálló sem dedikált reptéri megálló, bár alig pár száz méterre található a reptér főépületétől. A City of Derry repülőtérhez olyan közel halad el a vasút, hogy le- és felszálláskor a vonatközlekedésnek szünetelni kell, de nincs kapcsolat. A térképen jelölt kikötők közül csak Dublin, Larne, Belview és Rosslare/Europort kikötőinek van közvetlen vasúti kapcsolata.

Dublinban és környékén vasút-villamos üzemel két vonallal.

Az Ír-szigeten a fővonalak elfogadott nyomtávolság 1600 mm (5 láb 3 hüvelyk), amit szokás "ír nyomtáv"-nak is nevezni.

Az ír nyomtáv Az első három vasút mind eltérő nyomtávú volt: a Dublin and Kingstown Railway 1435 mm (4 láb 8½nbsp;hüvelyk); az Ulster Railway 1880 mm (6 láb 2 hüvelyk) és a Dublin and Drogheda Railway 1575 mm (5 láb 2 hüvelyk). Az Ulster Railway kapcsán érkező panaszok nyomán a Kereskedelmi Tanács 1843-ban 1600 mm (5 láb 3 hüvelyk) használatát javasolta és nem mellékesen az Ulster Railway-nek az új nyomtávra való áttérés költségeinek kompenzációját ígérte.

Így lett az Ír-szigeten a fővonalak elfogadott nyomtávolság 1600 mm (5 láb 3 hüvelyk), amit szokás "ír nyomtáv"-nak is nevezni. Ez a szokatlan nyomtáv egyébként csak Ausztrália Victoria államaiban, Új-Dél-Wales déli részén (a viktoriánus vasúthálózat részeként) és Dél-Ausztráliában (ahol F. W. Sheilds ír vasútmérnök vezette be), valamint Brazíliában található meg.

Története Noha Limerick és Waterford között már 1826-ban engedélyezték a vasutat, az első vasút csak 1834-ben épült meg. A Dublin and Kingstown Railway (D&KR) első vonala a dublini Westland Row és Kingstown (Dún Laoghaire) között jött létre, a hossza tíz kilométer volt. A helyi ellenállás miatt az első végállomás, Kingstown Harbour a West Pier (Nyugati móló) mellett volt. További három évbe telt, mire a vonal elérte a jelenlegi állomás helyét. A D&KR a világ első dedikált ingázó vasútja volt, 1834. október 9-én a Hibernia mozdony a vonal teljes hosszán végighaladt kocsijaival. A forgalom növekedését a kingstowni kikötő folyamatos bővülése biztosította. A vasút 1435 mm (4 láb 8½ hüvelyk) szabvány nyomtávra épült. Az építtető vállalkozó William Dargan volt, akit "az ír vasutak megalapítójának" neveznek, mivel számos fő útvonal létrehozásában vett részt. bélyegkép|Az ír vasúthálózat 1906-ban.

Ezt követően számos vállalkozás tervezett, kivitelezett, épített vasutat, indított szolgáltatást. Több, mint harminc vállalkozás üzemeltetett vasutat a huszadik század elején. A kiemelkedést, túlélést az egyesülés jelentette. A vasút üzemeltetést befolyásolta a A húsvéti felkelés, az az ír függetlenségi háború és az IRA megalapítása, majd 1921-ben az Ír Szabadállam létrejötte és az azt követő Polgárháború. Az új határ szétszakította a vasúti hálózatot is.

1925-ben az Ír Szabadállam vasúttársaságait egyesítették, és létrehozták a Great Southern Railways-t. Ez első években a vasút is az Angol–ír szerződést ellenző IRA célpontja volt, számos sínrongálás, robbantás célpontja. A Great Southern Railways társaság 1945. január 1-jén összeolvadt a Dublin United Transport Company-val, és megalakult a Córas Iompair Éireann, a mai vasúttársaság elődje

A vasút és vasúti-szolgáltatás folyamatos leépülése az ezredfordulóig tartott. Észak-Írország és Írország között egyetlen vasútvonal maradt meg, a Belfastot Dublinnal összekötő. A többi határon áthaladó vonal megszűnt, ami a határ menti térségek forgalmát is lecsökkentette annyira, hogy a járatok üzemeltetése veszteséges legyen, emiatt azokat is bezárják. Észak-Írország belső részein teljesen megszűnt a vonatközlekedés, az ezredfordulóra a legtöbb helyen a síneket is felszedték, a volt vasúti pálya helyét csak néhány híd és alagút jelzi.

A vasút szemszögéből nézve a sziget megosztásának legfurább vesztese a Donegal vasút. Az 1906-ban alapított vállalkozás hálózata 914 mm (3 láb) nyomtávjával is eltért a szigeten szabványos ír nyomtávtól, a megosztás során elveszítette kapcsolatát Londonderry-vel, Strabagh-gal és Omagh-gal, önálló rendszerként viszont fenntarthatatlan volt, ezért 1960-ban megszűnt.

Az ezredfordulón erősödésnek induló ír gazdaság felismerte a vasút fontosságát és szisztematikus fejlesztésbe, felújításba fogott. Írország 2003-ban 67 InterCity kocsit, 2004-ben 150 dízel meghajtású motorvonatot rendelt meg lecserélendő az elhasznált, korszerűtlen kocsikat, a csere 2009. szeptemberére fejeződött be. Cork környékén elindult az elővásori vasút Mallow felé, és a használaton kívüli Youghal vonal több Cork közeli állomást ért el újra elővárosi járat. Észak-Írország is új kocsikat rendelt és újra nyitották a Bleach Green-Antrim vonalat.

Az ír vasúti liberalizáció Írország volt az utolsó uniós állam, amely alkalmazta az Európai Unió 91/440 irányelvét, amely szerint el kell választani egymástól vonatüzemeltetést és az infrastrukturális üzletágat. 2013. márciusában bontották két részre a Iarnród Éireann-t, nylt meg a lehetősége független szolgáltatók piacra lépésének. Ugyanakkor az ír közlekedési miniszter jelezte, a magánszolgáltatók nem számíthatnak pénzügyi támogatásra.

Tekintettel az európai hálózaton egyedülálló nyomtávra, a sziget jellegből adódó bezártságra és a viszonylag rövid potenciális teherszállítási távolságokra, az ír hálózaton nehezen képzelhető el a verseny kialakulása.

Észak-Írország és az Ír Köztársaság között Belfast–Dublin bélyegkép|Az Enterprise (Dublin–Belfast Intercity) 228. számú 201 Class mozdonya Belfastban. bélyegkép|Az első osztályú kocsi belseje. Az Egyesült Királyság parlamentjének 1836-os törvénye engedélyével az Ulster Railway 1837 márciusában kezdte meg a Belfast Great Victoria Street és Lisburn közötti vonal első 13 kilométeres szakaszának építését, amelyet 1839 augusztusában fejezték be 107 000 font költséggel. Annak érdekében, hogy Dublin és Belfast nyomtávolság nélkül kapcsolódjon össze, az Egyesült Királyság parlamentje 1846-ban törvényt fogadott el, amely 1600 mm (5 láb 3 hüvelyk) kompromisszumos nyomtávot fogadott el Írország számára, az Ulster Railway felszedte és újra fektette a vágányokat. A vonalat fokozatosan bővítették, 1842-ben érték el Portadownt.

A Dublin and Drogheda Railway (D&D) volt a harmadik személyvonatokat üzemeltető vasúttársaság Írországban. A D&D 1836. augusztus 13-án megkapta a királyi hozzájárulást a Dublin és Drogheda közötti 51,1 km hosszú vasútvonal megépítéséhez. A vonal megnyitása 1844. május 24-én történt.

Végül a két városból kiágazó vonalakat, a Portadown és Drogheda közti szakaszt, a Dublin és Belfast Junction Railway építette meg, 1853-ra készült el. Az így összekapcsolódó vasút vonalak adták ki a Dublin-Belfast útvonalat. A vonal akkor vált üzemképessé, amikor 1855. április 5-én az első vonat áthaladt a Boyne-viadukton.

A Belfast–Dublin vonal a fő– és legforgalmasabb vasúti útvonal az Ír-szigeten. Ez az egyetlen vasútvonal, amely keresztezi az Ír Köztársaság és az Egyesült Királyság határát, a Iarnród Éireann (IE) és a NI Railways (NIR) közösen üzemelteti. A vonal végállomásai: Dublin, Connolly és Belfast, Lanyon Place. Hétköznap nyolc, szombaton hét, vasárnap öt vonatpár közlekedik a két város között, a menetidő 135-140 perc, a megtett út 198 km. Hétköznap még egy járat van Dublin felől, de az csak Newry-ig, az első északír megállóig közlekedik. A menetrendekben Enterprise megnevezést használnak erre a viszonylatra. Az InterCity-nek is nevezett járatok Dublin után csak Drogheda, Dundalk állomásokon állnak meg Írországban és Newry és Portadown állomásokon Észak-Írországban.

Az Ír kormány készített tervet a vonal korszerűsítésére, amelyen akár 500 km/h sebességgel haladnának a szerelvények.

Ír Köztársaság

Az Ír Köztársaság vasút társasága az Irish Rail (Ianród Éireann). A 2 400 km vasútvonalon több mint 5 100 vasúti híd (vasút feletti és vasút által használt), 1240 szintbeli kereszteződés, 147 üzemben levő állomásÁllomás Manulla Junction, amely csak átszállási pontként működik a Ballina felé, lásd a Dublin–Westport/Ballina részt. Beleszámlták Kishogue-t, amely megnyitása függőben van. 372 vágánnyal, tizenkét alagút és 4 900nál több töltés és bevágás található.

Az Irish Rail működési bevételei 2020-ban 143,6 millió euró (előző évhez képest: -50%), adózás előtti nyereség 2,47 millió euró (-40%), az állami finanszírozás 378 millió euró (+64%), a bevétel 143,67 millió euró (-52%), utasok szám 17,9 millió (64%), vasúti bevételei 103,6 millió euró (-58%), az alkalmazottak száma 4135 (3%).

Statisztikai adatok + Statisztikai adatok 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Vasútpálya hossza (km) 1 927 1 931,19 1 931 1 931 1 931 1 931 1 931 1 931 2 045 2 045 Utazások száma (ezer) 38 226 37 375 36 918 37 130 38 517 39 660 42 820 45 505 47 960 50 060 17 934 Utazások össztávolsága (millió km) 1 678 1 638 1 578 1 569 1 728 1 918 1 991 2 122 2 281 2 399 835

+ Írország vasútvonalai Vasút vonal típusa Egyik végpont Másik végpontTöbb vágányos szakasz Dublin Heuston állomás Hazelhatch/Celbridge Kétvágányos szakaszok Mallahide/HowthVillamosított szakasz Bray Észak-Írország Malahide Dublin Maynooth Dublin Parkway Hazelhatch/Celbridge CobhEz a Dublin–Cork fővonal, Cobh Cork utáni állomás, a vonal vége. Limerick a Limerick Junction és Castleconnel vonalak elágazásáig Egy vágányos szakaszok Bray Greystones Maynooth Sligo Portarlington Westport/BallinaElágazás Manulla Junctionnál. AthloneA Galway és Westport/Ballina ág Athlone után ágazik ketté. Galway Athenry Limerick Ballybrophy Limerick JunctionNeagh-i ág Limerick Junction Waterford Mallow Tralee Glounthaune Midleton Kildare Waterford Greystones Rosslare Europort Csak teherforgalom Tara Mines Drogheda Waterford Belview Port

+ Forgalom elől lezárt vasúti pályák Egyik végpont Másik végpont Athenry Claremorris Claremorris Collooney Midleton Youghal Navan Kingscourt Mullingar Athlone Waterford Rosslare Strand Limerick Foynes Tralee Fenit Waterford New Ross

Dublin–Dundalk A Dublin–Dundalk vonal megegyezik a Dublin-Belfast vonallal. A csak Drogheda vagy Dundalk állomásig járó szerelvények a Dublin elővárosi közlekedés része.

Dublin elővárosi közlekedés bélyegkép|Dublin Connolly pályaudvar. (2021. december 26.) bélyegkép|Heuston pályaudvar, Dublin. (2018. május 3.) Dublint elővárosi közlekedését részben a Dublinból Belfast (Dundalk), Sligo, Cork és Rosslare Europort felé haladó vasút vonalakon haladó szerelvények jelentik, a pálya egy szakasza – Malahide/Howth és Greystones között – villamosított, az ezt kihasználó szerelvények a DART (Dublin Area Rapid Transit = Dublin környéki gyorsvasút) hálózat részei. Az elővárosi közlekedés harmadik szereplője a Luas vasút-villamos, amely Dublin városában a helyi tömegközlekedés része. A dublini Conolly állomás (fővonalak Belfast, Sligo és Rosslare Europot felé) és a Heuston fejállomás (fővonalak Westport/Ballina, Galway, Limerick, Tralee, Cork és Waterford) között a Luas biztosít átszállást (mint villamos). Heuston és Conally között természetesen van vasúti összeköttetés is, de – az ír vasútra jellemzően – a Heustonba befutó két vágányos vonal Heuston előtt válik el a fejállomásra befutóktól és tart Conolly felé.

Luas, a dublini vasút-villamos

bélyegkép|Egy Luas vasút-villamos az Abbey Street és az O'Connell Street találkozásánál. (2010. február 20.)