Luxemburg vasúthálózatának hossza 275 km, normál nyomtávolságú, 243 km hosszan villamosított 3000 V egyenárammal. Nemzeti vasúttársasága a Chemins de Fer Luxembourgeois.

Hálózat RegionalExpress megálló a Howald megállónál (üzembe helyezés 2017 decemberében)|thumb|200px

A második világháború után a luxemburgi vasúti hálózat 550 kilométert tett ki, és akkor még egy kiterjedt keskeny nyomtávú vasúti hálózat is létezett. Másfél évtized alatt a vasúti hálózat felére csökkent. 1953. február 15-én a „Jhangeli” néven közismert keskeny nyomtávú vasútvonalat bezárták. 2003 végén a nemzeti hálózat hossza 275 kilométer volt, ebből 140 kilométer kétvágányú és 135 kilométer egyvágányú. Összesen 618 kilométer vasútvonal volt, ebből 436 kilométer fővonalak és pályaudvarok, 182 kilométer pedig mellékvonalak voltak.

A vasúti hálózat 70 állomást és megállót foglal magában, és 95 százalékban villamosított.

A luxemburgi vasúti hálózat nemzeti biztonsági hatósága az Administration des Chemins de Fer (ACF), szabályozó hatósága pedig az Institut Luxembourgeois de Régulation.

Vonalak

A legnagyobb forgalmat a 70 kilométer hosszú északi vonal Luxembourg (város) – Troisvierges – (Liège/Belgium) és a kelet-nyugati összeköttetés (Trier/Németország) – Wasserbillig – Luxemburg (város) – Kleinbettingen – (Arlon/Belgium) bonyolítja le.

Piacnyitás

A nemzeti vasúti hálózat hozzáférését, üzemeltetését és irányítását a 2019. június 6-i törvény szabályozza, amely az Európai Unió 2012/34 irányelvét és annak 2016/2370 módosító aktusát ülteti át a nemzeti jogba.

Személyszállítás thumb|Francia SNCF Z24500 sorozatú motorvonat a luxemburgi pályaudvaron|right|200px

Az Európai Unió 1370/2007 rendeletének 5. cikkében foglalt rendelkezés értelmében Luxemburg kivételt képez a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatások liberalizációja alól. Ezeket a megbízásokat továbbra is közvetlenül a CFL kapja meg, pályázat kiírása nélkül. A CFL továbbra is szabadon együttműködhet más vasúttársaságokkal, ami a Franciaországba (SNCF) és Belgiumba (SNCB) irányuló határon átnyúló forgalomban is így van.

Lásd még: Luxemburg vasútállomásainak listája

Árufuvarozás Tehervonat áthaladása Differdingenben, két belga SNCB 13 sorozatú mozdonnyal vontatva|thumb|right|200px

A nemzeti és nemzetközi árufuvarozás Luxemburgban az európai jogszabályoknak megfelelően teljes mértékben liberalizált.

Műszaki jellemzők Általános

A luxemburgi vasúti hálózaton közlekedő járműveknek – mint minden más hálózaton – igazolniuk kell a meglévő infrastruktúrával való kompatibilitásukat. Ez az igazolás gyakran tesztutakkal is alátámasztandó. Ezen túlmenően a biztonsági feladatokkal megbízott személyeket (mozdonyvezetőket, vonatvezetőket, kocsisokat, tolatókat stb.) külön vizsgáztatni kell, és engedélyezni kell őket az üzemeltetésben való részvételre.

A luxemburgi vasúti hálózatot az áramellátás, valamint a jelző- és biztosító rendszerek tekintetében olyan műszaki sajátosságok jellemezték, amelyek a három szomszédos országból származtak. Luxemburg történelmileg túl kicsi volt ahhoz, hogy saját szabványokkal különböztesse meg magát ipari szomszédjaitól.

A mai fővonalak erőteljes fejlődése a Nagyhercegség német császárságba való széles körű integrációjának idején kezdődött. Elzász-Lotharingia beolvasztása után a hálózat gazdasági és katonai fejlesztése következett, amelynek eredményeként ma már csak a jobb oldali közlekedés maradt meg (hasonlóan a Grand Est-hez). Az első világháború után a nagyhercegséget nagyrészt Franciaország uralta. A második világháborúban a francia befolyás rövid ideig megszakadt, de utána a működés szervezését ismét Franciaország és Belgium vette át. Ebben a háború utáni időszakban történt a vonalak villamosítása és a vonatvezérlő berendezések kiépítése. A Belgiumba vezető vonalat 3 kV egyenárammal, a Franciaországba vezető vonalat 25 kV váltakozó árammal és francia felsővezeték-geometriával villamosították. A vonatvezérlésnél a „Crocodile” technika kompatibilis változatai mellett döntöttek. 2020 körül sikerült a vezetékhálózatot teljes egészében 25 kV-ra átállítani, valamint az elavult vonatvezérlő rendszereket ETCS-re cserélni.

Vonatbefolyásoló rendszer

1973-ban a CFL bevezette a Crocodile vonatbefolyásoló rendszert, amely már a szomszédos SNCB és SNCF vasúttársaságoknál is működött, és megkönnyítette a Belgiumba és Franciaországba irányuló határon átnyúló forgalmat. Mivel azonban az idők folyamán a szomszédos országokban további vonatbefolyásoló rendszereket vezettek be (Belgiumban TBL, Németországban PZB/LZB és Franciaországban KVB/TVM), a CFL számára egyre nehezebbé vált a határon átnyúló forgalom lebonyolítása.

A CFL ezért 1990-től kezdve vizsgálta egy teljes értékű vonatbefolyásoló rendszer bevezetésének lehetőségeit. Mivel a vonatbefolyásoló rendszerek a szomszédos országokban már régóta beváltak voltak, bármelyik rendszer mellett hozott döntés összeférhetetlenséget eredményezett volna a másik két rendszerrel. A CFL ezért már korán támogatta az egységes európai vonatbefolyásoló rendszert, az European Train Control System fejlesztését, amely akkoriban kezdődött.

1997-ben három vasúti baleset hatására úgy döntöttek, hogy először a meglévő Crocodile vonatbefolyásoló rendszert fejlesztik tovább a biztonsági szint növelése érdekében. Ez a MEMOR II és a MEMOR II+ bevezetéséhez vezetett.

A CFL 1999-ben első hálózatüzemeltetőként döntött az ETCS hálózatra kiterjedő bevezetése mellett. 2020. január 1-je óta Luxemburgban az egész vasúti közlekedés ETCS Level 1 rendszerrel, ETCS Full Supervision üzemmódban működik.

Vonatrádió

2016 március végén az osztrák Kapsch CarrierCom vállalat bejelentette, hogy 2017 elejére 271 km luxemburgi vasúti hálózatot szerel fel GSM-R rendszerrel. A rendszert csak 2018. december 9-én vette át az ACF, majd a CFL helyezte üzembe.

Bővítési projektek és alapok

1995-ben a luxemburgi állam átvette a vasúti hálózatot a CFL-től a Réseau Ferré National Luxembourgeois létrehozásával. Azóta a Fonds du Rail biztosítja a hálózat karbantartásának és bővítésének finanszírozását. 2003-ban, több évtized után először, új vasútvonalat adtak át a Dudelange-Usines (Luxemburg) és Volmerange-les-Mines (Franciaország) közötti összeköttetéssel. Az 1999–2004-es törvényhozási időszakban megteremtették a további bővítési projektek jogi alapjait.

Bővítési projektek

2012 novembere óta a Petingen–Luxembourg-vasútvonal kétvágányú. Ehhez 2010 áprilisában az A6-os autópálya Zessingen magasságában új vasúti híd épült.Neue Zugbrücke über die Autobahn A6 gespannt. In: Luxemburger Wort. 24. April 2010.

Vasúti kapcsolata más országokkal Németország - van - azonos nyomtávolság Franciaország - van - azonos nyomtávolság Belgium - van - azonos nyomtávolság

Jegyzetek

További információk

rail.lu Die Eisenbahnen in und um Luxemburg Administration des Chemins de Fer (Internetseite der nationalen Sicherheitsbehörde) 50 Jahre Elektrifizierung der Luxemburger Eisenbahnen. (Briefmarke der Luxemburger Post).