A khuzdul (vagy khuzdûl) J. R. R. Tolkien műveiben szereplő, törpök által beszélt kitalált mesterséges nyelv.
A khuzdul az alaptörténet szerint is mesterséges nyelv, mivel a vala Aulë alkotta kifejezetten a törpöknek, a teremtményeinek, és ő is tanította meg nekik a nyelvet, mielőtt Ilúvatar parancsára álomba nem helyezte őket az Elsőszülöttek eljöveteléig.
A törpök nyelvét más népbe való nemigen tanulta meg. Tolkien említi, hogy a legendák szerint Valinorban Aulë talán megtanította Fëanornak. A tündék egyáltalán nem érdeklődtek utána, még a nyelvészeik sem, mivel rosszhangzásúnak és csúfnak tartották. Maguk a törpök is titkolták a nyelvüket, és csak kevés esetet ismerünk, amikor hajlandóak voltak másokat khuzdulra tanítani. Ezek az alábbiak: Az Első Korban Beleriandban a Hador Házába való emberekkel az ott lakó törpök szoros kapcsolatot alakítottak ki. A feljegyzések szerint azonban az embereknek nehéz volt a khuzdul elsajátítása, inkább csak egyes szavakat vettek át, és építettek be a nyelvükbe. Ennek ellenére az adûninak, a númenoriak Hador-háztól származó nyelvének számos strukturális jellegzetessége a khuzdul hatását mutatja, ami mélyebb nyelvismeret mellett bizonyít. Az Első Korban csak a tünde Curufin került olyan szívélyes kapcsolatba a törpökkel, hogy elsajátíthassa a nyelvüket. Így Curufinon keresztül legalább egy törp jövevényszó bekerült a sindarinba: a törp kheled ‘üveg’ szó a szürketündében, mint heledh jelenik meg (vö. khelek- tő a Szilmarilok angol kiadásának függelékében). A törpök khuzdul nyelvű önelnevezése, a khazâd ‘törpök’ a quenyába Casar ‘törp’ alakban került át, a sindarinba pedig mint Hadhod. Úgy tűnik, a törpök is kölcsönöztek a sindarinból: a kibil ‘ezüst’ szónak a szürketünde celeb szóra kell visszamennie. A Másodkorban a gondolini Pengolodhról mondták, hogy egy ideig a cassorondói (khazad-dûmi) törpök között élt, és tudományos (nyelvészeti) céllal megtanult egy keveset a törpök aglâbjából (beszélt nyelvéből) és iglishmêkjéből (gesztusnyelvéből).
Amit viszont törpök valóban titkoltak, az a nevük volt. A külvilággal való kommunikációra külső neveket használtak, melyek nagy része más népek, így az emberek nyelvéből származott. Ezeket a külső neveket még khuzdul szövegben is használták, ha az a veszély fenyegetett, hogy azt a törpökön kívül mások is elolvassák. Ilyen például Balin sírjának felirata Móriában, ahol ő és apja, Fundin emberek által adott neve szerepel. Az alábbi esetekről tudunk, amikor törpök khuzdul nyelvű neve nyilvános lett: A Szilmarilok 20. fejezete említi Belegost törp urának, Azaghâlnak a nevét. Bizonyos megfontolások arra indítanak, hogy ez sem lehetett valódi belső név, hanem inkább titulus vagy „becenév” volt. A név feltételezett jelentése ugyanis ‘harcos’, így összefüggene a númenori azgarâ- ‘hadba száll, hadat visel’ igével. A Befejezetlen Mesékből ismert a nogrodi Telchar mesterének, a Gamil Ziraknak, a törp-kovácsnak a neve is. Meglehet ez is „becenév”. A pici-törpök viszont egyáltalán nem titkolták a neveiket. A Szilmarilok 21. fejezete szerint Mîm, a pici-törp nemcsak a saját nevét árulja el készségesen Túrinnak, hanem a fiaiét, Khîmét és Ibunét is. Talán ez a tulajdonság is hozzájárult ahhoz, amiért a rendes törpök ki nem állhatták a pici-törpöket.
A személyneveikkel ellentétben a törpök viszont nem titkolták a helyneveiket. A Gyűrűk Ura II. könyvének 5. fejezetében Gimli önként megemlíti Mória törp elnevezését: Khazad-dûm ‘Mória, Törptárna; tkp. törpök csarnokai’, valamint felsorolja a Mória feletti hegyek nevét is: Barazinbar ‘Vörös-fok; tkp. vörös szarv’, Zirakzigil ‘Ezüstfok’, Bundushathûr ‘Felhősfő; tkp. felhők feje v. felhőkben [lévő] fő’. Sőt, Gimli engesztelő baráti megnyilvánulásnak vette, amikor Galadriel Lothlórienbe való megérkezésekor khuzdul nyelven említette a Kheled-zâram ‘Tükör-tó; tkp. üvegtó’, Kibil-nâla ‘Ezüst-ér’ és Khazad-dûm ‘Mória’ helyneveket. Ugyanígy az Első Korban Mîm, a pici-törp úgy beszél lakóhelyének, Amon Rûdhnak a tünde nevéről, mint aki bosszankodik azon, hogy „a tündék minden nevet átneveztek”. Úgy tűnik tehát, hogy a törpök igényelték, hogy más népek a lakóhelyeiket törp nevükön említsék.
Megjegyzés: egyes magyar források néhány törp nevet az angol kiadásokhoz képest eltérő alakban említenek, így Khaled-Zâram Kheled-Zâram helyett, Tharkun Tharkûn helyett. Ilyenkor minden esetben az angol forrásokban található változatot vettük figyelembe.
Rövidítések, jelek {| | a. | angol(ul) |- | e. sz. | egyes szám(ú) |- | kb. | körülbelül(i) |- | l. | lásd |- | NB. | nota bene! ’jól jegyezd meg!’ |- | például | például |- | s í. t. | (é)s így tovább |- | tkp. | tulajdonképpen(i) |- | t. sz. | többes szám(ú) |- | v. | vagy |- | ? | bizonytalan (jelentés, származás)
| (az adat előtt állva) feltételezett, a korpuszban nem (így) szereplő alak |- | < | ...-ból származik, következik |- | . | khuzdul szavak belsejében a morfémahatárt (összetételi határt) jelöli |- | [] | 'khuzdul adat esetén – önállóan: Tolkien által „törölt” szó; szavak belsejében: bizonyos körülmények közt (feltehetően) kiesett, törlődött stb. szórészlet
| magyar fordítás esetén: a fordított kifejezésben nem szereplő, de szemantikailag odaértett kifejezés
| egyébként – önállóan: IPA/APhI szerinti fonetikai jelölésnek megfelelő kiejtés; szavak belsejében: bizonyos körülmények közt kiesett, törlődött stb. szórészlet
Hangtan A betűk A khuzdul átírására az alábbi latin betűk használatosak, amelyek egyben megfelelnek az egyes hangoknak [fonémáknak] (a nyelv eredeti lejegyzésére használatos móriai és erebori certheket ‘rúnákat’ itt nem ismertetjük): A, Â, B, D, E, Ê, F, G, Gh, H, I, Î, K, Kh, L, M, N, O, (Ô), R, S, Sh, T, Th, U, Û, Y, Z.
A hangok A fenti betűknek megfelelő hangértékek az alábbiak, amennyiben jelentősen eltérnek a magyartól ([]-k között az IPA/APhI, //-k között pedig az a X-SAMPA szerinti fonetikai átírás található): a [a] /a/: rövid magyar á (elöl képzett, alsó nyelvállású, ajakréses magánhangzó) â [a:] /a:/: hosszú magyar á ê [e:] /e:/: hosszú magyar é gh [γ] /G/: holland g, a német ch zöngés változata (zöngés veláris réshang). Figyelem! Nem a kh zöngés párját jelöli! i: alapesetben nem térhet el jelentősen a magyar i-től; azonban nem tudható, hogy az aya ‘-(o/e/ö)n’ elöljárószó ai- rövidülésében is teljes szótagértékű [i] /i/-ként kell-e ejteni, vagy egy kettőshangzó félhangzós [i̯] /i_^/ eleméről van-e szó (ez utóbbi esetben magyaros megfelelője a j lehet) î [i:] /i:/: hosszú magyar í kh [kh] /k_h/: hehezett k, kb. mint a kh a magyar rakható szóban (hehezett zöngétlen veláris zárhang). Figyelem! Nem a gh zöngétlen párját jelöli! s [s] /s/: magyar sz sh [ʃ] /S/: magyar s th [th] /t_h/: hehezett t, kb. mint a th a magyar látható szóban (hehezett zöngétlen alveoláris zárhang). Figyelem! A th digráf a khuzdulban másként olvasandó, mint a tünde- és embernyelvekben: ez utóbbiakban értéke [θ] /T/, mint a angol thin szóban (zöngétlen dentális réshang) û [u:] /u:/: hosszú magyar ú y [j] /j/: magyar j
Hangtani megjegyzések A magánhangzórendszer szimmetriája igényelné, hogy a rövid o hangnak is legyen hosszú ô [o:] /o/ (hosszú magyar ó) párja. Azonban ez a korpuszban csak Tolkiennek egy, a Lhûn helynévhez tett etimológiai megjegyzésében fordul elő a sulûn mellékalakjaként megadott salôn formában. Így nem dönthető el egyértelműen, hogy az ô része-e a khuzdul hangrendszerének, mint kis gyakoriságú fonéma, vagy Tolkien adata csak azt jelzi, hogy a khuzdulban – az arabhoz hasonlóan – az û fonémának bizonyos helyzetekben ô ejtése lehetett, esetleg nyelvjárási különbségek állnak a háttérben. A Gyűrűk Ura E. függeléke II. Írás fejezetének A certhek c. pontja szerint van a khuzdulban egy „»tiszta« vagy glottális hang a magánhangzóval kezdődő szavak elején”. Ennek rúnája különbözik a h-étól, így nagy valószínűséggel a gégezárhangról (hamzáról) [ʔ] /?/ van szó, amely a sémi nyelvekben általános. Mivel a latin írásmódban ennek a hangnak nincs külön jele, és a magánhangzóval kezdődő szavak előtt sem jelenik meg semmilyen jel (vö. Azanulbizar), így valószínű, hogy a magánhangzóval kezdődő szavak elején automatikusan ejtődik, a szó belsejében pedig nem fordul elő (vagy esetleg csak magánhangzók között, például az ai-mênu kifejezés ai előtagjában, ha az két szótagos [ʔaʔi] /?a?i/ ejtésű). Amennyiben szükséges, ezt a feltételezett hangot a szemitológiában szokásos jelölés fogja jelölni: kisbetűként ’, nagybetűként 3. Szintén a fenti forrás állítja, hogy a khuzdulban gyakori az angol above szóban lévőkhöz hasonló magánhangzó, azaz a svá [ǝ] /@/. E hangnak a latin betűs adatokban nincs nyoma, így meglehet, hogy a héber ún. mozgó svájához hasonlóan mássalhangzó-torlódásokban jelenik meg automatikusan. Ilyen lehet például a Rukhs ‘ork’ szó [rukhǝs] /ruk_h@s/ ejtéssel. Úgy tűnik, hogy a khuzdul nem ismeri a geminátákat (hosszú mássalhangzókat), ez magyarázhatja, hogy miért van rövid n az Azanulbizar helynévben a hosszú mássalhangzót feltételező Azan.nûl.bizar etimológia mellett. A korpuszban egyetlen kettőzött mássalhangzós adat fordul elő: Khazad-dûm, azonban ennek szokatlan, kötőjeles írásmódját magyarázhatja az, hogy ez egy, a kiejtett alakkal szemben álló etimologikus írásmód.
Szótagszerkezet A sémi nyelvek többségének szótagszerkezete kötött. A khuzdul korpuszt ilyen szempontból megvizsgálva az alábbi szótagképletek fordulnak elő (C = egy mássalhangzó, V = egy rövid magánhangzó, VV = egy hosszú magánhangzó):
CV, például ba-ruk CVV, például mê-nu CVC, például Nar-gûn CVVC, például dûm CVCC, például Rukhsill. ezek kezdő mássalhangzó nélküli változatai, ha nem véljük kötelezőnek a magánhangzós szókezdet előtti gégezárhangot:
V, például A-za-ghâl [VV], nem fordul elő (lehet, hogy csak a korpusz kis mérete miatt) VC, például uz-bad VVC, például ûl (ha nem nûl-ként vagy toldalékként rekonstruáljuk) [VCC], nem fordul elő (lehet, hogy csak a korpusz kis mérete miatt)
A fentiekkel kapcsolatban az alábbiak vehetők észre.
Nincs (C)VVCC képletű szótag, így vélhetően a mássalhangzó-torlódásra végződő szótagokban nem állhat hosszú magánhangzó. Egyesek felvetik, hogy a hosszú magánhangzók mássalhangzó-torlódás előtti tilalma akkor is fennáll, ha a torlódás hangzói külön szótagokba esnek. Ez okozná például a Khazâd szó magánhangzójának megrövidülését a Khazad-dûm összetételben. Ilyen jellegzetesség megfigyelhető az arabban, de a khuzdulbeli előfordulását gyöngíti, hogy az arabban ilyen megszorítás több szótagtípust érint, így például CVCC szótag sem állhat C-vel kezdődő szótag előtt. Ez utóbbi viszont a khuzdulban a Sharb-hund szóban előfordul, bár a Bund.u.shatûr szó második u-jának megjelenését magyarázhatja az ilyen pozíció elkerülésének igénye. Ha a Sharbhund szót jólformálnak tartjuk, és a Bundushatûr második u-ját másképp magyarázzuk, akkor a CVVC+C szótagkapcsolat tilalmát sem tarthatjuk fent, tehát a magánhangzó-rövidülést másképp kell magyaráznunk: a birtokos esetben álló alakkal, vagy a szóhangsúly elvesztésével (erről l. később).
Nincs CC kezdetű, azaz mássalhangzó-torlódással induló szótag. Egyesek a Sharbhund nevet Shar.bhund-ként próbálják analizálni, azonban a rúnaírásban nincs a bh-nak megfelelő hehezetes hang, így ez mássalhangzó-kapcsolat lehet csak. Ezzel ez a *bhund tag egyedül állna, miközben a modellnyelvek egyértelműen kerülik a szótagkezdő mássalhangzó-torlódást. A fenti tagolást ugyanakkor az is gyengíti, hogy így két ritka képletű tag találkozna: egy két (*ShR) és egy négy (*BHND) mássalhangzós; míg az alternatív Sharb.hund tagolás két gyakori három mássalhangzós (ShRB, ill. HND) gyököt feltételez, így valószínűbb. Nincs alap tehát arra, hogy a khuzdulban ilyen szótagot feltételezzünk.