thumb|A Frauenkirche thumb|A Zwinger thumb|A Hofkirche thumb|A Hofkirche thumb|A kastély thumb|A Kreuzkirche
Drezda (, , , szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban. Több mint 570 ezer lakosával Lipcse után a második legnagyobb szász település, és Németország tizenkettedik legnagyobb városa.
A város Szászország politikai központja, itt található a szász tartomány parlamentjének és kormányának, valamint számos állami hatóság székhelye. Ezen kívül fontos oktatási és kulturális intézmény központja. A gyógyszeripar, a kozmetikumok, a gépek, a jármű- és üzemgyártás, az élelmiszeripar, az optikai ipar, a szolgáltatások, a kereskedelem és a turizmus is nagy bevételi forrást teremt Drezda környékének.
Drezda nemzetközileg kultúrvárosként is ismert, számos fontos épülettel, mint például a barokk Zwinger, kiemelkedő múzeumokkal, és olyan híres zenekarokkal, mint a Szász Állami Zenekar vagy a Kreuzchor. A ma ismert belváros nagy része rekonstruált, újjáépített. Ennek oka a szövetséges légierő drezdai bombázása, amelynek következtében a teljes városközpont megsemmisült.
1434-ben itt alakult meg a világ egyik legrégebbi és leghíresebb karácsonyi piaca, a Dresdener Striezelmarkt. A várost gyakran az Elba Firenzéjének nevezik, eredetileg elsősorban művészeti gyűjteményei, barokk és mediterrán építészete, valamint festői és éghajlati szempontból kedvező fekvése miatt.
Fekvése Drezda a német szövetségi állam, Szászország délkeleti részén terül el, az Elba folyó partján, közel a cseh határhoz. Az Elba tengerszint feletti magassága 102,73 m. A város legmélyebb pontja, a Cossebaude 101, a legmagasabb, a Triebenberg 383, a város főtere, az Altmarkt 113 m-rel van a tengerszint felett.
Éghajlata Mivel Drezda egy szűk folyóvölgyben fekszik, sokkal inkább a Dél-Németország éghajlat figyelhető meg itt, és egyértelműen melegebb, mint a többi kelet-németországi terület.
Története Drezdát először 1206-ban említik az oklevelek. Az ősi szláv település az Elba északi partján terült el. Hozzá ugyanabban az évben csatlakozott egy német városka a folyó déli partján, amit ma Altstadtnak ismernek. Gyorsan fejlődött, tíz év múlva már városként említették.
1405-ben felosztották a Wettin-ház vagyonát, emiatt Albrecht herceg Drezdát jelöli ki székhelynek.
Páratlan számú barokk építészeti remekének hála, sokan tartották Drezdát Európa egyik legszebb városának. Az I. (Szász) Ágost alatt uralkodó építészeti stílus a drezdai barokk néven is ismert.
Egyes negyedeiben voltak a legmagasabbak az életfenntartás költségei a második világháború előtt.
Az összes német város közül talán Drezda fizette a legkeservesebb árat a második világháborúért. 1945. február 13–14-én a Brit Királyi Légierő 773 gépe 2700 tonna bombát dobott le a városra. A rombolóbombák eleve nagy pusztítást vittek véghez, de ehhez még 650 ezer gyújtóbomba is társult. Így valóságos tűzvihar alakult ki, amelyben elfogyott az égés elengedhetetlen feltétele az oxigén, így szén-monoxid gáz keletkezett, amelyben sokan megfulladtak. Néhány órával később az amerikai légierő 311 géppel 771 tonna bombát dobott le, és a következő napon is intéztek támadást a már amúgy is porig bombázott Drezda ellen. A bombázás több tízezer emberáldozatot követelt. A város közepén egy összefüggő romterület maradt. A keletkezett törmelék mennyisége több mint 18 millió köbméter. A város világhírű épületeiből csupán romok maradtak. A támadás katonai haszna vitatható. Drezda közlekedési és ipari szempontból elhanyagolható, és a hadműveleti területeken is kívül esett. Az egyetlen fontos pont, a repülőtér és a hozzá tartozó néhány laktanya sértetlen maradt. Menekültek tízezreinek is menedéke lett volna.
Kurt Vonnegut hadifogolyként élte át Drezda bombázását. Ez meghatározó élménye és művészi ihlető forrása lett későbbi munkásságának (lásd pl. Az ötös számú vágóhíd című regényét).
A város újjáépítése évtizedekig tartott. Az első években a belső kerületekből a romokat távolították el, de a külvárosokban már 1945 májusának végén újraindult az élet. Néhány kiemelt épületet helyreállítottak, ezek közé tartozik a Schauspielhaus (1948), és a Zwinger (1964) is. A Fraunkirche romjai az NDK időszakában megmaradtak, a környezete egy nagy nyílt területté vált. A városban az újjáépítés az 1950-es években kezdődött, a romokat csak 1962-re távolították el. A szocialista vezetés úgy döntött, hogy egy modern várost építenek, hosszú és egyenes utcákkal. Ennek eredményeképpen a belső kerületek utcaképei teljesen más képet mutatnak az 1945 előtti állapothoz képest. A német újraegyesítést követően a Neumarkt körüli házakat rekonstrukció részeként felépítették, köztük a Fraunkirche templomot. A királyi palota is csak ekkor került helyreállításra.
A folyamat sok új innovációt teremtett, mivel a politikai változás sok pénzt hozott a városba, amely újra a turistalátványosságok tárháza lett.
Története évszámokban thumb|II. Ágost lengyel király és szász választófejedelem lovas szobra
1206: Drezda első említése egy oklevélben. 1216: Drezda első említése városként. 1485: A Wettin-dinasztia vagyonának felosztása, aminek következtében Albrecht herceg Drezdát választja székhelyéül. 1547: Móric herceg választófejedelem; Drezda a protestáns Szász választófejedelemség fővárosa és választófejedelmi székhely. 1549: Móric herceg egyesíti Altdresden (Ódrezda, a mai Neustadt) városrészt, a folyó másik partján lévő településsel. A közös igazgatási székhely az Elba bal partján, a mai Altstadt (Óváros) területén. 1685: Várostűz pusztítja el Altdresdent; az első városrendezési tervek, melyek egy egész városrészt magukba foglalnak (Wolf Caspar von Klengel). 1687: I. Friedrich August der Starke (Erős Ágost), aki 1694-től szász választófejedelem áttér a katolikus hitre és II. Ágost király néven (König August II.) megszerzi a lengyel a trónt. 1708: Johann Friedrich Böttger és Ehrenfried Walthervon Tschirnhaus feltalálja Európában a porcelánt. 1710: A Zwinger építésének kezdete (Matthäus Daniel Pöppelmann). Az építkezés 1732-ben fejeződik be. 1720: Wackerbarth gróf építkezési rendeletei érvénybe lépnek. Ennek alapján alakul ki a barokk városkép. 1726: A Frauenkirche alapkőletétele. Az építkezés 1743-ig tart, és George Bähr nevéhez fűződik. 1732: Az Elba jobb partján található városrész (korábban: Altdresden) első említése Neustadtként (újváros), valamint a balparti városrész Altstadtként (óváros). 1739: A Hofkirche („udvari templom”) alapkőletétele (Gaetano Chiaveri). 1754-ben fejeződik be az építkezés. 1756: A hétéves háború kezdeteként a poroszok meghódítják Szászországot. 1760: Az osztrák-porosz szembenállás tetőpontja Drezdában. A város fele elpusztul. 1806: Francia csapatok szállják meg Drezdát; Szászország Napóleon császár kegyelméből királyság lesz. 1813: A francia megszállók kapitulációja; Az orosz Nyikolaj Grigorjevics von Repnyin-Wolkonszkij herceg megkezdi Szász Királyság egyéves igazgatását. 1814: Porosz igazgatás Szászországban. 1815: Szászország lemond területének feléről Poroszország javára; A Sebészeti-Orvosi Akadémia megalapítása, ami a mai „Universitätsklinikum” elődje. 1827: A Műszaki Képzőintézet, a mai Műszaki Egyetem elődjének a megnyitása. 1839: Az első német távolsági vasútvonal – Drezda és Lipcse között – forgalomba helyezése. 1871: A szász királyi udvari színház alapkőletétele (Gottfried Semper tervei alapján készülő második operaház; az első 1869-ben leégett). Az építkezés 1878-ban fejeződik be. 1877: Az Albertstadtkaserne (albertvárosi kaszárnyák) építésének a kezdete. 1901: A világ első hegyi függővasútjának üzembe helyezése Loschwitzban. 1905: Az új városháza alapkőletétele (Karl Roth); 1910-ig építik. 1918: A Monarchia feloszlása; Drezda a szabad szövetségi állam, Szászország fővárosa lesz. 1938: Birodalmi pogrom éjszaka (Reichspogromnacht) Drezdában is. A Gottfried Semper által tervezett zsinagógát is felgyújtják. 1939: A második világháború kitörése; Drezda lélekszáma május 17-én 629 713. 1945: február 13. és 15. között angol-amerikai bombázás. - ember életét veszti. A város 60%-a súlyos károkat szenved, 15 km² porig ég. Május 7-én, 8-án éri el a Vörös Hadsereg Neustadt-ot; A szovjet katonai igazgatás kezdete. November 3-án Drezdának regisztrált lakosa van. 1946: Megkezdődik a város újjáépítése. 1949: Az NDK megalapítása; A kommunisták teljes hatalomátvétele. 1952: Az NDK területi újrafelosztása. Szászország három kerületté esik szét. Drezda kerületi székhely. 1953: Népfelkelés június 17-én népfelkelés az NDK-ban. Drezdában is sztrájkok és demonstrációk. 1965: A Zwingert mint első történelmi építményt, helyreállítják. 1981: Drezda első nagyobb panelházakból álló lakótelepi részének építése. 1985: A Semperoper újraátadása. Az építési munkáltatok 1977-ben kezdődtek. 1986: A drezdai kastély újjáépítésének kezdete 1989: Békés forradalom az NDK-ban 1990: az első szabad és demokratikus választások 1949 után. A szövetségi állami közigazgatási rendszer visszaállítása. Drezda a szabad német szövetségi állam, Szászország fővárosa 1995: A Siemens mikroelektronikai üzem felavatása (Ma Infineon Technologies és Quimoda)Az újjáépített Taschenberg palota átadása. Azóta szállóként működik. 1999: Az AMD mikroprocesszor-üzemének átadása 2001: Az új zsinagóga átadása.A Volkswagen Gläserne Manufaktur gyárának átadása 2002: Az Elba áradása. Történelmi magasságrekord 9,40 m-nél (az átlagos vízszint 2 m) 2004: A drezdai Elbavölgy elnyeri az UNESCO világörökség része címet. 2005: A Frauenkirche felszentelése (az építkezési munkálatok már 1993-ban megkezdődtek) 2009: A drezdai Elbavölgytől az UNESCO visszavonja a világörökség része címet.http://www.mult-kor.hu/20090626_toroltek_a_drezdai_elbavolgyet_a_vilagoroksegi_listarol Törölték a drezdai Elba-völgyet a világörökségi listáról - mult-kor.hu
Drezda városrészei Közigazgatásilag Drezda 10 kerületre és 9 önálló részre van felosztva. Egy-egy kerülethez több kisebb városrész tartozik.
Az Elba folyótól délre fekvő kerületek: Altstadt, Blasewitz, Cotta, Plauen, Prohlis, Leuben
Az Elba folyótól északra fekvő kerületek: Neuststadt, Pieschen, Klotzsche, Loschwitz
A belvárostól keletre elhelyezkedő Blasewitz / Striesen Drezda villanegyede, amely nagyrészt átvészelte a háborús pusztításokat.
A belváros A belváros elsősorban az Altstadt kerületet foglalja magába. Itt található a Neumarkt, a közepén a Frauenkirche. A környező épülettömböket az 1990-es évektől építették fel, nagyrészt a háború előtti mintákat követve, de modern homlokzatú házakat is építettek. A másik tér, az Altmarkt pár száz méterre található, onnan pedig már a szocialista korszakban modern formában újjáépített Prager nevű bevásárlóutca van. A szűk belvárosi magon túl az Altstadt további városrészei (Friedrichstadt, Johannstadt, Pirnaische Vorstadt, Seevorstadt-Kelet, Seevorstadt-Nyugat) már háború utáni épületekből áll, amelyek között lakótelepi panelházak is megtalálhatóak.
Lakosság A lakosságot tekintve Drezda Szászország második, és Németország tizenkettedik legnagyobb városa. A városnak 2025. december 31-én 571 510 lakosa volt fő lakóhellyel; népsűrűsége 1741 fő/km² volt. A lakosságból 2025 végén 284 382 fő férfi, 286 988 fő nő volt, 140 személy pedig „egyéb” kategóriában szerepelt.
Külföldi állampolgárságú lakosból 2025 végén 73 199 fő élt a városban, ami a népesség 12,8%-át jelentette. A legnagyobb külföldi állampolgársági csoportokat az ukrán, a szír és az indiai állampolgárok alkották.
Vallási összetétel A hivatalos városi statisztika szerint 2024-ben 65 620 fő tartozott az evangélikus-lutheránus egyházhoz, 23 470 fő pedig a katolikus egyházhoz. A két nagy keresztény egyház tagjainak száma együtt 89 090 fő volt.
Gazdaság és tudomány A város Szászország gazdasági, pénzügyi és kulturális központja is, ami miatt kapta az „Elba Firenzéje” () nevet.